Most itt vagy
Itt > Főoldal > Szabadkőművesség és az 1918-as „őszirózsás” forradalom

Szabadkőművesség és az 1918-as „őszirózsás” forradalom

Annyira fontos, hogy inkább legyen kisebb Magyarország területe, de maradjon a szabadkőműves eszmék irányítása alatt.

Magyarországon 1886-ban a János-rendi Symbolikus Nagypáholy és a Nagyoriens Nagypáholy egyesülése, uniója jött létre, Magyarországi Symbolikus Nagypáholy néven. Ennek szellemiségére az első időszakban inkább a János-rendi „klasszikus” szabadkőművesség volt jellemző. Az első világháború idejére viszont a szélsőséges, radikális politizáló, Nagyoriens ideológia vált uralkodóvá, a magyarországi szabadkőművesség köreiben. Jól érzékelteti ezt a változást az, ahogy eljutunk a szabadkőműves Andrássy Gyulától a „jakobinus” szabadkőműves Jászi Oszkárig.

Jászi Oszkár a jakobinus szabadkőműves.

Melyek a Károlyi kormány megalakulásának közvetlen előzményei? A Károlyi Mihály vezette Függetlenségi és 48-as Párt, a Jászi Oszkár vezette Polgári Radikális Párt, valamint a Garami Ernő és Kunfi Zsigmond által irányított Magyarországi Szociáldemokrata Párt október 24-én, a Károlyi-palotában megalakította a Magyar Nemzeti Tanácsot. A Nemzeti Tanács intézőbizottságának névsora 1918. október 29-én: Károlyi Mihály, Batthyány Tivadar, Bíró Lajos (Martinovics páholy); Böhm Vilmos, Garami Ernő, Garbai Sándor, Hock János (Demokratia páholy), Jánossy Zoltán (Haladás páholy), Jászi Oszkár (Martinovics páholy), Kunfi Zsigmond (Martinovics páholy), Lovászy Márton, Pattantyús Ábrahám Dezső, Szende Pál (Martinovics páholy), Weltner Jakab, Purjesz Lajos (Demokratia páholy). Ki volt 1918-ban a „Kelet” című szabadkőműves közlöny főszerkesztője? Purjesz Lajos, a Demokratia páholyból!

A Károlyi Mihály által vezetett Magyar Nemzeti Tanács egyfajta árnyék kormány, azaz ellenkormány lett a Wekerle-kormánnyal szemben.

Károlyi Mihály

Wekerle Sándor is szabadkőműves volt, de ő még az eredeti János-rendi kőművességet képviselte. Wekerle Sándor október 30-án az „őszirózsás forradalom” hatására kénytelen volt lemondani miniszterelnöki posztjáról. A Wekerle-kormányt a radikális Nagyoreins szellemiségű Károlyi-kormány váltotta le! IV. Károly, Magyarország királya – nem bízva Károlyi Mihályban és „ellenkormányában” – Hadik Jánost nevezte ki miniszterelnöknek október 30-án. A Károlyi Mihály-kormány 1918. október 31-én, nem demokratikus választássa, hanem az őszirózsás forradalomnak nevezett puccs során került hatalomra! Október 31-én, az őszirózsás forradalom utolsó napján, egy katonai különítmény meggyilkolta gróf Tisza István, volt magyar miniszterelnököt.

Mi derül ki ebből a szabadkőműves közlöny szövegéből?
Nem más, mint az, hogy a szabadkőművesség részt vett a „forradalom” előkészítésében. Beismerik, hogy a Károlyi-kormány szabadkőműves kormány. Ez önmagában bizonyíték arra, hogy titkos hálózatuk segítségével mégiscsak van befolyásuk a politikai, állami élet radikális megváltoztatására. Felszólítják az összes szabadkőművest, hogy mindnyájan teljes erejükkel kötelesek a kormányt támogatni.
Sőt, az is, hogy nyerjenek meg minden nemzetiséget a „népköztársaságnak”.

Továbbá: a vidéki szabadkőművesek a fővárosi szabadkőművességen keresztül értesítsék a kormányt, ha valamire fel akarják hívni a figyelmet, de cserében a kormány óhajait nekik is végre kell hajtaniuk.
Ha ezeket összesítjük, akkor kiderül, hogy van egy titkos társaság, amely évek óta a magyar társadalomba beleágyazva készít elő – a „haladás”, a „progresszió” jelszavával – egy kulturális és állami átalakulást. Milyen demokratikus átalakulás az, amelyben választás nélkül lehet kormányra kerülni, és amelyben ez a titkos társaság összefonódik a kormánnyal?
Károlyi Mihály nem volt radikális szabadkőműves, de kormányában 4 miniszter és 8 államtitkár viszont igen.

A „támogassuk a kormányt” felszólítás előtt lévő cikk végén egy nagyon fontos gondolat áll, amely az „Azon kell lennünk…” bekezdéssel indul. Ebben az áll, hogy a szabadkőművesség őrizze meg az „őszirózsás forradalom” vívmányait, vagyis fontos a legitimitás nélküli szabadkőműves állam megtartása. Annyira fontos, hogy inkább legyen kisebb Magyarország területe, de maradjon a szabadkőműves eszmék irányítása alatt.
Ez alapján a szemlélet alapján a szabadkőművesség hatalmi szerepe előbbre való annál, mint hogy az ország teljes területi épségben megmaradjon királyságnak.
Magyarország későbbi történelmében szinte folyamatosan találkozunk ezzel a hozzáállással, amikor Magyarország függetlenségéről, vagy területének megvédéséről volt szó.

Csanády József

Powered by Facebook Comments

One thought on “Szabadkőművesség és az 1918-as „őszirózsás” forradalom

  1. Martinovics és a róla elnevezett páholy is megérne egy külön cikket, hiszen – nem sértésből írom – a kis púpos nem magyar érzelműben elképesztő gonoszság volt. No persze mindez a humanitás leple alatt, mert ők ugyebár nem avatkoznak a politikába… Ez a megtévesztés, álcázás persze jellemző az összes szabadkőműves páholyra, ahová oly nagy szívélyességgel fogadják inasnak a karriert és társadalmi megbecsülést
    kívánókat. Ugyanez van a különböző szektáknál, de az “okosok” úgy gondolják őket nem vágják át, nem tudják őket felhasználni.
    🙂 🙂 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Top