Most itt vagy
Itt > Belföld > Ordas visszaélések a nagykanizsai javítóintézetben- Következmények nélkül

Ordas visszaélések a nagykanizsai javítóintézetben- Következmények nélkül

Az ombudsmantól a rendőrségen és a munkaügyi hivatalon át a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hivatalig sok helyen vizsgálják a Debreceni Javítóintézet Nagykanizsai Telephelyén történteket. A fenntartó bizalma azonban a jelek szerint nem rendült meg a vezetőben.

Az Emmi Debreceni Javítóintézet Nagykanizsai Telephelye 12 volt dolgozója január 25-én közérdekű bejelentést tett a fenntartónál, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságon. Az intézetben fenntartott jogellenes gyakorlat, kikényszerített felmondások és az igazgatóhelyettes személyeskedő döntései miatt tettek panaszt. Álláspontjuk szerint több alkalmazott munkaviszonyát jogellenesen szüntették meg, de munkaügyi szabálytalanságok soráról , a megfigyelő kamerarendszer jogellenes használatáról, belépési jogosultságok nem következetes számonkéréséről is beszámoltak.

A bejelentők azt írták, hogy az igazgatóhelyettes hozzáállása a beosztottakkal szemben megalázó, a szituációk értékelése személytől függő, és a munkavállalók rendszerint az ő utasítására írják alá közalkalmazotti jogviszonyuk közös megegyezéssel való megszüntetését.

Egy névtelenséget kérő volt munkatárs élelmezésvezetőként dolgozott az intézetben. Állítása szerint a telephelyvezető az információkat visszatartotta, rendszeresen későn jutott el hozzá egy-egy vezetői utasítás. Beadta felmondását, azonban pár órán belül meggondolta magát, mégsem engedélyezték neki, hogy visszavonja, pedig a közalkalmazotti törvény szerint erre lehetősége van.

A nagykanizsai intézetet 2015. augusztus 26-án alapították az EMMI Debreceni Javítóintézete telephelyeként. A nagykanizsai intézetet Gólya István vezeti igazgatóhelyettesi beosztásban, a debrecenit pedig az igazgató Nagy Kálmán. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala már 2016 szeptemberében is tartott ellenőrzést mindkét telephelyen, és megállapította, hogy nagyon magas a dolgozói fluktuáció, és 40 pontban tett javaslatot a szabálytalanságok megszüntetésére.

Egy másik volt dolgozó éjszakai gyermekfelügyelő volt. Közölték vele, hogy átszervezés miatt elbocsájtják, de távozhat közös megegyezéssel is. Aláírta a papírt, de amikor az indokokról érdeklődött a két vezetőnél, csak azt kapta válaszul, hogy nem tudják, mi történt, felsőbb utasítás volt. Érdeklődött az SZGYF-nél és az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, ott viszont nem tudtak semmit az egészről. Úgy tudja, hogy már másnap valakit felvettek a helyére.

Gólya január elején felmentette a munkavégzés alól Halász Zoltán rendészt, és belső vizsgálatot indított azzal az indokkal, hogy Halász beengedte a teakonyhába egy munkatársát. Ezt amúgy a rendészeti szabályzat nem tiltja. A vizsgálat végén Halász közalkalmazotti jogviszonyát rendkívüli felmentéssel megszüntették. A felmentés indokai között szerepelt az is, hogy Halász korábban leállított egy 2 ezer oldalas nyomtatást egy autó használati kézikönyvéről, amit valaki magáncélra nyomtatott.

Halász úgy látja, hogy munkáját szabályzat szerint, jogszerűen végezte. Ezt a debreceni vezető, Nagy Kálmán által január végén kiadott értékelés megerősítette. Eszerint munkáját folyamatosan magas színvonalon végezte, munkaviszonya munkáltatói döntés alapján szűnt meg.

A felmondási ideje alatt Halász a rendészeti dolgozók zárt Facebook-csoportjába írt egy bejegyzést, amely csak két napig volt elérhető, de valaki eljuttatta az igazgatóhelyettesnek. Gólya ezt rágalmazónak, becsületsértőnek tartotta, ezért március végén feljelentést tett Halász ellen becsületsértés és/vagy rágalmazás miatt.

Gólya István a volt titkárságvezetőt – a nő elmondása szerint – azzal vette rá egy igen személyeskedő megbeszélésen a közös megegyezés aláírására, hogy tönkre fogja tenni a nevét a városban. Az igazgatóhelyettes azt állította, hogy a dolgozó nem léphetett volna be a teakonyhába, pedig a többi munkatárs is bejárt, szabályzat sem tiltotta. Korábban nagyon jó munkaviszony volt közöttük, a munkáját illetően nem kapott kritikát.

Egy márciusi feljelentésben Gólya ezzel kapcsolatban azt írta, hogy a titkárságvezető munkaköri feladataiból adódó kompetenciahatárait sokszorosan túllépte, és sorozatosan szabályt szegett.

– A vezetői számonkérés során nevezett személy, közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését kérte közös megegyezéssel, melyet a munkáltatói jogkör gyakorlója elfogadott

– írta Gólya.

Az SZGYF akkori főigazgatója, Bátori Zsolt április végén csak annyit írt a bejelentőknek, hogy

a közérdekű bejelentés megállapításait kivizsgálták, részben megalapozottnak találták.

Válaszában arra nem tért ki, hogy pontosan mit találtak megalapozottnak, milyen intézkedéseket tesz a főigazgatóság, és milyen következményekkel jár. A bejelentők ezért az ombudsmanhoz fordultak.

Székely László ombudsman válaszában kifejtette, hogy az Alaptörvény szerint a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog mindenkit megillet, és a hatóságok a törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. Az SZGYF-en tett bejelentést követően Gólya István megtudta, hogy kik tettek közérdekű bejelentést, és két bejelentőt feljelentett. Az ombudsman ezt közérdekű bejelentő üldözésének minősítette.

Egy panasz nyomán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is vizsgálatot folytat a nagykanizsai javítóintézettel szemben. Eszerint az az intézeti számítógép, amelyen a fogvatartottak adatait kezelik, nincs jelszóval védve. Nincs iratmegsemmisítő a telephelyen, a fogvatartottak személyes adatait tartalmazó dokumentumokat a kukába dobják, onnan a nagykanizsai szeméttelepre szállítják, ahol bárki hozzájuk férhet.

A volt munkavállalók szerint az is problémát okozott, hogy a telephelyen vannak, akik napi 8 órás munkarendben dolgoznak, és vannak, akik 12 órásban, például az éjszakás gyermekfelügyelők és a rendészek. Állításuk szerint azonban, ha szabadságra mentek, kevesebb bért kaptak, ugyanis 8 órás munkarend szerint számolták ki bérüket. Annak ellenére, hogy ők sosem dolgoztak 8 órában, illetve a Rendészeti Szabályzat és a Kollektív Szerződés is rögzíti a 12 órás munkavégzésüket.

A Munka törvénykönyve szerint a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. A munkavállaló pedig a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól, és szabadság alatt ugyanannyi távolléti díjra jogosult, mint amikor dolgozik.

Nagy aláírásával Halász Zoltán nevére kiállították az igazolást távolléti díjról. Eszerint egyhavi távolléti díjának összege 249 124 forint, ennek ellenére állítása szerint 15 napos szabadság esetén a 8 órás munkaidő-számítás miatt mindössze 173 670 forint járt neki egy hónapra. Vagyis 75 ezer forinttal kevesebb.

A szabadság idejére kifizetett csökkentett illetményt egy éjszakás gyermekfelügyelő, illetve a változó munkabéres papírokat készítő volt titkárságvezető is megerősítette. Elmondásuk szerint Debrecenben is ez volt a gyakorlat, de ott kivizsgálták, és azóta már szabadságon is teljes bért kapnak a dolgozók.

A változó munkabér gyakorlatát több bejelentésben is jelezték a Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatalának. Választ csak sokszori érdeklődésre kaptak novemberben. Eszerint a munkaügyi ellenőrzést lefolytatta a hivatal, álláspontjuk szerint szabálytalanság nem volt megállapítható.

A titkárságvezető az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál jelentette fel Gólyát, aki az EBH-tól kikérte a beadványt, a tartalma miatt pedig becsületsértésre hivatkozva feljelentette a rendőrségen a volt titkárságvezetőt, majd magánindítvánnyal beperelte a nőt. Az eljárás még folyik.

Halász júniusban a rendőrségen feljelentést tett Gólya ellen, arra hivatkozva, hogy Gólya bosszúból feljelentést tett két közérdekű bejelentővel szemben márciusban, ez az eljárás sem zárult még le. Emellett folyik Halász munkaügyi pere, ugyanis a munkaügyi bírósághoz fordult jogellenes munkaviszony megszüntetésére hivatkozva.

Kérdéseinket több, mint három hete elküldtük Gólyának, Nagynak, az SZGYF-nek és az Emminek. Választ sehonnan sem kaptunk, írja a 168 óra itt.

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Top

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás