Most itt vagy
Itt > Főoldal > Magyar Tudományos Akadémia kutatási területeiből: Bevándorlás, homoszexuálisok jogai, gendertudomány

Magyar Tudományos Akadémia kutatási területeiből: Bevándorlás, homoszexuálisok jogai, gendertudomány

Megnéztük, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hivatalos publikációs jegyzéke (MTMT) szerint a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának intézeteiben milyen tudományos publikációk születtek az elmúlt időszakban. Az adófizetői pénzekből fenntartott műhelyekben van olyan munkatárs, aki akadémiai keretek között évek óta nem publikált, de az is kiderül, hogy feltűnően népszerű a gendertéma, illetve a homoszexualitás kutatása.

Heves vita bontakozott ki arról, hogy a 2019-es költségvetés tervezete szerint a kabinet a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény módosításával átszervezi az intézmény finanszírozását. Összefoglalva arról van szó, hogy a Pénzügyminisztérium (korábban Nemzetgazdasági Minisztérium – a szerk.) eddig közvetlenül az Akadémiának juttatta a negyvenmilliárdos büdzséje fedezetét. Jövőre azonban a Palkovics László miniszter – az MTA rendes tagja – vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül a negyvenből durván  huszonnyolcmilliárd forintnyi tétel. A fennmaradó tizenkét milliárdot továbbra is közvetlen módon kapja az Akadémia.

A miniszter hangsúlyozta, technikai jellegű módosításról van szó, az MTA továbbra is maga működtetheti az intézményeit, és maga döntheti el, hogy az egyes területekre szánt forrásait hogyan bontja le projektekre, kutatóintézetekre és kutatókra. Azt is hangsúlyozta, a kormány ebbe nem fog beleszólni. Hozzátette, meg kell határozni azokat a kutatási területeket, amelyeket kiemelten kell kezelni a források elosztásakor, ehhez egy MTA-val közös, tudós emberekből, akadémikusokból, egyetemi rektorokból álló munkacsoport felállítására tett javaslatot.

Úgy tudjuk, hogy a döntés mögött hasonló megfontolások állnak, mint amelyek korábban, a felsőoktatási intézmények kancellárjainak kinevezésében szerepet játszottak. A főiskolák és egyetemek függetlensége megmaradt, viszont az állam a “gazdasági igazgatókon” keresztül ellenőrizni, koordinálni tudja az intézmények gazdálkodását, hiszen azokat is az adófizetők pénzéből tartják fenn. A rendszer egyébként – a bevezetésekor kitört heves támadások ellenére – kitűnően bevált.

Most leginkább az MTA kutatóintézeteiben dolgozó, tudományos fokozattal rendelkező szakemberek tiltakoznak az ellen, hogy a kormánynak, és rajta keresztül a közvéleménynek nagyobb rálátása lesz a munkájukra.

A liberális társadalomtudomány hívei

A Figyelő az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkáját vette górcső alá. Az intézmény és a hozzá tartozó kutatóintézetek azért is fontos látleletei az akadémiai munkának, mert azt gondolnánk, hogy itt a valós társadalompolitikai folyamatokat követő, a demográfiai krízis megoldására, vagy a gyermekvállalás elősegítésére javaslatot tevő munkák sorakoznak a polcokon, az itt dolgozók ezeken a területeken igen aktív publikációs munkát fejtenek ki. Ehhez képest azonban leginkább a liberális világszemlélet narratívája alapján, a szexuális kisebbségek társadalmi helyzete, a gendertudomány és a befogadás foglalkoztatja a kutatókat.

Az alábbiakban azokat a társadalomtudósokat és munkásságukat vesszük számba, akiknek az elmúlt években elenyésző tudományos publikációja született, illetve akiknek a kutatási területe erősen ideológia-vezérelt. Természetesen e kategóriák szubjektívek, de mivel a tudósok is büszkék témaválasztási szabadságukra, ezért úgy gondoltuk, mi is megengedhetjük magunknak ezt a fajta szubjektivitást.

Ideológia-vezérelt kutatások

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában a magyar adófizetők pénzéből az elmúlt években kiváló tudományos munkák születtek a szexuális kisebbségekről és a nemi szerepek átalakulásáról.  Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének munkatársai közül például nyolcan választottak maguknak ilyen kutatási területet az elmúlt időszakban.

  1. Tóth Tamás intézeti tudományos titkárt, tudományos munkatársat az LMBTQ, a szexuális kisebbségek, illetve a homofóbia területe érdekli. Egy 2018-as előadása az MSM (men who have sex with men) Sex Workers in Hungary (Férfiak, akik férfiakkal szexelnek, szexmunkások Magyarországon) címet viseli, a tavalyi évben pedig Homoszexualitás-reprezentációk Magyarországon a 20. század első felében címmel jelentetett meg publikációt.

Takács Judit tudományos tanácsadónak szintén az LMBTQ, az érintettek társadalmi helyzete, a homofóbia, a transzfóbia és a homoszexualitás társadalomtörténete a szakterülete. Többek között idén publikálta Az intézményesített homofóbia állambiztonsági alkalmazása az 1960-as évek Magyarországán című tanulmányát, tavaly pedig – a korábban említett P. Tóth Tamással közösen Homoszexualitás-reprezentációk Magyarországon a 20. század első felében címmel tett közzé tudományos munkát.

Vajda Róza tudományos segédmunkatárs a gender és etnicitás, a diszkrimináció, valamint a társadalmi kirekesztés szakértője. 2014-ben jelentette meg a Gender equality: a blind spot in policy making. Women’s labor market participation in Hungary (Nemek közötti egyenlőség: vak pont a politikában. A nők munkaerő-piaci részvétele Magyarországon) című munkáját. Tavaly A civil társadalom és a társadalmi mozgalmak a közép- és kelet-európai változó demokráciákban című workshopon adta elő Hollowed out representation: the political movements of Roma in Hungary (Kiüresedett reprezentáció: a romák politikai mozgalmai Magyarországon) című munkáját.

Katona Noémi, aki egyébként a CEU-n diplomázott, a migráció, a társadalmi nem, a prostitúció és az etnicitás kutatója. A tavalyi évben Szégyen és hallgatás. A kutató szerepe a prostitúció elbeszélésében címmel tett közzé publikációt, egyik 2016-os műve pedig a Sex work and prostitution in the neoliberal global economy: Potentials of Feminist Critique in East-Central Europe(A szexuális munka és a prostitúció a neoliberális világgazdaságban: a feminista kritika lehetőségei Kelet-Közép-Európában) címet viseli.

Messing Vera osztályvezető, tudományos főmunkatárs a kirekesztés, a társadalmi egyenlőtlenség és a migránsok területével foglalkozik. Tavaly publikálta a Romaphobia and the media: mechanisms of power and the politics of representations (A romafobia és a média: a hatalmi mechanizmusok és a reprezentációs politika) című munkáját, és ugyancsak 2017-ben írta meg a Biztonsági fenyegetés vagy humanitárius katasztrófa?: A politikai jelentésképzés és beszivárgása médiába című publikációját.

Messing Vera (Fotó: Harmati András/Alfahír)

Albert Fruzsina tudományos főmunkatárs területe a gender és a társadalmi kirekesztődés. Egy 2015-ös munkája a How marriage can be successful? (Hogy lehet sikeres a házasság?) címet viseli, 2016-ban pedig a rejtélyes című, Interpersonal Relationships in Hungary (Interperszonális kapcsolatok Magyarországon) publikációja látott napvilágot. 2018-ban Mapping the Post-communist Class Structure: Findings from a New Multidimensional Hungarian Class Survey (A posztkommunista osztályszerkezet térképe: az új többdimenziós magyar osztályfelmérés megállapításai) címmel jegyez publikációt.

Albert Fruzsina (Fotó: Vehír)

Sik Endre külső kutató, a migráció, idegenellenesség szociológus szakértője tavaly Beyond the Migration and Asylum Crisis (A migráción és a menekültügyi válságon túl), A view from Eastern Europe: Tentative thoughts on crisis and calamity (Kilátás Kelet-Európáról: Problémamegoldások a válságról és a katasztrófáról) és A Hungarian Trademark (a “Hungarikum”): the Moral Panic Button (Hungarikum: a morális pánikgomb) című munkáit tette közzé.

 

Sík Endre

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos segédmunkatársa, Kováts András területe a bevándorlás és az integráció. 2016-ban Patterns of Success amongst Hungarians Living in the UK  (Siker-mintázatok az Egyesült Királyságban élő magyarok között) címmel a Politikatudományi Szemlében írt. Az ATV-n többször elemezte a menekülthelyzetet, illetve a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója.

Máté Dezső tudományos segédmunkatárs roma- és LMBTQ kutató. Tavaly tette közzé The First Sparks of Romani LGBTQ (A roma LGBTQ első szikrái) című tanulmányát.

Máté Dezső (Fotó:Univpecs)

A Társadalomtudományi Kutatóközpont “HAS Centre for Social Sciences – “Lendület” Research Center for Educational and Network Studies” (RECENS) csoportjának beosztott tudományos munkatársa Galántai Júlia, szakterülete a gender és a társadalmi egyenlőtlenség. Galántai 2016-ban Child custody and its effects on children in Hungary (Gyermekfelügyelet és annak hatása a gyerekekre Magyarországon) címmel tartott előadást a Családi kapcsolatok megváltozása – nemek és nemzedékek című konferencián Dortmundban. 2015-ben pedig Paternaty leave in Hungary – Inequalities and progress (Apasági szabadság Magyarországon – egyenlőtlenségek és fejlődés) címen publikált dolgozatot.

Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetében dolgozó Nárai Márta tudományos munkatársnak a civil szervezetek és a társadalmi felelősségvállalás a területe. 2016-ban Társadalmi felelősségvállalás és részvétel: A lokális és területi közösségi folyamatokban publikált cikket, 2014-től pedig a Civil Szemle főszerkesztője.

Nárai Márta (Fotó: Dialóg Campus)

Az MTA Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetében dolgozó Ságvári Bence internet-szociológus az egyenlő bánásmóddal foglalkozik. Tavaly Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság, 2016-ban pedig Ahogy »másokhoz« viszonyulunk, az tükrözi azt, amilyenek magunk vagyunk: A magyarországi idegenellenesség okairól publikált dolgozatot.

Ságvári Bence (Fotó: MATAKTI)

Szabó-Morvai Ágnes tudományos munkatárs a nemek közötti egyenlőséggel, illetve a humántőke-képződéssel foglalkozik. Tavaly One Size Fits All? Gender Differences in the Effect of Subjective Feedback(Egy kaptafára? Nemi különbségek a szubjektív visszajelzések hatásában) címmel publikált cikket.

Szabó-Morvai Ágnes (Fotó: MTAKTI)

Feltűnően ritka megjelenések

Az MTA társadalomtudományi műhelyeiben több olyan szakembert is találtunk, akik nagyon ritkán nyilvánulnak meg tudományos fórumokon, előadásokon és folyóiratokban. Pedig, ha mindez igaz, ez is fontos eleme a munkájuknak.

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetéből a demográfiával foglalkozó Dupcsik Csaba tudományos főmunkatárs 2017-ben mindössze egy, 2016-ban két publikációt jelentetett meg. A 2017-es munkája Furcsa párok, mobilos anyák és saját-kultúrás vesék: Beck, Ulrich – Beck-Gernsheim, Elisabeth: Távszerelem/Távszeretet: Életformák a globális korszakban. c. művérőlcímet viseli. Neményi Mária Professor Emerita, aki az egyenlő bánásmód szakértője, 2017-ben egy publikációt tett közzé Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság címmel. Előtte legutóbb 2014-ben publikált.

Neményi Mária (Fotó: Timea Junghaus, Youtube)

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének több munkatársa sem volt túl aktív tudományos cikkek terén az utóbbi években. Egyáltalán nincs publikációja például Pokornyi Zsanettnek, csak egy leendő doktori disszertációja Legitimitás és a kollektív cselekvés motivációi: az adómorált befolyásoló tényezők címmel. Farkas Xénia (szintén politikai kommunikációval és a jóléti állam szakterületétel foglalkozik) 2017-ben két publikációt tett közzé az MTA TK PTI kiadásában. Makszin Kristin, aki az összehasonlító politikai gazdaságtannak és a közpolitikának a szakembere, idén több évnyi „hallgatás” után egy publikációt tett közzé – ezt megelőzően pedig 2014-ben írt tudományos cikket. Soós Gábor, pártokkal, pártrendszerekkel és politikai intézményekkel foglalkozó szakértő 2016 óta nem publikál.

Két cikket tett közzé tavaly Susánszky Pál, akinek a civil társadalom, politikai egyenlőtlenségek és a társadalmi mozgalmak a szakterülete. Az egyik tavalyi cikke A jogvédő szervezetek változásmenedzsment stratégiáicímet viseli, és a Civil Szemlében jelent meg.

Susánszky Pál (Fotó: Vera & Donald Blinken Open Society Archives)

A politikai pszichológiát kutató Szántó András tavaly Válságkonstrukció kontingens helyzetben: Sócrates válságkezelése címmel írt publikációt a Viharban kormányozni kötetben, azóta nincs újabb írása.

A HAS Centre for Social Sciences – “Lendület” Research Center for Educational and Network Studies (RECENS) munkatársai közül Havelda Anikónak, Varga Kingának, Vit Eszternek nincs elérhető publikációja. A társadalmi csoportokkal foglalkozó Vörös Andrásnak van egy írása, amelyet még 2017-ben tett közzé.

A tudományos teljesítmény mérése nem könnyű feladat. Azonban ha egy, a Tudományos Akadémián dolgozó kutató éveken át egyáltalán nem publikál, vagy több év alatt csak 1-2 cikket tesz közzé, az mindenképp problémásnak nevezhető. Természetesen vannak ellenpéldák is, olyan kutatók, akik átlagosan évente 8-10 tudományos munkát is publikálnak. Ám azt is nehéz lenne tagadni, hogy az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában született kutatások fő irányvonala ideológiailag telített, erős liberális szemlélet jellemzi.

Forrás: Figyelő itt

Lévay Atilla

Címlapfotó: a Semmelweis Ignác-emlékév nyitókonferenciáján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében 2018. június 5-én. Az eseményt az MTA Orvosi Tudományok Osztálya és a Semmelweis Egyetem szervezte. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Top