Most itt vagy
Itt > Belföld > Újra nyitnak az uránbányák !

Újra nyitnak az uránbányák !

 

 

 

 

 

 

 

 

„A következő fél évben állami és piaci szereplők bevonásával vizsgálják meg a mecseki uránércbányászat esetleges újraindításának gazdaságossági feltételeit és társadalmi lehetőségeit” – ismertette a héten a kormány döntését a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Szinte hallani, amint megdobban sok régi bányász szíve. Lelki szemeink előtt már meg is jelentek a mecseki uránosok,akik a kilométernyi mélységben, az 50 fokos melegben folytatott kemény munka után az uránvárosi sörözőben lazítanak és kellő mennyiségű „védőital” bedöntése után a széklábakkal próbálgatják egymás bordáit – mint a régi szép időkben.

Két ausztrál tulajdonú vállalat 2006-ban kapott uránérc- kutatási jogot a Mecsekben az illetékes pécsi bányakapitányságtól. A vizsgálatot folytató vegyes vállalatot a Wildhorse Energy Limited Australia alapítaná meg, s a magyar állam tulajdonában lévő Mecsek-Öko Környezetvédelmi Zrt., a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt. és „jelképes értékkel” az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., illetve a Paksi Atomerőmű Zrt. venne részt benne. A mecseki uránércbányászat újraindításának kormányzati támogatásáról legkorábban 2012 végén születhet döntés.
– Jó szerencsét! – köszön harsányan Talló Zoltán, a Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesületének (BÉKE) elnöke, de a folytatásból kiderül: szerencséből biz’ több is elkelne. – Baranyában még legalább ezer munkaképes korú uránbányász él, a nagy többségük vagy tán mindegyikük velem együtt azonnal és szívesen visszatérne a bányába. Mert a bányász soha nem lesz bányaellenes. Különben is, ki menne oda dolgozni, ha nem mi?… Csak éppen azt nem akarjuk, hogy a betegségeinkkel – mert közöttünk sokkal gyakoribb a szilikózis, az ízületi, valamint a szív- és érrendszeri betegség, mint a civilek között – magunkra hagyjanak minket, mint mostanában nem egy társunkat. Az uránosok között a rák is sűrűbben fordul elő. Talán ez az oka, hogy bár 50 éves vagyok, már nem sok volt uránbányász van előttem. Az 5-ös üzemben a 90-es évek elején dolgoztunk 4-500-an, s a minap az utcán sírva borult a nyakamba egy volt kolléga: már alig élünk páran… Hetvenéves bányásszal mifelénk nemigen találkozni. Mondták nekünk annak idején, hogy a bányában van sugárzás, de azt nem, hogy rákosak is lehetünk. Igaz, régen az uránosoknak még külön egészségügyi ellátása is volt.
Ma országosan 2376 az egészségkárosodás miatt járadékos volt bányász – csak Baranyában ezer körüli a számuk – s a 90,2 százalékuk nem éri meg a mostani 62 éves nyugdíjkorhatárt sem. És nő a korhatár: az 1957 óta születetteké már 65 évre. A súlyosabban rokkant bányászok száma országosan megközelíti a 4 ezret – Baranyában az ezret – és újabban sorra csökkentik a rokkantsági százalékukat. Az a bányász, aki eddig 130 ezer forint rokkantnyugdíjat kapott, ha felülbírálják és „visszaírják”, ezután esetleg 30 ezer forint segélyt kap…
– Negyven évig voltam uránbányász, én irányítottam a mecseki mélyművelésű bányák bezárását – eleveníti fel a Mecseki UránbányászokEgyesületének elnöke, Turi Gyula, az összevont bányaüzem volt főmérnöke. Meséli, amikor kénytelen-kelletlen otthagyták a bányát, akkor 21 millió kilogramm uránércet hagytunk lenn, ami az ország egyik nagy értéke. Lenne-e, aki visszatérne a bányába? Szerinte a mostani műszaki feltételek mellett reális az újranyitás esélye. De csak a környezetvédelmet és főleg az emberi egészség védelmét figyelembe véve! A fél évszázados hazai uránbányászatnak 121 áldozata volt, de a 70 százalékuk nem az érc fejtése közben, hanem szállítási és más üzemi balesetek miatt halt meg. Ami pedig a tüdőrákot, mint „elfogadott bányabetegséget” illeti: az az átlagosnál gyakoribb volt, ám az orvosok az egyes esetekben soha nem tudták kimutatni, hogy a radongáz, a 60-as évektől még a száraz fúrás során szállongó, szilikózist is okozó por, a cigaretta, az egészséges életmód hiánya vagy más volt-e az oka. – Ha most újranyitnák a bányát, talán ha 120 munkaképes bányászt találnának a régiek közül – vélekedik Turi Gyula.
– Nem eszik olyan forrón ezt a kását! Most még szó sincs a mecseki uránbányák újranyitásáról, csak arról, hogy tanulmányozni kell ezt a lehetőséget – hűt le a Wildhorse Energy Hungary Kft. ügyvezetője, Benkovics István, aki valaha a Mecseki Ércbányászati Vállalat és jogutóda, a Mecsekérc Zrt. vezérigazgatója is volt. – A kutatási program 2008-ban indult, és most ott tart, hogy megismerték a lelőhely legfontosabb jellemzőit. Műszaki, gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi, egészségügyi, piaci aspektusokat is figyelembe kell venni. S a munkaerőt is, hiszen az elérhető legkorszerűbb technológiával szeretnének dolgozni. Ehhez viszont felkészült munkaerőre is szükség van. Még ha a régi bányászok jönnének is, meg kellene tanulniuk az új gépek, berendezések használatát. – Csúcsidőszakban a cégnél 7500-an dolgoztak egyszerre, ha újra megnyitna, az eddigi becslések szerint úgy ötszáz alkalmazottnak adhatna közvetlenül munkát az uránbánya – állítja az ügyvezető. Hogy mindezt mikor? Ha minden rendben megy, ha bizonyítható egy ilyen vállalkozás életképessége, akkor is leghamarabb csak 3-5 év múlva.
A bányászat újrakezdése mellett szól a fémurán magas világpiaci ára, ami most több mint 150 dollár kilónként, amikor pedig bezárt a bánya, még csak 15-20 dollár volt. Azután a meglévő mecseki ásványvagyon gazdaságos kitermelésének lehetősége is itt van. És végül az, hogy akár az itt előállított uránérc-koncentrátumból készülhetne külföldön a fűtőanyag a tervek szerint bővítés előtt álló Paksi Atomerőműnek.

Vasvári G. Pál

magyartudat.hu

 

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Top

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás