Most itt vagy
Itt > Főoldal > Unikális autóbiztosítási törvény Európában

Unikális autóbiztosítási törvény Európában

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az egyén szerződési szabadságát venné el a parlament, ha elfogadnák azt a javaslatot, amely szerint a biztosítók csak számla ellenében fizethetnének kártérítést autós töréskárok után a tulajdonosnak.

Európában unikális módon törvény szabályozná a gépjárművek totálkárának mértékét, ha a parlament jóváhagyná a számveszőszéki bizottság azon javaslatát, amely szerint műszaki vagy gazdasági totálkár esetén a biztosító a kárkori érték legalább 80 százalékát lenne köteles megtéríteni. Praktikusan ez azt jelenti, hogy egy autó esetében, ha a helyreállítás költsége a baleset idején mért értékének 70 százalékára rúgna, a biztosító nem tekinthetné totálkárosnak, azaz a jármű megjavítására kötelezhetné az autóst.

“Akarná-e egy ilyen mértékben összetört, majd összehegesztett autóban szállítani kisgyermekét?” – tette fel a kérdést egy biztosítási kárszakértő. (Más kérdés, hogy a használt-autópiacon rendre felbukkannak totálkárból visszahozott, sérülésmentesként eladott gépkocsik.) A totálkár megállapítása eddig jórészt biztosítói, kárszakértői felelősség volt, vitatott esetekben a bíróság döntött. A mostani szabályozással alapvetően megkötnék a pórul járt autósok kezét, amely a szerződéses szabadság komoly sérelmét jelentené – vélekedtek jogi szakértők.

Csak számla ellenében fizetne a biztosító?

A javaslat ugyanakkor nem áll meg itt, hanem a jövőben csak javítási számla ellenében tenné kifizethetővé a kártérítési összegét az autósnak. Ezzel ismét a szerződési jog sérül, hiszen az autóst senki nem kötelezheti arra, hogy a feltárt káráért járó pénzt valóban a kár helyreállítására költse. Egy meghúzott autóval ugyanolyan biztonságosan lehet járni, ha az autó tulajdonosa belenyugszik abba, hogy ezáltal az autója értékcsökkenést szenved.

Az előző példában említett esetben ez a szabály például lehetetlenné tenné, hogy a 70 százalékban sérült autó tulajdonosa a kártérítésként kapott összegből inkább egy másik autót vegyen. Attól nem kell tartani, hogy tökéletes roncsok szaladgálnának az utakon, hiszen a kgfb-törvény ma is a biztosítók kötelességévé teszi, hogy a közlekedésre alkalmatlan autók esetében bejelentéssel éljenek – más kérdés, hogy az ombudsman egyik vizsgálatában épp e kérdéskörben komolyan támadta azt, hogy a biztosítókra delegál a törvény közlekedési igazgatási feladatokat.

Mi lesz más biztosításokkal?

Ha a parlament elfogadná ezt a módosítást, komoly jogpolitikai bonyodalmat is okozna, hiszen nehéz lenne megindokolni, hogy miért csak a gépjármű-károkra vonatkozna a számlaelőírás. Ennek analógiájára a jövőben nem lehetne fenntartani például, hogy a biztosítók a jövőben az úgynevezett bagetell-károkat lényegében bemondásra térítik a lakásbizosításoknál. Az ügyfeleknek mindenképp festőt kellene hívniuk a beázás kijavítására – még akkor is, ha épp egy évvel később amúgy is tervbe vették a teljes lakás átkenését. Még tovább gondolva, a szabályozás alapján a jövőben a biztosítási jogviszonyon túli valamennyi kártérítési és szavatossági jogviszonyban indokolt lenne a számla alapján történő elszámolás. Ez nonszensz – mondták lapunknak jogi szakértők.

A magyar jogrend a német mintát vette át. Itt egyértelműen – a polgári törvénykönyv és nem a biztosítási törvény részeként – kimondásra kerül: a biztosító számla ellenében a kár megíavításának költségeit és annak áfáját is köteles kifizetni. Számla nélkül ugyanakkor csak a kárérték az, amely kifizetendő, ám az összeggel a károsult szabadon gazdálkodhat. Magyarországon is volt már rá példa, hogy amikor a károsult a kialkudott összeg feletti javítási számlát hozott, a különbözet összegét (és a számla áfa-tartalmát) a biztosító megtérítette.

 

napi/magyartudat.com

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Top