Közgazdaságilag nem indokolt, de szükséges volt a minimálbéremelés

 

 

 

 

 

 

A magyar gazdaság teljesítménye nem támasztja alá a minimálbér 5,4 százalékos, illetve a szakképzettek garantált bérminimumának 5,6 százalékos emelését 2013-ban, de a szociális indokok miatt a munkaadók mégis vállalták ezt a kompromisszumot – jelentette ki Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének  (VOSZ) főtitkára az MTI-nek adott év végi interjúban.

A vállalkozások gazdasági környezetét elemezve elmondta: az adórendszerben bekövetkezett változások közül a vállalkozások számára elsősorban a kisvállalati adó (kiva) és a kisadózók tételes adója (kata) kedvező, de jelentős a pénzforgalmi szemléletű áfa bevezetése is, hiszen az áfát addig nem kell befizetni, amíg a szállító nem kapta meg a termékért, illetve szolgáltatásért járó pénzt.
Ugyanakkor Dávid Ferenc szerint súlyos aggályokat vet fel a jogbiztonság kérdése. Stabil, kiszámítható, hosszabb távú jövedelemszabályozásra lenne szükség, és ezzel párhuzamosan az adminisztratív terhek csökkentésére, hiszen ezek az intézkedések nem kerülnek pénzbe – érvelt a főtitkár. Az utóbbihoz tartozik a 2012-ben bevezetett bérkompenzáció 2013-ra áthúzódó adminisztrálása, amelyhez jön a január 1-jétől hatályos minimálbér emelés első félévi igénybevételének adminisztrációs többlete.
A vállalkozási környezetet nyomasztja a hitelezési készség és képesség romlása, és ezen belül is a beruházási hitelezés helyzete, illetve ezen hitelek eljutása a kkv-szektorhoz – mondta a főtitkár, aki szerint ha ez nem változik a közeli jövőben, akkor a magyar gazdaság “beragad a startvonalon”, miközben az európai gazdaság meglódul.
A VOSZ főtitkára szerint a gazdaság 2012. évi visszaesése, és a 2013. évi várható stagnálás közeli állapota nem indokolja, hogy annak a 256 ezer munkavállalónak, a vállalkozási szféra 41 százalékának – akiknek kisebb része képzetlen és/vagy nincs gyakorlata, vagyis minimálbéres, nagyobb része a garantált bérminimum szerinti besorolásban van – 2013. januárjától havi 98 ezer illetve 114 ezer forintot fizessenek a munkaadók. De a munkaadók azzal is tisztában voltak, hogy e csoportok szenvedték el a reálkeresetek legnagyobb csökkenését az elmúlt években – tette hozzá. “Nem engedhetjük el többszázezer munkavállaló kezét, a minimálbér ugyanis nem pusztán piaci kategória, hiszen a minimálbér nettó értéke alig több 64 ezer forintnál, ami közel 20 ezerrel kisebb a KSH által közölt 2011. évi létminimumnál. Ezért a munkaadók a szolidaritást és a szociális megfontolásokat helyezték a mérleg másik serpenyőjébe, amikor a tárgyalóasztalnál ültek” – fogalmazott Dávid Ferenc.
A munkaadók a 2013-ra tervezett 5,2 százalékos infláció felével, azaz 2,6 százalékkal kívánták emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot, azt kérve, hogy a másik 2,6 százalékot “nyeljék le a munkavállalók”, de a szakszervezetek ezt elfogadhatatlannak nevezték, így a munkaadók következő javaslata az volt, hogy a bérmegállapodás csak a második félévben lépjen életbe, de a másik oldal ebbe sem ment bele – elevenítette fel a három hónapos tárgyalási folyamatot a VOSZ főtitkára.
A megoldást az jelentette, hogy az első félévben a 11 kiemelt, s leginkább veszélyeztetett ágazatban a bértarifa emelés terheit “tömegével és a járulékkal megpakolva” a költségvetés megtámogatja, összesen 10 milliárd forintos összegben – mondta a főtitkár. (A támogatott ágazatok: élelmiszergyártás, textilgyártás, ruházati ipar, bőr-, bőrtermék-, lábbelik gyártása, fafeldolgozás, bútorgyártás, épület-építés, speciális szaképítés, kiskereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás.)
Dávid Ferenc szerint az eredmény mutatja, hogy mind a három fél, a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány is meg akart állapodni. Hozzátette: ezt azért fontos jelezni, mert a kormány megállapodás nélkül, egyedül is kihirdethette volna a minimálbér illetve a garantált bérminimum összegét, ahogy azt korábban már megtette.
A VOSZ főtitkára szerint a társadalmi béke megőrzése szempontjából is fontos a megállapodás: a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány képesek voltak közösen olyan minimálbért megállapítani, amely a kormány számára politikailag vállalható, a munkavállalók méltányosnak tartják és a munkaadók ki tudják fizetni. Számítva arra, hogy a második félévben a javuló gazdaság azt is eredményezi, hogy a munkaadók már saját erőből, költségvetési támogatás nélkül is ki tudják fizetni az 5,4, illetve 5,6 százalékos többletbért a támogatott ágazatokban, miközben a munkaadók a nem támogatott ágazatokban már január elsejétől vállalták a 98 ezer, illetve 114 ezer forintos összeget, plusz a többletjárulék terheit.
A VOSZ főtitkára emlékeztetett arra, hogy a 2012. évi 19 százalékos minimálbér, illetve a 15 százalékos garantált bérminimum emelés összege is áthúzódik 2013-ra, és “nyomja a vállalkozások vállát”. Nem felejtve, hogy a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi akcióterv a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a kedvezményezett körben meghirdetett, munkát terhelő járulékok csökkentése nyomán – fűzte hozzá.

 

MTI/magyartudat.com

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás