Most itt vagy
Itt > Főoldal > Reszketnek a románok: Elutasították a székely autonómia törvényjavaslatot

Reszketnek a románok: Elutasították a székely autonómia törvényjavaslatot

A bukaresti képviselőház után a kétkamarás román parlament szenátusa is elutasította a Székelyföld önrendelkezésére vonatkozó törvényjavaslatot.

A bukaresti képviselőház után a kétkamarás román parlament szenátusa is elutasította kedden azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvényjavaslatot, amely területi autonómiát irányozna elő a Székelyföldnek, a román elnöki hivatal pedig egy Tőkés László EP-képviselőnek és Izsák Balázsnak, az SZNT elnökének küldött válaszlevelében nemkívánatosnak minősítette az etnikai alapú autonómiát.

A törvénytervezetet – amely helyreállítaná a székeket, regionális döntéshozatalt és önkormányzást vezetne be, valamint hivatalossá tenné a magyar nyelvet is a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magába foglaló történelmi Székelyföldön – a szenátus szakbizottságai előzőleg negatívan véleményezték.

A múlt heti plenáris vitán a törvénykezdeményezést a román pártok szónokai alkotmányellenesnek minősítették, egyesek pedig még sértőnek is találták azt, hogy egy ilyen kezdeményezést a román centenárium (Nagy-Románia létrejöttének századik évfordulója) évében terjesztettek be.

A törvénytervezet sorsáról végleges döntést hozó szenátus kedden 96 szavazattal 9 ellenében erősítette meg a – Székelyföld autonómiáját elutasító – szakbizottsági jelentést, a székelyföldi autonómiatervezetet kizárólag az RMDSZ frakciója támogatta.

A voksolást követően Gheorghe Baciu, az ellenzéki Népi Mozgalom Párt Kovászna megyei szenátora „agyrémnek” nevezte a Székelyföldet, és megköszönte román szenátortársainak, hogy megvédték Románia területi épségét, és elhárították az ország „kilyukasztásának” veszélyét.

Fejér László Ödön, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese rámutatott: az RMDSZ az igazi decentralizációra, a történelmi régiókra, egy virágzó Romániára és a benne együtt élő nemzetiségek valós párbeszédére voksolt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy legközelebb a többség is erre szavaz.

A romániai Magyar Polgári Párt (MPP) kedd este kiadott közleményében leszögezte: a jövőben is folytatni fogja a helyzetteremtő politikai küzdelmét az autonómia elérése érdekében, a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezet szenátusi elutasítása nem jelenti az autonómiaküzdelem végét.

A kommüniké szerint a keddi szavazás csupán megerősíti, hogy Romániában a közgondolkodás még nem képes befogadni az európai szellemiséget. Az MPP úgy értékeli, hogy ami jár Európa más országaiban, annak járnia kell Székelyföld esetében is, és az autonómia ügyének törvényes keretek közötti képviselete nem értékelhető Románia ellen irányuló cselekedetnek. A párt a keddi szavazást olyan állomásnak tekinti, amikor „egy újabb téglát bontottak ki az elutasítás falából”.

Az SZNT autonómiatervezetét az RMDSZ jelöltlistáján parlamenti mandátumhoz jutott Kulcsár-Terza József képviselő, az MPP háromszéki elnöke egyéni törvénykezdeményezésként tavaly decemberben terjesztette a bukaresti parlament elé. A háromszéki képviselő korábban többször is jelezte: már azt is eredménynek tekinti, hogy civilizált párbeszéd alakult ki a román parlamentben az autonómiáról, és nem voltak szélsőséges kirohanások.

Hasonlóan nyilatkozott korábban Izsák Balázs, az SZNT elnöke is, aki szerint a mostani vita kiindulópontja lehet az autonómiáról szóló intézményes párbeszédnek. Az RMDSZ elnöke szerint viszont az erdélyi magyarságnak 28 év alatt sem sikerült áttörnie az autonómiával kapcsolatos román előítéletek falát. Kelemen Hunor az Erdélyi Magyar Televíziónak adott korábbi interjújában úgy vélekedett: a mostani próbálkozás annyi újdonságot hozott, hogy a román politikusok egy része megpróbálta visszafogottan kezelni a kezdeményezést, de változatlanul nem akarnak őszinte párbeszédet folytatni erről a kérdésről.

A román elnöki hivatal szerint az etnikai alapú autonómia nem kívánatos, mert ahelyett hogy a közösségek fejlődését szolgálná, fennáll a veszélye, hogy akadályozza azt. Az elnöki hivatal Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének és Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének küldött válaszában vélekedett így.

A két magyar közösségi vezető március 27-én levélben kezdeményezett találkozást Klaus Iohannis román elnökkel, hogy bemutathassák a román-magyar intézményes párbeszédre vonatkozó elképzelésüket.

Az elnöki hivatal válaszlevelében nem reagált a párbeszéd-kezdeményezésre. Arra emlékeztetett, hogy az államfő mindig is az adminisztratív és gazdasági szempontok szerint kialakított valós helyi autonómia híve volt, mely hatékonyabbá teszi, és az állampolgár felé fordítja a döntéshozatalt.

A Laurentiu-Mihai Stefan elnöki tanácsos által jegyzett levél megemlítette: Klaus Iohannis államfő rendkívül fontosnak tartja a román-magyar megértést, toleranciát és együttműködést, mely a többség és a magyar közösség képviselői közötti parlamenti, önkormányzati párbeszéd által alakítható ki és fejleszthető.

Az elnöki hivatal azt is megemlítette, hogy az elnök nézete szerint Erdély és Románia egyesülésének a centenáriumi évében a romániai közösségeknek a jövő felé kell nézniük, és a közös jólét biztosításán kell fáradozniuk. A magyar és a többségi közösség partnersége pedig elengedhetetlen.

Tőkés László és Izsák Balázs megkeresésükben arra emlékeztették az államfőt, hogy az eltelt közel három évtizedben folyamatos elutasításra talált a romániai magyar nemzeti közösség békés törekvése a jogos, alkotmányos, megígért önrendelkezésre.

Hangsúlyozták: őszinte és alapos intézményes párbeszédre van szükség a többségi románság és a kisebbségi magyarság képviselői között, új alapokra kell helyezni a kapcsolatokat, és tekintettel kell lenni a Székelyföldön és a Románia más részein élő magyarok állhatatos és megalapozott autonómiaigényére.

Képen: Izsák Balázs SZNT elnök/Magyar Tudat Nemzeti Hírportál archívum

Powered by Facebook Comments

One thought on “Reszketnek a románok: Elutasították a székely autonómia törvényjavaslatot

  1. Nem csoda, hogy az oláhok, a tőlük ismert gátlástalansággal féltik a jelenlegi 238.391 négyzetkilométerüket. Mi lenne velük az elrabolt 103.000 négyzetkilométer nélkül? Éhen halnának – jobb esetben.

Vélemény, hozzászólás?

Top