Magyarország területe a világháború előtt 325. 000 km2 volt – ebből Trianon elvett 232. 000 km2-t.
A trianoni békeszerződés elvette az ország területének kerek háromnegyed részét (72%-ot) Magyarország lakosságának felosztása
Magyarország lakossága a világháború előtt 20886000 lélek volt – ebből Trianon elvett 13370000-t.
A trianoni békeszerződés idegen uralom alá vette az ország lakosságának kétharmad részét (64%-át).
A földrajzi és gazdasági egységet alkotó Magyarországot a nemzetiségek felszabadítása címén darabolták fel.
A trianoni békeszerződés és a nemzetiségek „felszabadítása”
Mit is jelent valójában ez a „felszabadítás”?
„Felszabadítottak” 1702000 tótot úgy, hogy őket cseh uralom alá helyezték és velük együtt cseh uralom alá helyeztek 1874000 egyéb nemzetiségűt.
„Felszabadítottak” 2800000 románt, úgy, hogy 2465000 más nemzetiségűt román uralom alá helyeztek.
„Felszabadítottak” 1029000 szerbet, de úgy, hogy 1727000 horvátot és 1366000 más nemzetiségűt szerb uralom alá helyeztek.
„Felszabadítottak” 232000 németet, de úgy, hogy velük 126000 egyéb nemzetiségűt is osztrák uralom alá helyeztek.
Végeredményben tehát a 13370000 elszakított lakosnak csak 30%-a összesen 4100000 lélek, azonos nemzetiségű a „felszabadítókkal” alig 25% az a 3400000 lélek, amely velük rokon nemzetiségű.
De 5700000 lélek vagyis az elszakított lakosság 45% teljesen idegen uralom alá került.
Csak egy példa a Magyar-Csehszlovák határról:
Ezt a kereken 7000 km2 területet, amelynek a lakosságában 95% a magyar és csak 5% a nem magyar, azért kapcsolták Csehszlovákiához, mert a csehek a Duna vonalát kívánták határnak.
Apponyi Albert vezetése alatt Párizsba kiküldött magyar békedelegáció az első pillanattól kezdve azt követelte és kérte, hogy népszavazás döntsön az elszakításra ítélt területek sorsa fölött.
A legfelső béketanács a fölosztásra ítélt Magyarország egyetlen részében sem rendelte el a népszavazást.
A trianoni békeszerződés ratifikálása egy ponton, Ausztria irányában nem zárta le a határkérdés megoldását.
A magyar delegáció 1921. június 19-én azzal a kéréssel fordult a francia bizottsághoz, hogy a Nyugati-Magyarország határainak megállapítását halasszák el.
Ausztria azonban nem volt hajlandó a megegyezésre és követelte a vitás terület kiürítését.
Helyi fegyveres összecsapások befolyásolták Nyugat-Magyarország további sorsának alakulását.
1921. szeptember 8-án mintegy 100 főnyi főleg diákokból álló csoport Ágfalván feltartóztatta a bevonuló osztrák csendőröket.
Az összecsapásnak magyar részről három, osztrák részről egy halálos áldozata volt, de a csendőrök visszavonultak.
A Nagykövetek Tanácsa a történtek után felszólította Magyarországot, hogy 1921. október 3-ig ürítse ki Nyugat-Magyarországot.
A tárgyalások október 11-13. között végül is Velencében zajlottak, a magyar küldöttséget gróf Bethlen István miniszterelnök és gróf Bánffy Miklós külügyminiszter vezette.
Az alkudozások eredményre vezettek, Sopronban és környékén, nyolc községben az antant tábornoki bizottságának ellenőrzése mellett népszavazást rendeltek el.
A népszavazásra december 14 -16 között került sor és eredményeképpen 73% szavazattal (24072 szavazatból 15343 Magyarországra, 8277 Ausztriára szól).
Így maradt Magyarországon Sopron és környéke.
Magyar Tudat
Versailles után volt Párizs, ahol
a „bécsi döntések” visszavonását a Szovjetúnió kezdeményezte,
hivatkozva arra, hogy azok a náci németekkel való szövetségre épültek.
Valójában a trianoni határok jobban megfeleltek a szovjet érdekeknek.
Most már következhetne akár Magyarország „szovjet-náci” jellegű lerohanása is.
A légelhárítás lerombolása után az ország megszállása, majd megszüntetése,
és területi szétosztása a környező országok között megfelelő arányban.
Mielőtt vki komolyan venné:
Ez itt persze egy Orson Welles mintájú utópia-rémálom-fantazmagória kategória,
annak a néhánynak akik ma netes háborúsdit játszanak nap mint nap
a szomszédunk kálváriájából.
Mi NATO tagok vagyunk már rég szerencsére,
a finnek és a svédek feladva eddigi legendás semlegességüket
pedig rohannak szintén a NATO tagsághoz (2022. Május)
Jo lenne mar vegre pontot tenni ennek az ugynek a vegete — pl letelt a 100 ev es vissza kellene csatolni a z elvett teruleteket…Es ez nem csak az en velemenyem, hanem sokan igy gondoljuk….miert kellene tekintettel lenni a velemenyukre….hisz ok sem voltak tekintettel rank.Igazsagtalansag tortent velunk es ezt csak igy lehetne helyrehozni…
„Megható” a magyar nyelvet sem ismerő számítógépének olvasása 🙂
Azok a területek azóta szlovák, ukrán, román, szerb, horvát területek,
ahol emberek is laknak, átélve a cseh – szlovák válást a szoc tábor és
a szovjet bukást, alkalmazkodtak az idők követelményeihez.
Előbb talán őket kellene megkérdezni, hogy mi a véleményük
és nem a fejük felett harsogni a számítógéppel és egyéb médiákkal,
mert ennél könnyebb, szánalmasabb magyarkodó játék nincs a szobából.
Nem véletlen, hogy a volt antant országok azóta sem kértek
bocsánatot a Magyarországot gyalázatosan sújtó trianoni
döntésért, hiszen akkor felvállalnák bűnösségüket még a másik
háború okaiért is, valamint beláthatatlan politikai következményekkel
járna. A volt ellenségek: Nagy Britannia, Franciaország, USA, Oroszország,
Románia, Olaszország, Szerbia …. és sok más volt antant tag.
ŐK SEM KÉRDEZTÉK MEG A MAGYAROKAT !..MOST FOGADJÁK EL ÉS ALKALMAZKODJANAK ŐK IS !?
Budapesten kilakoltattak egy 67 éves nőt, mert tartozott háromszázezer Ft -tal.
A valaha egyetemi tanárnőnek a nyugdíja 48 ezer ft / hó.
A közös képviselő is javasolta a kilakoltatást, vagyis neki egy lakó az ellensége,
képviseli a hatalmat meg a pénzt és nem a lakót. Az adósságot kifizette volna
egy jótékonysági szervezet, de a hatalom kirakta a beteg tanárnőt az utcára.
Hát ez kiválló modell Magyarország trianoni megalázásához.
Ugyanez történt akkoriban, az ellenségeink megtehették az ország csonkítását,
mert addig a hazai uralkodó osztályunk szétzilálta a közösséget.
Eza térkép amit látni a szövegezésben ezek a Monarchia határai , az akkori „darabolók” a Monarchiát osztották fel .