Sepsiszentgyörgy: 56’ –os emlékparkot avattak

 

 

 

 

 

 

 

 

Az idei sepsiszentgyörgyi megemlékezés október 20-án, szombaton, új helyszínen tartották. Szombat délután, estébe hajlóan különleges, felemelő esemény részesei lehettek mindazok, akik az (előrehozott) ’56-os emlékünnepségen részt vettek. A felavatott emlékpark csak félig készült el ugyan, de már így is mutatja, több, mint építészeti kiválóság – igazi műalkotás.

A délután hat órai kezdettel meghirdetett emlékünnepségre számosan sereglettek össze, a frissen letett, még süppedő gyepszőnyeget kímélve, no meg az új helyszín be nem lakottsága miatt is a „régi” ’56-os emlékmű köré csoportosulva – holott a szónokok az új emlékmű, a pavilon túloldalán mondták majd el beszédeiket.

Az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság, a Volt Politikai Fog­lyok Ko­vászna Megyei Szervezete és Sepsiszentgyörgy Pol­gár­mesteri Hivatala közös szervezésében került sor az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának méltó megünneplésére.

Az ünnepség után a megemlékezők fáklyás körmenetben vonultak át az Erzsébet parkba, ahol a kommunizmus áldozatai tiszteletére emelt kopjafánál helyezték el a kegyelet virágait. A rendezvény fővédnöke Sem­jén Zsolt, Ma­gyar­ország nem­zetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese volt.

A Kónya Ádám Művelődési Ház Cantus Firmus Vegyes Kara és Magyar Férfidalárdája a Szózat eléneklésével nyitotta meg az ünnepséget, majd László Károly színművész köszöntötte az ünneplőket.

„Csak azért érdemes élni, amiért érdemes meghalni, ezt mi, székelyek úgy hívjuk: szabadság” – kezdte beszédét a budapesti Szent István Zeneiskola előadása után Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere párhuzamot vont ’56 és napjaink között, kiemelve, bár most békésebb időket élünk, de a rendszer ma is elroppantja azokat, akik szavukat emelik az igazságtalanság ellen, akik a közért cselekszenek. „Ma is megfigyelnek bennünket, ma is lehallgatnak bennünket, mert Ceauşescu szelleme továbbra is kísért, ott van a tévékben, a parlament padjaiban. A Székely Mikó Kollé­gium példája bizonyítja, a régi beidegződések ma is működnek, csak az eszközök változtak” – figyelmeztetett a polgármester. „Holott mi mindig a történelem folyamán nem mások ellen, hanem magunkért küzdöttünk, és küzdelmeink még mindig nem értek véget, még nincs autonómiánk, közösségünk tagjait még mindig védenünk kell, épp ezért az ’56-os emlékpark mindig arra emlékeztessen: semmi sem elég drága, ha jogainkról van szó. Ne alkudjunk meg, és ne féljünk cselekedni” – kérte az elöljáró.

A Szabad Európa Rádióhoz eljuttatott, ismeretlen politikai foglyok román nyelven írt versét Sergiu Aliuş színművész szavalta el, Ady Endre Fölszállott a páva című versét Gazda Zoltán színművész adta elő, majd a rendezvény fővédnöke, Semjén Zsolt, Magyarország nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese lépett a mikrofon elé. Az emlékezésnek, az ’56-os megemlékezésnek az egyes ember és a közösség életében kettős az értelme: hitet, erőt, büszkeséget adni és a tanulságokat levonni – kezdte beszédét. Van-e nagyobb büszkeség, mint ’56 örökösének lenni? A szónoki kérdésre válaszként kifejtette, ’56 halálos döfést vitt be a kommunizmusba, melyet nem tudott kiheverni. Hogy itt lehetünk, hogy a bolsevizmus eltűnt a történelem süllyesztőjében, azért történhetett meg, mert volt ’56-ban a magyar szabadságharc, emiatt következhetett a Prágai Tavasz, a lengyel Solidarnosc, a temesvári forradalom. És hálás lehet a Nyugat is a magyarságnak, mert az ’56-os menekültek nyitották fel azoknak a nemzeteknek a szemét, melyek már-már hajlandóak lettek volna beleszédülni a kommunizmusba, micsoda embertelen és ezért istentelen, avagy istentelen és ezért embertelen rendszertől menekültek meg. Ami a tanulságokat illeti: ’56 szerencsésen illeszkedik a magyar történelem sodrába, miként Szent Istvántól napjainkig, a magyarság nem egyebet akar: függetlensége megmaradását, jogai biztosítását. Amit más népeknek lehet, nekünk is lehessen, az autonómia bennünket éppúgy megillet, mint Európa más népeit (szavait taps szakította félbe), soha semmit nem követeltünk, ami más népeknél már meg ne lenne – mondta. A magyar nemzet megmaradását a közjogi egyesítés teszi lehetővé, jelentette ki, e felismerés követeli meg a teljes állampolgárság megadását minden magyar számára. Végezetül arra szólította fel a jelenlevőket: tegyenek hitet, mindannyian ’56 örökösei akarunk lenni, mert ez a hit a büszkeségünket és a megmaradásunkat jelenti.

A beszédek után  az emlékparkot  felszentelték majd következet a koszorúzások sora. Történelmi Vitézi Rend és a Vitézi Rend mind más szervezetek képviseltették magukat. Közös megegyezés alapján úgy döntöttünk, hogy együtt fogunk koszorúzni  külön-külön koszorúkkal de egymás mellett álltunk. Ezzel is bizonyítsuk, hogy együtt is lehet ünnepelni vagy megemlékezni. Felhívom mindenki figyelmét, hogy többször is együtt emlékeztünk és példát mutattunk minden magyarnak és vitéznek. Hiszen elsősorban magyarok vagyunk és mind két ág Horthy szellemiségét követik. Meg kell tanuljuk egymást tisztelni de főképp eskünkhöz hű lenni.

Történelmi Vitézi Rend nevében koszorúztak: vitéz Tóth Kálmán, vitéz Török Judit és vitéz Molnár Zsolt

Vitézi Rend nevében koszorúztak: vitéz Székely Zsolt tkp, vitéz Kovács Ildikó és vitéz Petke Julianna.

Eljött az idő , hogy minden magyar tudja mi is volt  1956-ban, legyen olyan Nemzeti Ünnep, mint az 1848-49 szabadságharc. Merjünk beszélni róla mert ami akkor történt az csoda.

Magyarország és az erdélyi magyarság is kivette részét a kommunizmus elleni harcban. Magyarország is megmutatta, hogy megcsonkítottan is tud küzdeni  az akkori nagyhatalommal.  Akkori 56-os magyarok  példát mutattak  és mi is azt kell követnünk. A magyar nemzet mindig is azt kérte, hogy szabadon éljen, saját törvényei legyenek és most is ezzel harcolunk. A magyar mindig is szabadság szerető ember volt és így tettek azok, akik szembe szálltak az elnyomással.

“Aki magyar, velünk tart ma,
Térdeplésből ugorj talpra!
Ez lesz életünknek harca,
Jövőnk fényes arca.

Ez a harc most tényleg végső
Ne habozz, és nem lesz késő.
Térdeplésből ugorj talpra!
Aki magyar, velünk tart ma,
Ezért vártunk ötvenhatra!”

 

“(Háromszék nyomán)”

vitéz Molnár Zsolt , Sepsiszentgyörgy

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás