Minden Krisztust követő magyar, talpköve a nemzeti megmaradásnak

Érdekes olvasmányra bukkantam 1908-ból, a Kolozsvárott kiadott ferences lapban, a Szent Ferenc Hírnökében.

Mintha megállt volna az idő.

Ugyanazokat a problémákat írja le az akkori szerző, mint amilyenekkel ma küzdünk, s ugyanazok a megoldások jutottak eszébe, mint amely megoldásokról magam is gondolkodom.

Ugyanis amíg keresztény értékekről beszélünk, a magyar keresztény szellemiség nem jelenik meg a magyar sajtóban, nincs újságírói szabadság, objektivitás, csak pártelkötelezettség.

Mind a jobb, mind a baloldal megfeledkezik a tiszta szóról, az őszinte hírközlésről, az újságírói etika írott és íratlan szabályairól, a nyelvhasználat pallérozottságáról, és az alapvető hivatásról, amely nem más, mint az olvasók tanítása, a szépre és a jóra való igény feltámasztása, a hazaszeretet és a kötelességtudat elültetése… és folytathatnám mindazt, ami ma nincs. Mára egyféle sajtónk van, egyféle irányt és stílust követ a jobb és a baloldali sajtó.

Az irány és a stílus pedig nem más, mint egy utálattal és gyűlölködéssel teli, pozitív emberi érzések nélküli moslékos vödör.

Az azonban nem az olvasók igénye, hanem a jól fizetett bér-schreiberek által megvalósított parancsvégrehajtás. A trágárság, a gyalázkodás, a hazudozás és a gyűlölet magvainak szétszórása a társadalom minden szegmensébe.

A keresztény sajtó is egy irányba tart, de ez az irány sem az, ami megfelelne egy keresztény ország keresztény olvasótáborának.

Vannak bajaink, vannak problémáink, drámai valóság a keresztényüldözés.

Az eltörölésre ítélt hagyományok, a modernizálás és a civil politika egyházszakadás felé irányítja a keresztény világot, így a magyar kereszténységet is.

Tehát volna miről írni, volna miért és miben erőt, kitartást és hitet adnia a keresztény tollforgatóknak, de ők sem teszik, mert sokan közülük elkötelezték magukat egy hamis világszemlélet mellett…

Mi lenne hát a feladat?

Mit kellene tennünk azért, hogy a sajtó megtisztuljon és teljesítse, teljesíthesse hivatását?

Van megoldás, van lehetőség, és ha sokunkban megvan az akarat is, akkor felépülhet az objektív, keresztény, magyar újságírás fellegvára, amely minden politikai és modernista felfogástól független, Krisztust követő, etikus, és megtartja mind a keresztény emberi, mind az újságírói etika szabályait.

A fent említett cikk katolikus szempontokat taglal, ám mai világunk e vaskalapos szemléleten túl lépett, hiszen minden Krisztust követő magyar, talpköve a nemzeti megmaradásnak.

Azonban a cikk lényege máig ható.

Kérem tollforgató kollégáimat, azokat, akik a pálya szélére kerültek, és azokat, akik aktívak, de félelem nélkül vállalják hivatásukat, hogy jelentkezzenek a most alakuló Nemzeti Keresztény Újságíró Szövetségbe, hogy közös erővel és kötelességtudattal visszaemeljük a magyar újságírást Prohászka Ottokár, Zadravecz István, Ordass Lajos, Ravasz László, Szentmihályi-Szabó Péter, Bujdosó P. Gyula szellemi magaslataiba.

Íme az említett cikk, 1908-ból…      

„Katolikus Sajtóegyesület (Korunk igazi szükséglete)
Mi is az a sajtó?

Könyv, újság, az ember szellemi tápláléka.

Vannak emberek, akik csak vasárnap olvasnak újságot, de vannak, akik napjában többféle lapot is olvasnak, s egy-egy év leforgása alatt kiolvasnak számtalan könyvet.

Az olvasást nem rosszallhatjuk. Az olvasás révén ugyanis okosabbak, tudósabbak leszünk. Megtudjuk azt, mi történik a nagyvilágban, s megtudunk sok mindent, miről eddig fogalmunk sem volt. szóval a tudás, a tudományszerzés, a szellemi haladás eszköze a könyv, az újság, azaz a sajtó.

Tehát igen üdvös dolog a sajtó.

De a sajtó nemcsak tanít, hanem egyúttal nevel is. Ki mindig erkölcsös, azaz jó könyvet és újságot olvas, maga is erkölcsös, jámbor marad, vagy lesz, de aki rossz könyvet és újságot olvas, az maga is megromlik.

És itt a baj! – Nemcsak oly könyveket árulnak, melyek komoly tudást és az erkölcsös életet tárgyalnak, hanem olyanokat is, sőt jobbára olyanokat, melyekben a „tudós”-nak vélt, de valójában tudatlan író oly valótlanságot és hamisságot hirdet, amellyel sok embert téves irányba terel, s amely által a vallást és erkölcsöt el akarja fojtani, meg akarja ölni.

Nemcsak olyan lapokat, újságokat szerkesztenek, amelyek igaz eseményeket tárgyalnak, hanem olyanokat is, sőt jobbára csak olyanokat, amelyek valótlan, költött eszményekkel, hazugságokkal, rágalmakkal, erkölcstelenségekkel és istentelenségekkel vannak telve.

Ilyen könyvekből és újságokból okosat, igazat nem tanulhatunk, hanem csak hamisat és rosszat.

Ki romlott étellel táplálkozik, elrontja a gyomrát; ki mérget vesz be, megöli magát; így ki rossz könyvet, rossz újságot olvas maga is megromlik.

Nézzünk csak körül, milyen a mi társadalmunk?

Romlott! Igen, romlott! Isten és vallás nem kell többé.

Élnek szabadon Isten és vallás nélkül.

De azért az Isten marad, bárhogy óhajtanák némely emberek velünk elhitetni, hogy nincs.

Miért nem kell nekik az Isten? Mert önző vágyaiknak útját állja; mert azt mondja, hogy „imádj engem, tartsd meg ünnepeimet, tiszteld a felsőbbséget, ne ölj, ne paráználkodjál, ne lopj,” stb.

Az emberek gonoszak: nem akarják megtartani a tízparancsolatot, s hogy magukat némiképp megnyugtassák, azt mondják, hogy nincs Isten, nincs lélek, nincs bűn, nincs örökkévalóság.

De az emberek nem állnak meg, hanem tovább mennek, s másokat is meg akarnak rontani. S e megrontás – ma, midőn a királytól az utolsó utcaseprőig mindenki újságot olvas –, leginkább az újságok révén történik.

Az ember igen hajlandó a rosszra, s hozzá a legtöbb ember nem is érti, nem is ismeri igazán a maga vallását, annak egyes tételeit, s így a rossz, a gonosz célzattal megszerkesztett újságok csakhamar felforgatják azt a kevés ismeretet is, mellyel eddig bírt, s kiölik szívéből azt a hézagos vallásosságot is, melyet csak kételkedéssel, elégedetlenséggel és emberi – helyesebben – állati vadsággal pótolhatunk.

Rosszak az emberek! Vagy nem?

Hány csalás, lopás, rablás, elégedetlenség, lázadás, bosszúállás és gyilkosság fordul elő nap-nap után? Nagyon, de nagyon sok.

Tehát nagyon rossz a világ! És miért rossz?

Mert rossz újságot olvas. Nem lehet annak lelke tiszta, ki piszokkal halmozza el; nem lehet annak lelke egészséges, ki rothadt undokságokkal táplálja azt. Miért oly vallástalan az úri osztály? Mert oly lapot olvas, mely a katolikus vallást állandóan szidja és gyalázza; mely minden keresztény intézményt lepiszkol, lesajnál.

Az újságolvasó vallás-közömbös lesz, s utóbb maga is megutálja vallását. Miért oly vallástalan, miért oly hitetlen a munkásosztály?

Mert demokrata, s mint ilyen, szocialista, istentagadó újságot olvas, melyben minden katolikus tant és intézményt kigúnyolnak és meggyaláznak.
Mire vezet e hitetlenség, e vallástalanság, e romlottság? Jóra nem! Ki nem féli az Istent, az nem tiszteli a mások jogát és tulajdonát; tehát általános zűrzavar, egyenetlenség, békétlenség lesz az eredménye.

Igazán vallásos, jámbor ember mikor bántott valakit, s mikor sértette meg mások jogát és tulajdonát? Soha! – Továbbá, ki nem vallásos, az elégedetlen a sorsával, irigyli a másét, agyarkodik, rossz tervekkel foglalkozik, nyugtalan, boldogtalan.

Ellenben ki igazi katolikus, az megnyugszik Isten akaratán, megelégszik sorsával, s így lelke nyugodt és boldog. Tehát úgy egyesekre, mint a társadalomra nagy haszon a vallásosság és igazi átok a vallástalanság. Minthogy a romlottság főrugója a rossz sajtó, azért ezt határozottan üldöznünk kell!

Mit üldözzünk és mi módon? Üldözzük a rossz sajtót. Ide tartoznak úgy a zsidószellemű, mint a demokrata újságok.

A zsidók és demokraták karöltve harcolnak a rossz, a pokol érdekében.

A zsidók kétezer év előtt Krisztus Urunkat keresztre feszítették, ma meg egyházát akarják megsemmisíteni a rossz sajtó, rossz újságjaik által.

A demokraták szabadulni akarnak az Istentől, hogy könnyebben vehessék el a mások vagyonát. E két elem a pokol szolgája, e két párt küzd az egyház ellen.’

Nekünk tehát e két párttal, mint ellenfelünkkel szembe kell szállnunk, e két pokoli szörnyet kell üldöznünk és fojtogatnunk.

Nem embereket, hanem lapjaikat kell üldöznünk.

Üldöznünk kell pedig elsősorban e lapokat: Budapesti Hírlap, Budapest, Budapesti Napló, Egyetértés, Független Magyarország, Friss Újság, A Hír, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Pesti Hírlap, Pester Loyd, Neues Pester Journal, Az Újság, Népszava, A Nap, Kis Újság.

Ezek a mi elleneink.

Hogyan üldözzük e lapokat?

Szellemi ellenféllel nem küzdhetünk másként, mint szellemi fegyverekkel. Első sorban úgy, hogy a fönt tisztelt lapokat nem vesszük, és nem olvassuk.

Katolikus ember olvasson katolikus újságot; ha pedig zsidó vagy demokrata lapot olvas egy szóval istentelen lapot, úgy nem igazi katolikus, csak bitorolja a katolikus nevet.

Az a keresztény katolikus, ki keresztény katolikus módra él, az keresztény katolikus újságot olvas. Zsidók sosem olvasnak katolikus lapot és mi mindig azt olvasunk?!

Nékünk nem szabad rossz lapot olvasnunk, hanem csak katolikus lapot. De ne elégedjünk meg ezzel! Ha vannak rokonaink, jó barátaink, ismerőseink, kik istentelen újságokat járatnak, figyelmeztessük őket a veszélyre, utáltassuk meg velük a rossz, a mérges újságot s ajánljuk nékik a mi katolikus lapjainkat.

Mi katolikusok vagyunk szám szerint túlsúlyban (az anyakönyvben!!!), valójában mégis kevesen vagyunk, mert kevés lapunk is alig tud élni. Nem szégyen az, ha egy katolikus módra megkeresztelt ember zsidószellemű vagy demokrata lapot olvas!?

Testvéreim, legyünk tehát résen s terjesszük a mi katolikus újságjainkat, mert ez által harcolunk a gonosz ellen. Hogy az ellenfelek lapjai minők, arról könnyen fogalmat szerezhettek magatoknak, ha például azt mondom, hogy a Népszava” minden nap rőfnyi cikkeket hoz Isten, vallás, és a papok ellen s nevetségessé teszi magát Krisztust. A karácsonyi számát mintha csak a pokolban gyártották volna.

Küzdelmünknek egyik további módja a „Katolikus sajtóegyesület” támogatása. Lám erről akartam írni s még csak most jutottam ide. De nem baj, most már tán magatok is kitaláljátok, mi a „Katolikus sajtóegyesület”, s mi annak a célja.

A „Katolikus Sajtóegyesület” minden izében, csontig-velőig katolikus intézmény, melyet a rossz sajtó ellensúlyozására alkottunk 1907. nov. 4-én. Elnöke: Esterházy Miklós herceg; társelnök: dr. Prohászka Ottokár, székesfehérvári püspök ; főtitkár Gerely József szerkesztő; pénztáros: dr. Széky Antal ügyvéd.

A sajtóegyesületnek vannak pártoló tagjai, kik havonként hat (6) fillért fizetnek; rendes tagok, kik évenként két (2) koronát; résztvevő tagok, kik évenként tíz (10) koronát; alapító, kik évenként kétszáz (200) és vannak dísztagok, kik évenként ezer (1000) koronát fizetnek.

A „Katolikus Sajtóegyesület” lényege ugyanis egy nagy alaptőke, melynek kamataival ellensúlyozzuk a rossz sajtót oly módon, hogy katolikus lapjainkat támogatjuk, hogy azok több lapszámmal s így bővebb tartalommal jelenhessenek meg. Így aránylag olcsóbbak lesznek a lapok, miáltal több olvasójuk akad majd. Főképp az Új Lap”, ez igazi népújság fog ezen túl még egyszer annyi lapszámmal megjelenni, de ára a régi marad.
Látjátok testvéreim, ez a „Katolikus Sajtóegyesület”, s ez ennek célja!

Most már tán azt is tudjátok, miért írtam e sorokat. De megmondom magam is: hogy a Katolikus Sajtóegyesület tagjai közé lépjetek. Akinek van pénze, ne sajnálja, mert igazán szent és nemes célra adja. Kinek kevesebb pénze van, lépjen a pártoló, vagy rendes tagok közé, kinek több, a résztvevő vagy alapító tagok közé, kinek pedig egyáltalán nincs, az támogassa e szent ügyet imájával, hogy a jó Isten adja reá bőséges áldását s elérje azt a célt, melynek megvalósítására vállalkozott.
Galambos K. Imre”

(Szent Ferenc hírnöke – Ferences nyomda, Kolozsvár, 1908. márciusi szám, 121. oldal)

Stoffán György

Kép: Turul.info

Magyar Tudat Nemzeti Hírportál

2 thoughts on “Minden Krisztust követő magyar, talpköve a nemzeti megmaradásnak

  1. Nem árt tudni:
    A “szerző” már rég halott, természetesen,
    mint ahogy mindenki egyformán el lesz temetve egyszer csak, természetesen.
    Hogy addig ki és mit művel itt, az az ő sara, magánügye.

  2. Én csodálom hogy olyan antiszemita gogossegel beszél ez a cikk elfelelten hogy Krisztus is végig zsido maradt,de történelmileg a vallásos zsidók nem nem gyulolkodtek,sem politizáltak vagy csináltak inqiziciot vagy piszkálják aArab muzulmánokat akik mohók lettek jihad kalifatiambiciokkal,tehát ezért is jot létre a reformalas ahol Krisztus az Udvozitoink!!!ajb

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás