Most itt vagy
Itt > Főoldal > Trianon nem lezárt ügy

Trianon nem lezárt ügy

Miközben a nyugati elit az orosz propagandától félti a hatalmát, megfeledkezik azokról az aknákról, amelyeket elődeik helyeztek el a közös Európának nevezett konstrukció alá. Sokan úgy gondolják, hogy a kisebbségi kérdést Európa már lezárta és jelesre vizsgázott belőle.

Pedig a valóság sokszor rácáfol az ideológiai útvesztőkben tévelygő hurráoptimista vezetők lázálmaira. Így történt ez Ukrajna, Moldova és Grúzia esetében is, de megtörténhet hasonló az EU-n belül – akár Romániában. A helyi kisebbségi kérdés megoldatlanságát Oroszország és az USA is rendre kihasználja. Kétrészes sorozatunk bevezetőjében a román-magyar viszonnyal, illetve az orosz-román geopolitikával foglalkozunk.

Nyugati propagandistákról – akik rettegnek Putyin nacionalizmusától -, Trianonról és az időzített kisebbségi konfliktusokról, a hazánkat is érintő geopolitikai játszmákról, valamint az egyre erőteljesebb nyugati befolyásról beszélgettem a Honvédelmi Minisztérium volt főosztályvezetőjével, Demkó Attilával.

Egyes filozófusok szerint a világtörténelemben először gyarmati státuszba süllyedt Európa. Most először van kiszolgáltatva a kontinens idegen nagyhatalmaknak és a vándorló népek kénye-kedvének. Ha a közelmúlt eseményeit nézzük, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy emberek százezrei minden komolyabb ellenőrzés nélkül tudnak ki- és bevándorolni anélkül, hogy akár egy fegyveres határőrrel is találkoznának. Bizonyos felelőtlen politikusok nyilatkozatai emberek millióit vonzzák Európába, miközben a nagyhatalmaknak a kisebbségi kérdést Trianon óta sem sikerült rendezniük.

Demkó Attila szerint a jövő nem eldöntött, semmi nincs még lezárva, semmi sincs kőbe vésve. Nincs végzet. Pont!”

A beszélgetést mi is Romániával kezdtük. Nem meglepő, de Demkó is úgy látja, hogy Románia egy kézi vezérelt ország, szuverén, de nem független. Az amerikai adminisztráció szinte teljes mértékben a felügyelete alatt tartja a román politikai életet.  Ez azonban feszültséget kelt az országban, hiszen megalázó, hogy ennyire átjárja az amerikai hatalom a román államvezetést és a román közigazgatási struktúrát. Az elmúlt évek tüntetéssorozatai valamilyen formában ezzel magyarázhatóak.

Keleti szomszédunkat mostanában leginkább a mélyállam (deep state) kifejezéssel szokták illetni. Nem véletlenül. A nem klasszikus értelemben vett „háttérhatalmi” struktúra az államvezetés minden egyes területén jelen van.

Romániában megvan a szolgálatoknak egy olyan méretű hatalma, amelyet Magyarországon el sem tudunk képzelni. Ez egy kultúra. Mindannyian tudjuk, hogy miként járta át az egész román társadalmat a Securitate és ezt teszik ma is annak utódszervezetei. Ez egy állam volt az államban már a kommunista időkben is. Szinte mindenkiről készült dosszié, aki élt és mozgott” – mondja a szerző.

Demkó – aki korábban a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Főosztályának volt a vezetője – úgy látja, Romániában a titkosszolgálatok aktívan részt vesznek a politika alakításában, és ez a múltban sem volt másképp, hiszen a marosvásárhelyi eseményeknél és a bányászjárásoknál is független hatalmi ágként működtek. Manapság a Korrupcióellenes Ügyészség leple alatt tevékenykednek. Klasszikus értelemben így kell elképzelni egy párhuzamos államot.

A regény alapvető kérdésfeltevése a trianoni trauma.
“Trianon nem a múlt – ezt nagyon fontos tisztázni“. Trianon él, nem lezárt fejezet – teszi hozzá. Trianon feloldható lenne úgy, ha létezne egy valódi kompromisszum Magyarország és a magyar közösségek illetve a magyar területek új birtokosai között. A tragédia az, hogy nem a kompromisszum felé haladunk, hanem inkább egyre távolodunk a megoldástól.

Minderre a legjobb példa Ukrajna. Ott a kisebbségi kérdést a maguk módján, de megnyitották az oroszok, és ezzel Ukrajnát a csőd széléről belökték a szakadékba. Polgárháború, proxyháború és területi veszteségek. Ki akarhat ilyen jövőt magának és az országának?

Ha tágabb értelmezési keretbe helyezzük, akkor megállapítható, hogy a kisebbségi kérdések nyomvonalán kipattanó konfliktusok felelőssége azoknak a vállát terheli, akik ezt a kérdést az elmúlt száz évben egyáltalán nem akarták megoldani. Elsősorban a hatalmon lévőké a felelősség.  Románia felelőssége, hogy Székelyföldön a román állam iránti lojalitás nem túl magas, ugyanez van az ukránok esetében is. Miért kellene a kárpátaljai magyaroknak az ukrán államban bízniuk, hiszen eddig csak nyomort, korrupciót, megaláztatást, illetve most egy háborút kaptak tőlük?

Mit kaptak Ukrajnától a magyarok? Ez egy  fordított epizód a Brian életéből. Mit adtak nekünk a rómaiak? Mit adtak nekünk az ukránok? Mit adtak nekünk a románok?”

A negatívumokat a magyarság számára hosszan lehetne sorolni, pozitívum gyakorlatilag nincsen.

A Trianon után a magyarországi területeket megszerző államokban a magyarságot olyan sérelemsorozat érte, és olyan távoliak a nemzetek közötti narratívák, hogy az ellentétek áthidalása rendkívül nehéz –mondja Demkó Attila.

Természetesen az oroszok látják, hogy egy szövetségi rendszeren belül lévő államban, mint mondjuk Romániában, vagy a NATO felé tendáló Ukrajnában rosszabb a magyarság helyzete, mint mondjuk Szerbiában. Ezt ki is használják, vagy használhatják. Természetesen itt a probléma az, hogy a nyugatiak megpróbálják kisebbségi ügyeket a szőnyeg alá söpörni, vagy azt hibáztatni, aki életben akar maradni – a magyarokat.

A trianoni döntés valójában aláaknázza mind az Európai Uniót, mind a NATO-t. Az, hogy a térségbeli nemzetek között ennyi törés van, az hozzájárult ahhoz, hogy a külső erők könnyebben éket tudnak ütni közénk.”

Mind a mai napig vannak olyan mély sérelmek Magyarország részéről, amelyek sokkal erősebbek, mint az oroszoktól való félelem. Sok magyar teljesen jogosan gondolja, hogy az nem egy előnyös deal, ha a szomszédos országok lassú pusztulásra ítélik a határokon túli magyar közösségeket, ezzel egyben a magyar kultúrát.

Az egy tudati kérdés, hogy miként állunk hozzá ehhez a történelmi traumához, és az ebből fakadó aktuálpolitikai kérdésekhez – részben ez a könyv megírásának egyik mozgatórugója.

A magyar törekvések legitimációját is érdemes egy picit a román szemüvegen keresztül megvizsgálni.

Igazából a könyv elolvasásáig én sem tudtam, hogy Románia is vívott már hibrid háborút. Az 1990-es években, a Szovjetunió összeomlása után Moldovában akcióztak a román hírszerző alakulatok, hiszen az országnak területi igényei voltak és vannak Besszarábiában. A kommunista blokk szétesése után volt egy olyan pillanat (28 évvel ezelőtt!), amikor a román vezetés úgy érezte, hogy elérkezett az ideje a nagy egyesülésnek, és bedobták egységeiket a Dnyeszter-melléken. Akkor az oroszok nyertek, és azóta is megszállva tartják a régiót, de ez az incidens is jól mutatja: ha kell, akkor Románia mer nagyban játszani, nem törődik a következményekkel, míg Magyarországon még a geopolitikai gondolatától is irtóznak baloldali-liberális elit tagjai.“Igen, voltak román önkéntesek. Ahogy Dombaszban láttuk az orosz önkénteseket, ugyanúgy megjelentek a románok is Besszarábiában. Alapvetően százas nagyságrendű erőről beszélünk, tehát méreteiben kisebb. Amúgy Ukrajnával szemben is támaszt igényeket Románia, de az amerikai befolyás miatt ezt nem szeretik hangsúlyozni” – mondja Demkó.

Besszarábia – amely két országra terjed ki – Moldovára, Ukrajnára (a de facto államként működő Dnyeszter Menti Köztársaságot a Szovjetunió csatolta a volt román tartományhoz– egyesülése Romániával ma még csak a román nacionalisták szívügye, de a Nyugatnak is egyre nagyobb érdeke fűződik hozzá. És nem utolsósorban fontos tisztázni, Romániában a nemzeti minimum nagyobb társadalmi konszenzuson nyugszik, mint Magyarországon. Ott tényleg bármi megtörténhet, írja Oláh Gellért a 888-on itt.

Folytatása következik…

Tisztelt olvasók!
Legyenek olyan kedvesek és támogassák “lájkukkal” a Magyar Tudat Nemzeti Hírportál facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Magyar-Tudat-577057608989203/ – Minden “lájk számít, segíti a portál működését!

Köszönettel és barátsággal!

Powered by Facebook Comments

6 thoughts on “Trianon nem lezárt ügy

  1. Attilánk által megalakítva AZ ÚR ISTEN FÖLDI BIRODALMÁT: a NAGY MAGYARORSZÁGOT, l920-ban Franciaországban szétdarabolták!!!
    2015-ös évben, elérkezett az IDŐ az ÚR ISTEN bosszújára és kétségbeejtő még leírni is, de ez még csak a kezdet, mert akik országaikat képviselték a szétdarabolásnál, TRIANON-ban, azok az országok is megkapják az Úr Isten haragját, és ahelyett, hogy megfordulnának és helyrehoznák cselekedeteiket, a francia elnök már nov.15-én elindította bombázni a szíriában állomásozó ISIS-ek területeit, és kéri minden ország összefogását az ISIS-sek ellen.
    Ki fog győzni ebben a harcban? KÉTSÉGTELEN, hogy az ISTEN!
    Mert elérkezett a trianoni cselekedet megbüntetése. Nem lehetett és nem lehet az Isten birodalma és népe ellen cselekedni!

  2. Csatlakozom az előző hozzászólóhoz Egy Nő höz mert igaza van!!!
    Ha nem hozzák helyre a Trianoni rablásos feldarabolást és Szűz Mária orszagát nem állítják vissza a tolvaj féreg sátánista zsidój, és népét tovább igazságtalanságban gyarmatban tartják és folyik a Magyar népírtás ,akkor megnézheti magát a cionista féreg nyugat ,mert a magyarok Istene fog megfizetni a tolvaj vérszopó zsidó cionizmusnak ,de azt nem teszik zsebre !!!
    A zsidók hiába tanúlnak harminc éve kötelezően ,agyarul mertIsten tudja ki a magyarja és megpusztítja a betolakodó zsidó maffiát ,Magyarorszag a magyaroké és nem lesz soha nagyizrael ,SOHA ,NEM ,NEM SOHA !!!
    A MAGYAROK ÁTKA ROHASSZA MEG IZRAEL -USA-NYUGATI ORSZAGOK KOALÍCIÓJÁT A SÁTÁNFAJZATOKAT !!!

    1. Tisztelt hölgyeim, csodálom az Önök elkötelezett Don Quiotte- féle harciasságát, de félő, hogy a szélmalom csak egy olyan délibáb-rémálom

  3. Mindenek előtt a “hölgyekhez”
    A Bibliában Judit jómódú és erényes zsidó özvegyasszony, Betulia városában.
    Rengeteg a zsidó származású név itthon (pl Anna ..)
    A magyarok német-szláv-zsidó emberek leszármazottai, erre büszkék lehetünk.

    A “Trianon” akármilyen fájdalmas és tragikus,
    de mi magunk okoztuk, mikor nem írtuk ki
    a szabad választásokat, félve attól, hogy
    a nemzetiségi TÖBBSÉG leszavaz minket.
    Demokratikus úton kellett volna biztosítani
    minden itt élő embernek a jogait és akkor
    nem lett volna a tragikus leválasztás.

    A történelmi Magyarország mindenképpen
    szétesett volna, hasonlóan a volt Yugoszláviához,
    Szovjetunióhoz, de legfőképp Csehszlovákiához.

    A békés válás nem okozott volna magyar nemzetiségű
    családi tragédiákat, mert közözösen döntöttünk volna,
    így e helyett megkaptuk a Trianon nevű szétverést.

    Aki Magyarországon “antiszemita”, az saját magát
    és saját családját közösíti ki.
    Bárki rámutathat bárkire, hogy ő “zsidó”, illetve
    őrá is rámutathat bárki. Ez egy néhai elmebaj volt.
    Ma már egy idetelepült nigériai is néha szebben beszél
    magyarul, mint az áruház lánc eladói 🙂

    1. “A történelmi Magyarország mindenképpen
      szétesett volna, hasonlóan a volt Yugoszláviához,
      Szovjetunióhoz, de legfőképp Csehszlovákiához”

Vélemény, hozzászólás?

Top