Most itt vagy
Itt > Főoldal > Szerbia nem kap kártérítést a NATO-tól az 1999-es bombázások miatt

Szerbia nem kap kártérítést a NATO-tól az 1999-es bombázások miatt

Szerbiának semmi esélye arra, hogy kártérítés kapjon a NATO-tól az 1999-es bombázás miatt annak ellenére, hogy a katonai tömb elismerte, a támadást nem hagyta jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa – írta a Danas című napilap pénteken.

1999. március 24–június 10. között a NATO légioffenzívába kezd Jugoszlávia ellen (Allied Force hadművelet). A három hónapnyi bombázásban többek közt megsérül a pancsovai olajfinomító, szinte teljesen megsemmisül a kragujevaci Zastava autógyár, a Dunába szakad több újvidéki híd, az autópályák többsége használhatatlanná válik és találatot kap a szerb parlament épülete is. Többek között kórházakat és civil célpontokat is értek súlyos találatok, valamint egy rakéta becsapódott a belgrádi kínai nagykövetség épületébe.
A NATO bombázások halálos áldozatainak számát 1500 főre becsülik- köztük számos vajdasági magyar is volt.

A szerb közvéleménybe azt követően került be a kártérítés témája, hogy a múlt héten az Észak-atlanti Szerződés Szervezete az ukrán válsággal kapcsolatos dokumentumában azt írta, Jugoszlávia 1999-es bombázása összhangban volt a nemzetközi joggal, de azt nem hagyta jóvá az ENSZ BT. A politikusok akkor kijelentették, hogy ez erkölcsi elégtételt jelent Jugoszlávia jogutódjának, Szerbiának. Voltak azonban olyanok is, akik szerint ez nem elég, és Szerbia egy esetleges perrel akár anyagi kártérítést is kaphatna.
Dragan Simic, a belgrádi egyetem politikatudományi karának professzora szerint ugyan megkésett a NATO beismerése, de ha megvan a politikai akarat, akkor mindig meg lehet találni a módot arra, hogy az áldozatoknak, illetve azok családjának segítsenek. Úgy értékelte, a nyugati katonai tömb kijelentése azt is jelentheti, hogy a téma újra napirendre kerül a nagyhatalmaknál.
A kártérítés ügyében azonban a legtöbb politikai szakértő inkább pesszimista véleményen van. Ennek oka, hogy Jugoszlávia már az 1999-es márciusi első bombatámadások után nem sokkal a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, a testület azonban a hatáskörén kívül esőnek ítélte az eseményeket, mert Jugoszlávia akkoriban nem volt tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Később az Emberi Jogok Európai Bírósága is ugyanígy járt el, amikor a támadás károsultjai, illetve az áldozatok hozzátartozói kártérítésért folyamodtak Strasbourgban.
Tomislav Nikolic szerb elnök korábban a Belgrád ellen indított légitámadást “civilizálatlan precedensnek” nevezte, amelynek az volt a célja, hogy Koszovó területén egy albán államot hozzanak létre. Azt is kiemelte, hogy kártérítést vár a nagyhatalmaktól.
NATO 1999 márciusában indított támadást Jugoszlávia ellen. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány albán lakossága körében.

magyartudat.com

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top