Az év végén megszünteti termelését Magyarország utolsó mélyművelésű szénbányája, a Márkushegyi Bányaüzem. A bezárás összesen 675 ember munkahelyét érinti, de egy jelentős létszám részt vesz majd a bányászkodással érintett területek 2018-ig tartó helyreállításában – mondta el az MTI-nek a bányát működtető Vértesi Erőmű vezérigazgatója.

Az EU tagságunknak köszönhetően, a legfrissebb hírek szerint, Közép-Európa legnagyobb mélyművelésű szénbányája bezár. Mint minden termelő üzemünk felszámolásánál, ez esetben is a gazdaságtalan működtetésre hivatkoznak. Magyarország akkor vállalt kötelezettséget a bánya bezárására, amikor az Európai Uniótól engedélyt kért a 2002 óta fennálló szénfillér támogatás folytatására. (A szénfillér a versenyképtelen szénbányák bezárására adott támogatás, amelyet már 2002-től beépítettek az áram árába. Ez egyenlíti ki a Vértesi Erőmű bányászati tevékenységének veszteségeit, mely évente mintegy hat milliárd forint, a szénfillér nélkül az erőmű csődbe menne.)

10 évvel ezelőtt, azt gondoltuk, négy évtizedes „álom” vált valóra. Az álom azonban rémálommá vált. 2003. április 12-én az Európai Unióhoz való csatlakozás népszavazásának eredményeképpen hazánk május 1-én vált hivatalosan is tagállammá. 10 év elteltével sok tapasztalatot gyűjtöttünk, a mögöttünk álló időszak örömeit, keserveit ma már minden európai polgár saját bőrén is érezheti. A tisztánlátáshoz azonban kissé korábbi időszak eseményeinek áttekintéséből érdemes elindulni.

Az EU bővülése - MTI
Az EU bővülése – MTI

A rendszerváltás után hazánk társadalmi, gazdasági és politikai struktúrája sehogy sem illett az EU szervezeti és működési rendszerébe. 1989-ben a világ hét vezető hatalma (G7) csúcstalálkozóján, reformokra hivatkozva, megszavazta Magyarország pénzügyi, gazdasági és technikai támogatásának megszervezését. A reformfolyamat finanszírozása a Phare-program keretében, azonnal megkezdődött.

1990-ben, a piacgazdaság kiépítésével kapcsolatos első sikertörténet, a magyar árukkal szembeni vám megszüntetése volt. Önfeledt ünneplésnek azonban semmi alapja nem volt, Brüsszelben ugyanis még ugyanebben az évben aláírták az EK első, Magyarországnak nyújtott, 1 milliárd dolláros, struktúraváltást áthidaló kölcsön okmányait.

Igaz, hogy 1990-ben, a rendszerváltás után az első szabadon választott országgyűlés valamennyi pártja kiállt a magyar politika prioritása mellett, egyeztetések és tárgyalások sorozatának eredményeképpen azonban az eredeti célkitűzések egyre élesebb nézetkülönbségeket tártak fel.

1998-ban Martonyi János a kétoldalú „joganyag összevetés” tartalmát harminc fejezetre osztott, ebből hármat Magyarország, hihetetlenül gyors ütemben, még ebben az évben teljesített, 2000-ben pedig a maradék fejezetek, köztük a legkényesebb pénzügyi fejezetek megnyitására került sor.

Az Európai Unióba történő belépésével Magyarország 2020-ig vállalta az euró bevezetését, reményeink szerint erre azonban soha nem kerül sor. A mai tisztán látás eredménye képpen ugyanis már tudjuk, hogy az euro-övezethez történő csatlakozás még nagyobb terhet mérne az ország gazdaságára.

Az európai uniós csatlakozásunk kétségtelen hatalmas előnye, hogy 2007 és 2013 között az EU felzárkóztatási politikájának köszönhetően, Magyarország 25,7 milliárd euró közösségi kohéziós forrást használt fel, ha azonban a változással járó költségekkel összevetjük, azonnal kimutathatóvá válik, hogy valójában, 2003-tól az ország gazdasági fejlődése leginkább külföldi érdekeket szolgált.

A korábban jól termelő üzemek privatizációja, a külföldi tőke iszonyatos mértékű beáramlása mellett állandó EU-s jogharmonizációval járó feladatokkal kellett megküzdeni, amelynek közvetlen és közvetett költségeivel nem szívesen számolnak az elemzők. Márpedig a jogszabályok nem normális ütemű, állandó változása, a társadalmi-politikai-gazdasági berendezkedés stabilitását látensen veszélyezteti. Sok esetben követhetetlenné, kiszámíthatatlanné, értelmezhetetlenné váltak a korábbi logikus, átlátható, követhető szabályok.

A feneketlen „adománygyűjtő persely” sosem telik meg. Ma az európai bankunió létrehozása, azaz, egy totális központosítás a kiemelkedő téma, amelyet a még döntéshozatalra képes EP utoljára rákényszerít a tagállamokra. A bejelentésről a Lánchíd rádiónak nyilatkozott Varga Mihály.

magyartudat.com

One thought on “Sírva ünneplünk EU tagságunk 10. évfordulóján

  1. Orbán a valasztások után mondta: “Kellő alázattal és méltósággal, ahogy illik hozzánk, mondjuk ki, minden kétely és bizonytalanság eloszlott: győztünk!”(ki?) – jelentette ki Orbán Viktor vasárnap este Budapesten. A miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerint a Fidesz-KDNP olyan átütő erejű győzelmet aratott, amelynek jelentőségét ma még fel sem lehet mérni.

    magyartudat.com

    FOLYTATJÁK vagy Fojtódják?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás