Kapára, kaszára, magyar! – Egymás felé fordulás

 

 

 

 

 

 

 

Rozsály – Hiába élnek a hajdú-biharinál is elmaradottabb régióban, kitörtek a kilátástalanságból, és a válság helyett fejlődésben vannak. Megoldották a cigánykérdést, egyre függetlenebbé válnak, és nem hisznek a leminősítésekben. Kapára, kaszára, magyar!

Létezik ma Magyarországon olyan település, ahol nem az égbeszökő benzin- és gázárakon, a forint elképesztő kilengésein, a megszűnő munkahelyeken vagy a cigánykérdésen kell agyalniuk az embereknek. A túlélés helyett a fejlődés ad témát a helyieknek, az elszigetelődés helyett pedig az egymás felé fordulás kap teret. A debreceni agrárforradalommal közeli rokonságot mutató történet éppen a legreménytelenebbnek minősített északkeleti régióban zajlik. A miénkkel szomszédos megyében levő Rozsály polgármestere biciklivel jár, nem hisz a leminősítésekben, és pontosan azt végzi, amivel megbízták: minden erejével a szatmári falu előrelépéséért dolgozik. Eszközei egyszerűek, világosak és hatékonyak, eredményei pedig az egész országnak követendő példát mutatnak!

90 hektár helyre tud tenni egy falut

„Itt minden arról szól, hogy a falut egyben tudjuk tartani”- foglalta össze a Cívishírnek a lényeget a 800 lelkes települést 2006 óta irányító Sztolyka Zoltán. „Ezért működnek az intézményeink, de ezért van a rengeteg közösségépítő, hagyományőrző és sportprogram, én például nemsoká indulok röplabdaedzésre.”

Hogy a megfogalmazott cél teljesüljön, az évszázadokon át jól működő, az utóbbi időben mégis kiiktatott szemlélethez tértek vissza. „Mindennek az alapja a falu tulajdonában levő 90 hektáros földterület, amit annak idején a tsz felbomlásakor sikerült megőrizni.” Az önkormányzati földeken elsősorban takarmánygabonát termesztenek, de van a falunak gyümölcsöse és jelentős állatállománya is, valamint zöldséget is termesztenek.

Nonprofit bolt a helyieknek

Mindent a helyi láncba igyekeznek beépíteni, a takarmányt az állattartás hasznosítja, a helyi hús és zöldség az iskolai és a közétkeztetést támogatja napi négyszáz adag ételt fedezve, illetve a helyi lakosokhoz kerül kedvezményesen. A rozsályi és környékbeli gazdák a falu szociális boltjában értékesíthetik termékeiket, polcpénzt nem kell fizetniük, a bolt nonprofit jelleggel működik. „Ma egy átlagos faluból a pénz 75 százaléka eltűnik, hiszen a falusi ember is bemegy a városi nagyáruházba, és ott vesz élelmiszert.” Ezt a jelenséget egyre inkább megszüntetik a rozsályiak, ráadásul egy másik fő elvük is érvényesül. „Minél kevesebb dolgot kell kívülről igénybe vennünk, annál jobban csökken a függőségünk, kiszolgáltatottságunk.” Sztolyka Zoltán hangsúlyozza, hogy az eredmények mögött a folyamatosság áll, hiszen már az előző polgármester Ignácz Zoltán is ezt az utat járta.

Van munka, és még értelme is van

Az önkormányzati föld egyik legfontosabb hozománya, hogy közel száz embernek tudnak munkát biztosítani, a föld bevételei emellett a falu költségvetésének is jó alapot adnak a pályázati pénzek mellett, de nem a pénzügyi mutatókon van a hangsúly. „A legfontosabb, hogy emberek olyan munkát végeznek nap, mint nap, aminek látják az értelmét. Itt minden szál répa, vagy minden szem bab visszakerül a közétkeztetésbe, a mi javunkra szolgál. Tudjuk, hogy honnan származik, és tudjuk, hogy egészséges.”

Ezzel együtt komoly eredményei vannak a pénzügyi stabilitásnak, Rozsálynak ugyanis a szociális bolt mellett saját betonüzeme, vágóhídja, patikája, szociális fürdője és mosodája van. A környék tizenkét erdőháti településén fogható tévét üzemeltetnek, közösségi kemenceház épült, továbbá NYITOK (Nyitott Oktatási Központ) néven egy tudástárt hoztak létre, ahol önképzési lehetőséget biztosítanak a helyieknek.

Se a cigányokkal, se a fűtéssel nincs gondjuk

A rozsályiak az országban egyre súlyosabb feszültségeket okozó cigánykérdést is hatékonyan kezelték. „Nálunk csak kétféle ember létezik, rendes vagy rendetlen. Lehet valaki cigány, magyar vagy akármilyen nemzetiségű, ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá.” A négy főszabály a pontos munkába érkezés, a józanság, a munka elvégzése és a lopás tilalma. A település mintegy húsz százalékát adó cigányok döntő többsége be tudott illeszkedni ebbe a rendszerbe. „Aki rendesen végzi a munkáját, és betartja a szabályokat, az lép előre, a cigányok közül is van már olyan, akiből traktoros lett. Nyilván problémák nálunk is akadtak, de aki bomlasztani próbált, azt kiraktuk, ahogy a ládából is ki kell venni a rothadt almát a többi alma érdekében.”

Egy másik, sok honfitársunknak fejfájást okozó problémát is sikerrel oldottak meg Rozsályban. Sikerült beszerezniük egy venyigebálázót, melynek segítségével olcsó fűtést biztosítanak a falunak, az átállás néhány héttel ezelőtt indult meg. „A venyigebála mázsája 300 forint, ami ötöde az akácnak, de a gázos fűtés még az utóbbihoz képest is négyszer drágább. Ez tehát óriási megtakarítást jelent, csak az önkormányzat költségei évi 8-10 millió forinttal csökkennek. Emellett mindenki jól jár, hiszen az embereknek eddig el kellett valahogyan takarítani a földről a keletkező venyigét, most az önkormányzat ezt megteszi helyettük. Ráadásul újabb lépéssel csökkent a függőségünk, mert a venyigének mindig van megfelelő utánpótlása.”

Ami náluk működik, országszerte elterjedhet

A polgármester büszke rá, hogy a közeli Szatmárnémetiből hozzájuk költöző magyarok nem csupán házat vettek náluk, hanem a közösségi életbe is beilleszkedtek, és már a gyerekeiket is a helyi iskolába íratták. Munkájuk másik nagy elismerése, hogy a Start-munkaprogram kidolgozása során többször is kikérték a véleményüket a közmunkával kapcsolatban. Sztolyka Zoltán hisz benne, hogy más települések is tudják követni a példájukat, és a folyamat már el is kezdődött. „Tudjuk, érezzük, hogy lassan visszatérünk a földhöz. Ha nem hinnék benne, nem járnék polgármester létemre biciklivel.”

Ha nincs föld, nincs mozgástér

Rozsály követésének fő akadálya Sztolyka Zoltán szerint az lehet, hogy sok faluban egy-két ember kezére kerültek a földek, így az önkormányzatnak földterület híján nincs mozgástere. Ezzel együtt Magyarországot képesnek tartja arra, hogy teljes mértékben önellátóvá váljon az élelmiszer tekintetében. „Hazánk óriási víz- és földkészletekkel rendelkezik, amelyek értéke nagyon fel fog értékelődi rövid időn belül.” A polgármester ebből kiindulva nem aggódik az országot érő pénzügyi támadások és leminősítések miatt, a legfontosabbnak azt tartja, hogy a földeken minden körülmények között folyamatos legyen a termelés.

civishir.hu/magyartudat.com

Powered by Facebook Comments

1 thought on “Kapára, kaszára, magyar! – Egymás felé fordulás

  1. Öröm volt olvasni! Remélem bejön Nekik és sok követőjük akad! Jó egészséget kívánok a rozsályiaknak!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás