Most itt vagy
Itt > Belföld > Példaként szolgál a magyar gazdasági modell

Példaként szolgál a magyar gazdasági modell

Már külföldön sem tartják érvénytelennek a magyar kormány gazdaságpolitikájának az eredményeit. Ragadós a példa, az Orbán-kabinet lépései egyre több uniós tagállamba szivárognak át. Nemrégiben például görög tisztviselők jártak hazánkban, hogy tanulmányozzák a magyar modellt.

A kormány kockáztatott, de megérte. Akár így is értékelhető az elmúlt évek gazdaságpolitikája, amit oly sok kritika ért, mert a kabinet szakított a lakossági megszorításokra épülő „hagyománnyal”. A magyar modell nem szokványos lépései meghozták az eredményt: sikerült megállítani, majd csökkenteni az államadósságot, és az ország kikerült a kilenc évig tartó uniós túlzottdeficit-eljárás alól. Bővült a foglalkoztatás, és elindult a nagy elosztó rendszerek átalakítása. Mindehhez nem a bérből és fizetésből élők további terhelésével teremtette elő a pénzt a kormány.

– A korábbinál jobban figyelembe vettük, hogy mit bírnak a gazdaság szereplői, ezért a terheket szétterítettük. A kis- és közepes vállalkozók adóztatása jelentősen csökkent, miközben azokat a szolgáltató ágazatokat, amelyekben magas profitot termelő, esetenként jelentős erőfölénnyel rendelkező vállalatok működnek, jobban bevontuk a közteherviselésbe – mondta a Magyar Nemzetnek Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter példaként említette az ágazati különadókat, amiket 2010-től három évig az energetikai cégeknek, a telekommunikációval foglalkozó, valamint a kiskereskedelmi tevékenységet végző társaságoknak kellett fizetniük. Emlékeztetett, a célok eléréséhez a súlypontot áthelyezte a kormány a jövedelmeket terhelő adókról a fogyasztást, forgalmat terhelőkre.

Varga Mihály a sajátos magyar lépések között megemlítette a nyugdíjrendszer reformját is, amelynek részeként megszüntették a kötelező magán-nyugdíjpénzári tagságot. Ez utóbbi nemcsak egyszeri segítséget jelentett a költségvetésnek. Azzal, hogy az emberek visszaléptek az állami rendszerbe, megnőtt a járulékbevétel, az államadósság csökkenésének köszönhető kamatmegtakarítás a GDP mintegy 1,5 százalékának megfelelő tartós egyenlegjavulást eredményezett. Ennél is érdekesebb, hogy ezt a lépést Lengyelország is követi, ahol hasonló átalakítások várhatók. A magyar modellnek azonban nem csak ez az eleme a ragadós, több országban merítenek az Orbán-kormány intézkedéseiből.

Ismert, az egyik legnagyobb visszhangot a bankadó váltotta ki, amely mostanra már korántsem magyar „specialitás”. Olyannyira nem, hogy tavaly Szlovákiában fizették a legtöbbet a pénzintézetek az államkasszába. Az ottani bankszövetség adatai szerint csaknem 170 millió eurót. Jelenleg egyébként már tizenöt uniós tagállamban működik bankadó, a formája és a mértéke azonban különböző. Északi szomszédunknál a vállalati különadó sem ismeretlen, átmenetileg fizetni kell azoknak a cégeknek, amelyek az állami szabályozás alatt álló iparágakban tevékenykednek. Így például az energetikai társaságoknak és a biztosítóknak. Szlovákia mellett Csehországban is szó volt már arról, hogy megterhelik az energiaszolgáltatókat és a bankokat. Legalábbis ez vetődött fel májusban a szociáldemokraták körében, akik azóta megnyerték a választásokat.

A nem szokványos gazdaságpolitikai lépésekkel párhuzamosan a magyar kormány az állam szabályozó szerepét is erősítette. Ennek legjelentősebb eleme a rezsicsökkentés, amely miatt szintén heves támadások érték a kabinetet. Ma már azonban egyre több követője akad hazánknak ezen a téren is. Csehországban jövőre 10-13 százalékkal mérsékli az állam az áramár hatósági szabályozás alá eső tételét, de a szolgáltatók is hasonló mértékű csökkentéssel számolnak. Mindez vélhetően kiterjed majd a gáz árára is. A lengyel energiahivatal a nyáron 3,9-4,6 százalékkal mérsékelte a lakossági áram hatósági árát, de Nagy-Britanniában szintén terítékre került ez a kérdés, ahol egyre többen sürgetik a kormányt az áremelkedések féken tartására. Bulgáriában óriási tüntetésekkel jelezte a lakosság, hogy nem bír lépést tartani a magas költségekkel, a tiltakozások a kormányt is elsöpörték. A rezsicsökkentés ott is elindult, már több lépésben faragtak az árakból.

A magyar kormányprogram további sajátossága, hogy nagy hangsúlyt helyez a munkaalapú társadalomra. Ennek részeként hirdette meg a kabinet, hogy ne segélyből, hanem bérből éljenek az emberek. Ennek is akadtak külföldi követői. A brit pénzügyminiszter ősszel ismertette azt a tervet, amely szerint közmunkát kell vállalniuk vagy kötelező átképzésen kell részt venniük a régóta munkát kereső briteknek, ha meg akarják tartani álláskeresési támogatásukat. Hasonló elképzelések bukkantak fel Csehországban is, ahol a kérdésben egyetértés mutatkozik a pártok között.

– Az Orbán-kormány jól választott, amikor nem azokkal az eszközökkel próbálta kivezetni az országot a válságból, amelyekkel a szocialisták 2008 őszére gyakorlatilag a csőd szélére vitték az államot – mondta a Magyar Nemzetnek Lentner Csaba egyetemi tanár. Emlékeztetett, ahogy máshol, úgy Magyarországon is teret nyert korábban a neoliberális rendszer, amely háttérbe szorította az államot, és mindent a piacra bízott. Ez azonban kudarcot vallott, jó mutatta ezt a 2008-as válság. A közgazdász szerint Gyurcsány bukása után ismét időt vesztett az ország, mert a Bajnai-kormány újra megszorításokkal próbált operálni, hogy az IMF-program fenntartásával tartsa a víz felszínén hazánkat. A megszorítások politikája azonban eddig mindenhol elakadt, ráadásul több országban aláásta a politikai stabilitást. – A magyarországi közteherviselés 2010-től elindult átrendezése jóval hatékonyabb eszköznek bizonyult – magyarázta Lentner Csaba.

– A célok és az eszközök tekintetében is elfogadottá vált a magyar gazdaságpolitika. Nemrégiben például görög tisztviselők jártak hazánkban, hogy tanulmányozzák az Orbán-kormány intézkedéseit – mondta a Magyar Nemzetnek Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője. Emlékeztetett, többen támadták belföldön is a kormányt, hogy szakított a valutaalappal. Ha azonban nem a saját lábunkra állunk, hanem megmaradunk a nemzetközi hitelezők karjaiban, akkor minden bizonnyal újra a kiadások csökkentését és a lakossági megszorításokat követelik tőlünk. Mégpedig azért, mert viszonylag rövid időn belül vissza akarják kapni a pénzüket. Ezzel szemben munkán alapuló gazdasági növekedés elindítása hosszabb távon, de tartósan hozza meg az eredményeit.

magyartudat.com

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Top