Orbán Viktor: A Horthy-rendszer mérőszalagjával is meghatározhatnánk mai helyzetünket

Orbán Viktor miniszterelnök beszédében sürgette a magyar határvédelmi vonalak megerősítését.
Orbán Viktor szerint Európa fejlettsége elegendő ahhoz, hogy megfékezze a kontinensre irányuló népvándorlást, azonban Brüsszelből a védelem szándéka is hiányzik. A kormányfő vasárnap a Várkert Bazárban tartott tizennyolcadik, több mint egyórás évértékelő beszédében a kvótareferendum mellett érvelve kijelentette, Magyarország nem hagyja, hogy mások ráerőltessék elhibázott bevándorláspolitikájuk keserű gyümölcseit. “Nem akarunk és nem fogunk bűnözést, terrorizmust, homofóbiát és antiszemitizmust importálni Magyarországra” – mondta, aláhúzva azt is, Magyarországon nem lesznek törvényen kívüli városnegyedek, zavargások, és “nem fognak bandák vadászni feleségeinkre és leányainkra”.

A miniszterelnök szerint az újkori népvándorlás miatt nemcsak az elért eredmények, hanem a biztató jövő lehetősége is veszélybe került. Veszély fenyegeti a pénzügyi stabilitást, a gazdasági felzárkózást, a nemzeti külpolitikát, a helyreállított közrendet és a nemzeti kultúrát – sorolta, hozzátéve: veszélybe kerültek gyermekeink éppen kibontakozó európai életlehetőségei is.
Szerinte a 2015-ös év véget vetett azoknak az időknek, amelyekben Európa védettségét és biztonságát készpénznek lehetett venni.
Európa jövőjét azonban – folytatta – első helyen nem azok veszélyeztetik, akik ide akarnak jönni, hanem azok a politikai, gazdasági és szellemi vezetők, akik a kontinenst az európai emberekkel szemben megpróbálják átalakítani. Úgy fogalmazott, Brüsszelben és néhány európai fővárosban a politikai és a szellemi elit világpolgár, szemben az emberek nemzeti érzelmű többségével. Így jött létre – mondta – “a világtörténelem legbizarrabb koalíciója az embercsempészek, a jogvédő civil aktivisták és az európai csúcspolitikusok között arra, hogy tervezetten ideszállítsanak sok millió migránst”.
Hangsúlyozta ugyanakkor: még nem késő, hogy Brüsszelben is megértsék, szembe kell nézni a valósággal, el kell engedni a “délibábos álmokat”. A valóság pedig az, hogy sok európai országban már régóta épül a párhuzamos társadalmak világa, amely visszaszorítja a “mi világunkat”, az ideérkezőknek ugyanis “eszük ágában sincs átvenni a mi életformánkat, mert a sajátjukat életrevalóbbnak tartják” – fejtette ki a miniszterelnök.
A kormányfő abszurdnak nevezte azt, amit az Európai Unió csinál, és ahhoz hasonlította, mintha egy ütközés előtt álló hajó kapitánya nem elkerülni akarná a katasztrófát, hanem elkezdené kijelölni a nemdohányzó csónakokat.
Érthetetlennek minősítette azt is, hogyan épülhetett le az EU-ban az önvédelem természetes ösztöne, hiszen lenne mit megvédeni: Európa keresztény, szabad és független nemzetek együttélése.
A védendő értékek közé sorolta a férfi és nő egyenjogúságát, a szabadságot és felelősséget, a fair versenyt és szolidaritást, a büszkeséget és alázatot, az igazságot és irgalmat. “Ezek vagyunk mi, ez Európa. Európa Hellász és nem Perzsia, Róma és nem Karthágó, kereszténység és nem kalifátus” – mondta, majd hozzátette, ebben nincs semmilyen rangsor, csak különbség.
A valósággal szemben nem létezhet szabadság, egyéni és közösségi boldogulás, csak politikai kokainmámor, kudarcok, cinizmus és önpusztítás. “Talán ezért bolyong oly sok jobb sorsra érdemes, emelkedett szellemű és boldogtalan liberális politikus Brüsszel utcáin” – fogalmazott.
Orbán Viktor beszédében sürgette a magyar határvédelmi vonalak megerősítését, egyúttal arról tájékoztatott, hogy a védekezés eddig 85 milliárd forintba került, és csak “a saját bugyellárisunkra számíthatunk”.
A kormányfő közölte: új katonai egységeket küldött a határra, készenléti szolgálatot rendeltetett el Bács-Kiskun és Csongrád megyében, és utasította a honvédelmi, valamint a belügyminisztert, hogy készítsék elő védvonalak építését a magyar-román határon. Ha kell, Szlovéniától Ukrajnáig teljes hosszúságban védekezünk – nyomatékosította.
“Brüsszelnek, az embercsempészeknek és a migránsoknak is meg fogjuk tanítani”: Magyarország szuverén ország, ide csak úgy lehet belépni, ha betartják a törvényeket, és engedelmeskednek az egyenruhásoknak – mondta.
A miniszterelnök kifejtette, a kormány népszavazási kezdeményezése nem a már eldöntött és Magyarország által a bíróságon megtámadott kvótáról szól, hanem az új, márciusban napirendre kerülő európai bevándorlási rendszer kötelező betelepítési kvótája ellen hívja csatába Magyarország polgárait. Úgy fogalmazott, Brüsszelt meg kell állítani, mert “holdkóros bevándorláspolitikájával” szembe megy a nemzeti szuverenitással, az emberek akaratával.
Orbán Viktor a mai kor szimbólumának nevezte a kötelező betelepítési kvótát, ami magába sűríti mindazt, ami szétfeszíti az európai népek szövetségét. A kvótákat ugyanis az unionisták, vagyis az EU-t az “európai egyesült államokként” elképzelők támogatják, míg a szabad nemzetek Európáját akarók hallani sem akarnak arról.
Hangsúlyozta, Magyarországnak össze kell szednie a bátorságát, mert Brüsszel pénzügyi megtorlással is fenyeget, amiért az “európai demokrácia ősforrásához”, a népszavazáshoz nyúlt annak meghatározására, kivel akar együtt élni. “Kvittek vagyunk, nincs mit egymás szemére hányni” – üzent a miniszterelnök az uniónak, hozzátéve, Magyarország egyetlen fityinggel sem tartozik azután, hogy 45 évnyi kommunizmus után legyengülve megnyitotta kapuit a nyugati vállalatok előtt, akik összességében annyi pénzt vittek ki az országból, amennyit az unió beküldött.
A népszavazás mellett érvelve kiemelte, hogy Brüsszel nem fordulhat szembe az európai néppel. “Az Európai Unió nem lehet afféle Szovjetunió újratöltve” – fogalmazott, majd hangsúlyozta, Európát minden gyengesége ellenére sem fogják megtagadni, ugyanakkor azt sem akarják, hogy Európa, ezeréves értékeit feladva térdet hajtson a vízönszerű emberáradat előtt.

2016. február 28. Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2016. február 28-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
2016. február 28. Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2016. február 28-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor beszélt kormánya külpolitikai alapvetéseiről is, ezek közé sorolva első helyen a békét, az együttműködést, a kereskedést, a kölcsönös befektetéseket, a kedvező regionális egyensúlyt és a nemzeti érdekek melletti kiállást. Szerinte a magyar külpolitika három tájolási pontja Berlin, Moszkva és Ankara. Ezért – mondta – nem szabad engedni belerángatni magunkat sem német-, sem orosz-, sem törökellenes nemzetközi akciókba, a Nyugaton gyakran közkedvelt, “erkölcsi felsőbbrendűségre alapozott politika” nem magyar érdek.

Ez a külpolitika nehezebb, mint “láthatatlanul meglapulni egy gazdaállat puha, meleg és szőrös hátán, de biztosabb méltóbb 1100 éves Kárpát-medencei történelmünkhöz”.
A kormányfő beszédében hosszan értekezett arról is, szerinte hol tart ma Magyarország. Mint mondta, sok idő telt el a rendszerváltás óta, ő már mintegy 30 éve “gályázik” a politikában. “Sok víz lefolyt a Dunán, itt állunk őszülő rendszerváltók megfürödve”, így nem lehet csodálkozni azon, ha találgatások röppennek fel a nemzedékváltásról. Ám “mielőtt az utánunk következő nemzedéknek átadnánk a zászlót, még tartjuk egy kicsit” – fogalmazott, Takler Ferenc borászt idézve.
Szerinte most lehet cselekedni, alkotni, most van értelme bátornak lenni, “kitartóan szedni a lábunkat”, menni előre céltudatosan, önbizalommal. Most épül, épülhet ugyanis az, amit polgári Magyarországnak, polgári berendezkedésnek, nemzeti-keresztény korszaknak, “magyar országnak” gondolunk – mondta. Megjegyezte, a polgári oldal a harmadik kormányzati ciklus felénél tart, azt azonban nem tudni, ez a tíz év a polgári korszak mekkora hányada. “Kolumbusz sem tudta, amikor az Atlanti-óceán közepén hajózott, hogy akkor járt felúton” – fogalmazott.
Visszatekintve a kiegyezés idejére a kormányfő arról beszélt: Magyarország 50 év alatt a sikeres európai országok közé jutott, és “ha a bécsi udvar (…) nem ránt magával bennünket is a háborúba, ki tudja, még mire lettünk volna képesek”. Ezzel összevetve a mai magyar világot azt mondhatni, hogy itt még nem tartunk, mert még csak 26 év állt rendelkezésre a rendszerváltás óta – fejtette ki.
A Horthy-rendszer “mérőszalagjával” is meghatározhatnánk mai helyzetünket – folytatta -, “ez azonban veszélyes ingovány, vizenyős, lápos, lidérces vidék”. Annyit mondhatni – jegyezte meg -, 21 “békeév” kevés volt akkor ahhoz, hogy kiadjuk magunkból a teljesítményt.
A második világháborút követő kommunista rendszerről szólva annyit mondott: a jelenlegi életünk legfontosabb “találós kérdése” az, “ha 45 évig megyünk befelé az erdőbe, hány évig tart, hogy kijussunk belőle”.
Közölte: az ország 2014-ben – miután a kormány konszolidálta a költségvetést és “hazaküldte” az IMF-et – lezárta a stabilizáció korszakát, új szakaszt nyitott, “repülőrajtot” vett, és megindította a gazdasági felzárkózást. Jelezte, a kabinet az idén a felvett kölcsönből “az utolsó huncut garast is” visszafizeti az EU-nak. “Összességében ott tartunk, hogy visszaszereztük az esélyt egy újabb történelmi felzárkózáshoz”. A kormány 5 év alatt 35-ről 15 százalékra csökkentette a személyi jövedelemadót, 1300 milliárd forintot hagyott a családok zsebében, 25 százalékkal mérsékelte a rezsit, és másfélszeresére nőtt a legalacsonyabb bér – sorolta.
Szólt arról is, hogy az állami és a magánszektorban is csak olyan béremelés támogatható, amelynek megvan a gazdasági fedezete, ami a gazdaság növekvő teljesítményéből származik.
A következő évek egyik legfontosabb feladatának a gazdasági versenyképesség javítását nevezte, mert szerinte annak üteme nem elégséges és tartóssága sem biztosított. A szükséges intézkedésekre példaként említette az adó- és bürokráciacsökkentést, az életszerűbb szakképzést, a gyorsabb ítélkezést, valamint a technológia fejlesztést.
Orbán Viktor emellett megköszönte és elismerte a tanárok és egészségügyi dolgozók munkáját, majd megjegyezte, noha a béremelések folyamatosak és jelentősek, nem elégségesek. “Sovány vigasz, hogy ez ma Magyarországon szinte minden szakmával így van” – fogalmazott, majd kiemelte, Magyarország ma azt tudja vállalni, hogy minden évben mindenki léphet egyet előre, a lépések hosszát, vagyis a béremelések mértékét és ütemét a gazdaság teljesítménye szorítja keretek közé.
A miniszterelnök szólt arról is, “akik ma világvégét kiáltanak a Klik néhány milliárdos adóssága miatt, azoknak nem kell aggódniuk: ha elbírtunk az IMF-fel, ha megbirkóztunk több mint 1200 milliárd forintnyi önkormányzati adóssággal, akkor egy Klik sem foghat ki rajtunk”.
A kormányfő beszélt arról is, hogy 2010-hez képest 40 százalékkal több pénz jut az egészségügyi alapellátásra, emellett több mint 500 milliárd forintot fordítottak kórházak fejlesztésére, aminek köszönhetően a vidéki intézmények többségében 21. századi körülmények uralkodnak. Megerősítette ugyanakkor, hogy a fővárosban szükség van egy új nagy kórházra.
Beszédét a “Hajrá Európa, hajrá magyarok!” felkiáltással zárta.
Orbán Viktor előtt Balog Zoltán köszöntette a megjelenteket a Várkert Bazárban. Az emberi erőforrások minisztere arról beszélt: ha nem hoznak jó döntéseket és azokat nem lesz erejük jól végrehajtani, akkor a válság, az Európán kívülről jövő migráció, tönkre teheti mindazt, amit az elmúlt időszakban építettek.
A Várkert Bazárban tartott évértékelőn mások mellett jelen volt Schmitt Pál korábbi államfő, Kövér László házelnök, Tarlós István főpolgármester, Martonyi János volt külügyminiszter, Balázs Péter és Sasvári Sándor színművészek, Pitti Katalin operaénekes.

magyartuda.com

Powered by Facebook Comments

4 thoughts on “Orbán Viktor: A Horthy-rendszer mérőszalagjával is meghatározhatnánk mai helyzetünket

  1. A cimet igy folytatta: … ” ingovány, láp, lidérc lenne ”
    mármint a horthy rendszer.
    Úgylátszik azért O.V. is tud valamit.

    (a szó keresővel találtam meg Horthyt, a teljes szöveget
    nem volt türelmem végig olvasni nekem sem.)

  2. Szorong a zabszem FIDESZes seggekben! Brüsszeli főrabbi: nincs jövője az európai zsidóságnak
    A főrabbi szerint sokan nem merik látogatni a zsinagógákat, mert félnek.
    Nincs jövője az európai zsidóságnak – mondja a brüsszeli főrabbi, aki a párizsi merényletek után beszélt a kontinensen élő zsidóság helyzetéről. Avraham Gigi rabbival egy izraeli rádió készített interjút – írja a JPost.
    Elmondása szerint az emberek a támadások óta félnek kimenni az utcára, és a zsidók is inkább otthon imádkoznak, és nem mennek zsinagógába. Inkább lakásokban gyűlnek össze és többen a kivándorlást tervezik. Szerinte Brüsszel is megbénult, mindenki félelemben él. Hozzátette, a zsidóknak vissza kell térnie Izraelbe.
    atv.hu / Daily Mail

  3. A kormány kizárólagos létcélja az, hogy a felső tízezer gond nélküli egzisztenciáját és akadálytalan meggazdagodását biztosítsa, és ezeket a privilégiumokat korlátlanul vigye át utódaira, és minden nem oda tartozót, ezen privilégiumoktól távol tartson, és azokból kizárjon.
    Ebből a helyzetből való elmenekülésre csak egy út volt: a kivándorlás. Magyarország ezúton a háborút meg¬előző tíz év alatt több mint másfélmillió embert vesztett el, Az ország komoly és tisztességes elemeinek nagy többsége csaknem teljesen visszavonult a politikai arénától, amely a nagybirtokosok, a rövidlátó vármegyei potentátok és a finánc-tőke ipar lovagjainak működési terévé lett… A szellemi munkás középosztály nagyobb része proletár színvonalra süllyedt.
    A széles néprétegeknek az, az érzése, hogy az ország nem a népé, hanem néhány tízezer emberé, akik a hatalmat gyakorolják, és a hatalommal visszaélnek, hogy minden állami intézmény milliók szenvedése árán csak eme kevesek rövidlátó politikáját és önző céljait szolgálja
    Jászi Oszkár: Magyar kálvária, magyar feltámadás, Bécs, 1920. szept,
    Amerika és kivándor¬lás nélkül az oláh parasztlázadásnál rettenetesebb lázadás törne ki Magyarországon… a magyar politikusoknak ezer évig kellene sírniuk legalább. Sírjanak és bömböljenek, uraink, nagy férfiak. Ami átok ül ezen a szerencsét¬len országon, mind önökért ül. Ami bűnt elkövettek, mind önök követték el. A Zápolyák, a nagy hazafiak, a politikusok. Ady: Jegyzetek a napról Budapesti Napló 1907. júl. 3.
    A magyar politika pár éve teljesen belemerült a reakcióba, s egészen a kiváltságosak osztályát szolgálja. A nép vándorol ki. „Ha csak a jó sors nem segít, ez az ország pár évtized alatt össze fog omlani.”

    Ady Endre: István király országa, 1902. aug. 20.Bejött? 1922-re?

  4. Na végre nem szeretnék a VIII.-keres bűnözők, a végrehajtók, az adócsalók, a benzinkútnál ingyen tankolók/mer nincs a csak tizennyóc ezer e semmi/ az öregezők,áramlopók, a családi pótlékot egy hét alatt elverők, a magyar földeket elárverező, tolvaj bankárok helyében lenni…..Vagy, hogy is állunk?Akkor most kilépünk az eu-ból, mert be kell látni más út nincs!!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás