Hadik-terv a hadiipar fellendítéséért, A hadiiparban teljesedhet ki a Rába

Az egykor híres magyar hadiipari kapacitás újraélesztését jelölte meg korábban Hende Csaba honvédelmi miniszter az egyik elérendő célként. A szaktárca vezetője több nyilatkozatában is arról beszélt, hogy az előző szocialista vezetés a hadiipart „teljesen leépítette”, holott bizonyos területeken Magyarország akár vezető szerepre is szert tehet, ami gazdaságélénkítő hatásával „akár az államadósságot is csökkentheti”.

Hende Csaba  arról beszélt, hogy a legjobb minőségű Kalasnyikovok egykor Magyarországon készültek, évtizedekkel ezelőtt a hadiipar negyvenezer embernek adott munkát, ma azonban a katonák elemi felszerelését sem képes előállítani.

 A terület meglehetősen zárt a külső szemlélő számára. E sajátos piacon Magyarországon hiába igyekszik 128 vállalkozás értékesíteni termékeit és szolgáltatásait, nagy fegyverrendszerekkel csak az állam rendelkezik, és monopolhelyzetében kevés érdemi belátást enged.

 A hadiiparral kapcsolatos kormányzati irányítás jelenleg a Hende Csaba miniszteri titkárságát is vezető Borbíró Zoltán kezében van; mind a négy érintett állami vállalkozás igazgatósági elnöki tisztét is ő kapta meg a kormányváltás után. A magyar hadiipar fénykorát 1988-ra teszik, azóta a gazdasági környezet és a Magyar Honvédség is jelentősen átalakult. Számos felszerelés feleslegessé vált, ezen „inkurrens” anyagok felújítása, újrahasznosítása és már országoknak való értékesítése hoz pluszbevételeket.

 A folyamatban jelentős szerepet játszanak a közvetítő/kereskedő cégek, amelyek részesedését az új honvédelmi vezetés most szeretné „új alapokra” helyezni. Borbíró Zoltán korábban lapunknak azt mondta: a közvetítőkre szükség van (köztük például olyan, még a nyolcvanas években alapított társaságokra, amelyek egyedüli kapcsolatokkal bírnak például az afrikai régióban), de a velük kötött megállapodásokat a jövőben „másképp” kell megfogalmazni; úgy, hogy az állam érdekei jobban érvényesüljenek.

 Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a részesedésük kevesebb lesz az üzletekből. Jelenleg egyébként lapunk információi szerint nincs élő szerződés egyetlen közvetítővel sem.

 A hadiipar egyben nemzeti ipar is – érvelnek

A honvédelmi vezetés az úgynevezett Hadik-terv (Hadfelszerelési Iparkorszerűsítési Terv) keretében igyekszik fellendíteni a hazai hadiipart. A Hende Csaba vezette szaktárca célja, hogy az ország védelmi képességének növelését és a technikai szükségleteket hazai bázison biztosítsák.

 A Hadik-tervről szóló kormányzati előterjesztés egésze nem ismerhető meg, annak egy része ugyanis államtitok. Ezzel együtt a Népszabadság értesülései szerint a Hadik-tervben a tárca egyértelművé teszi, hogy a védelmi piac hozzájárulhat a „Magyar Növekedési Terv” megvalósulásához, egyes területeken pedig lehetőséget biztosít a meglévő ipari kultúra hasznosítására és továbbfejlesztésére.

 „A honvédelmi fejlesztésekhez tartozó projektek katalizálják az értékteremtő gazdasági tevékenységek hazai beindítását. A hadiipar a nemzeti ipar elválaszthatatlan része. Ha a (nemzeti) hadiipar a nemzeti hadsereg eszközállományának jelentős részét biztosítani tudja, akkor ennek pozitív hatása lesz a nemzeti technológiai fejlesztésekre, a foglalkoztatás bővítésére, és adott esetben exportlehetőséget is hordozhat magában” – olvasható az előterjesztésben.

 A Hadik-terv alapjait eszerint többek az adórendszer átalakítása (a védelmi rendeltetésű beszerzések után a költségvetés önmagát ne adóztassa), hatékonyabb katonadiplomáciai tevékenység, illetve „holdingosítás és klaszterezés” adja. Utóbbi része, hogy a különböző járművek és eszközök esetében hazai bázisú gyártás és javítás-karbantartás valósuljon meg.

 Lőszer mellett az informatikára helyeznék a hangsúlyt

A lehetséges területek között a dokumentum a hadielektronikát jelöli meg egyik példaként. Ötvenmilliárdos megrendelést és egy tízéves programot remélnek a Líbiában, Szíriában működő – még a nyolcvanas években eladott, de csúcsminőségűnek számító – rádióelektronikai rendszerek esetleges újraszervezése, működtetése és karbantartása kapcsán.

 Komoly bevételt hozhatnak a HM Arzenál Zrt. lokátorfejlesztései, s a tervek közt szerepel a „valóban magyar tulajdonban”, hazai gyártóbázison nyugvó lőszerellátás kiépítése és biztosítása is. Ez utóbbi exportlehetőségeket is rejthet.

 Szintén a Hadik-terv részletei között olvasható a Térképészeti Kft. digitális adatbázisának esetleges bel- és külföldi értékesítése. Ugyancsak szerepel a tervekben az egészségügyi turizmus fellendítése, a honvédségi tulajdonban lévő üdülők hatékonyabb kihasználása. A terv részletei között olvasható egy katonai minőségbiztosítási és -tanúsítási rendszer, valamint díj létrehozásának javaslata is, amely a beszállítók elismertségét segítené a piacon.

 Az államosított Rábában is látnak lehetőséget

Külön figyelmet szentelnének a polgári és katonai felhasználásra egyaránt alkalmas termékek előállításának, ez a HM szerint „az önfinanszírozó rendszer kialakítását” is elősegítheti. A piacképes termékek létrehozási folyamatába a tudományos életet (MTA, kutatóintézetek, egyetemek) is jobban be kívánják vonni, hasonlóképp a már meglévő termékek és képesség továbbfejlesztésébe. Szorosabb együttműködést szorgalmaznak a külügyi és a gazdasági minisztériummal, illetve a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal annak érdekében, hogy a magyar hadiipari cégek a szükséges reklámhoz és ennek révén nagyobb megrendeléshez juthassanak.

 A hadiipar fellendítésében a HM jelenlegi vezetése szerint nagy szerepet játszhat az államosított Rába is, amely már most is több milliárd forintért szállít katonai járműveket a honvédségnek egy 2018-ig szóló keretszerződés értelmében.

 Hende Csaba nemrég a magyar hadiipar jövője letéteményesének nevezte a Rábát, és kilátásba helyezte, hogy újabb többmilliárdos jármű megrendelést készül adni a cégnek. Ennek részleteiről azonban egyelőre semmit nem tudni.

Ezen múlik a jelen és a jövő

A honvédség jelene és jövője múlik most a takarékosságon, amely az idei év legfontosabb feladata – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön a fővárosban az éves értékelő és feladatszabó értekezleten.

 A miniszter a tárca katonai és politikai felső vezetői előtt azt mondta: nehéz év áll a honvédség előtt, aminek a legfőbb oka a rendelkezésre álló anyagi források szűkössége. Ezért mindenekfelett takarékosságra van szükség, amelyben mindenkinek részt kell vennie – tette hozzá.

A tárcavezető szerint a tavalyi év sikeres volt ugyan, de az ország anyagi helyzete miatt az eddigi munka csak arra volt elég, hogy „levegőhöz jussunk”. Mint mondta, Magyarország napjainkban hatalmas átalakuláson megy keresztül, és az emberek azt várják, hogy rend legyen az országban. „Ez egy nagy feladat, amelyet csak közös erőfeszítéssel vihetünk sikerre” – hangoztatta Hende Csaba. A tárcavezető szerint megvan erre a kormányzati akarat, „megvan az erő és a szándék”, ugyanakkor az anyagi helyzet miatt az ország átalakítása nem haladhat azzal a tempóval, amivel szeretnék.

Hende Csaba azt mondta: rendkívül nehéz, de sikeres év van mögöttünk, tavaly például teljesen megújult a honvédelmi rendszert övező jogi háttér, sikerült racionalizálni a minisztérium működését, csökkenteni a költségeket és a vezetők számát. „A nemzet szemében” nőtt az elismertsége a honvédségnek, jól halad az önkéntes tartalékos rendszer feltöltése, sikeresnek számít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amelyre jelentős a túljelentkezés – tette hozzá. Sikernek nevezte továbbá, hogy megszületett a hadisírgondozásról szóló törvény, a Gripen-szerződés módosítása. A gazdasági helyzetet illetően viszont azt mondta, hogy már a „talpon maradás” is komoly sikernek nevezhető.

A miniszter szólt a missziós teljesítményről is, amely komoly elismerést szerzett a honvédségnek. Közlése szerint tavaly mintegy 1000 katona teljesített külföldön szolgálatot a NATO, az EU vagy az ENSZ valamelyik műveletében, ez a teljes szárazföldi haderő 12 százaléka. Rendkívüli horderejű eredménynek nevezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a Ludovika zászlóalj kialakítását. Hende Csaba szerint tavaly nem csökkentek a honvédség képességei, sőt bizonyos területeken még képességnövekedésről is beszélni lehet, mint például a Honvédkórház esetében. Az intézményt egyébként sikerült konszolidálni és az jól halad a teljes fenntarthatóság felé – fűzte hozzá.

Az idei tervekről szólva azt közölte, hogy a kormány asztalára került a helikopterképesség kérdése, ebben döntés várható, illetve az idén megkezdődhet a 3D-lokátor építése Medinán. Az idén útjára indul a Hadik-terv, amelynek célja a magyar hadiipar újjáélesztése – tette hozzá. A tárcavezető közlése szerint a cél egy jól működő hadsereg és az ehhez szükséges valamennyi feltétel megteremtése.

 Csökkentették a bürokráciát

Összesen 1204 állást szüntettek meg a Magyar Honvédségnél – a vezető szerveknél és a háttérintézményeknél – tavaly novembertől; csökkent a bürokrácia és a vezetői szintek száma – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter kedden az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén.

A miniszter a tárcánál tavaly végrehajtott elbocsátásokról és szervezeti átalakításokról a bizottsági meghallgatáson azt mondta: az intézkedések növelték a hatékonyságot, javították a katonai szervezetek létszámarányát és egységesítették a széttagolt háttérintézményi struktúrát. A honvédség mintegy hatmilliárd forintot takarított meg ezen lépésekkel – fűzte hozzá.

A 2010-es adatokkal összehasonlítva a jelenlegi létszámról elmondható, hogy ötből kettő altábornagy, tizenötből öt vezérőrnagy, 32-ből 26 dandártábornok, 341-ből 227 ezredes és 1275-ből 1025 alezredes maradt a honvédségnél.

Az ésszerűsítés alatt megszüntettek öt – a HM háttérintézményei közé tartozó – költségvetési szervet, a NATO-parancsnokságok struktúrájához igazodva csoportfőnökségeket alakítottak ki és jelentősen csökkent a vezetői beosztások száma is.

A létszámot érintő változásokkal kapcsoltban elmondta azt is: sikerült beolvasztani a Radó György Honvéd Egészségügyi Központot a Honvédkórházba, így 266 fővel kevesebbet alkalmaznak. A katonai ügyészség az idei év elejétől nem tartozik a honvédséghez, és a két katonai nemzetbiztonsági szolgálatból egyet hoztak létre, ami tovább csökkentette a létszámot.

Hende Csaba válaszában hangsúlyozta: nem csökkentek a képességek, a honvédség erősebb lett, pusztán a létszámot racionalizálták, és az átszervezések kapcsán nem érte panasz vagy kritika a tárcát.

(mno.hu nyomán)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás