Jogszabályváltozások

2012. július 1., 09:17

 

 

 

 

 

 

 

 

Július 1-jétől felgyorsulnak a belföldi forint átutalások
Július 1-jétől bevezetik a napközbeni átutalási rendszert, amelynek köszönhetően gyorsabban teljesülnek az elektronikusan indított belföldi forint átutalások.

Jelenleg két bank ügyfelei közötti átutalás csak a következő munkanapon érkezik meg a kedvezményezetthez, ha a banki benyújtási határidőn belül kezdeményezik az átutalást. Július 1-jétől az elektronikus úton, a szolgáltató által aznapi teljesítésre meghirdetett határidőn belül benyújtott belföldi forint átutalási megbízás még aznap teljesül.
Az úgynevezett “4 órás szabály” szerint az átutaló bankjának július 1-jétől biztosítania kell, hogy az átutalás a befogadástól számított 4 órán belül eljusson a kedvezményezett ügyfél pénzforgalmi szolgáltatójához. A 4 óra az átutalások teljesítésének maximális idejét jelenti, az átlagos átutalási idő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétett tájékoztató szerint várhatóan ennél kevesebb lesz.
A “4 órás szabály” a fizetési megbízást elszámoló belföldi fizetési rendszerhez közvetlenül kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatókra, az úgynevezett klíringtagokra vonatkozik. A belföldi fizetési rendszerhez csak közvetve kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatók (jellemzően a takarékszövetkezetek egy része és a szakosított hitelintézetek) esetében az előírt legfeljebb 4 órás teljesítési határidő 2 órával meghosszabbodik.
A napközbeni átutalás bevezetésének köszönhetően az elektronikus átutalásokat elegendő lesz a fizetési kötelezettség esedékességének napján elindítani, vagyis az átutaló fél egy nappal tovább használhatja a pénzét. A másik előny az, hogy az ügyfelek egy átutaláshoz kapcsolódóan a jelenleginél több adatot tudnak közölni és fogadni, ami főleg a vállalatoknak kedvező.
A napközbeni átutalás minden olyan elektronikusan indított és forintban történő, konverziót nem igénylő belföldi forint átutalásra kiterjed, amelyeknél mind az átutaló, mind a címzett bankja Magyarországon nyújt pénzforgalmi szolgáltatást.
A lehetséges átutalási típusok: egyszeri, csoportos és rendszeres (állandó) átutalási megbízás. Ezen túlmenően minden pénzforgalmi szolgáltató maga dönti el, hogy egyes, nem elektronikusan benyújtott átutalási megbízásokra is kiterjeszti-e a napközbeni átutalás lehetőségét.
A “4 órás szabály” egyelőre nem terjed ki egyetlen beszedési fajtára sem, ezért a csoportos beszedések, a felhatalmazó levélen alapuló beszedések, a váltóbeszedések, a csekkbeszedések, a határidős beszedések és az okmányos beszedések esetében a teljesítési határidők nem változnak.
Elektronikus benyújtásnak az interneten, az elektronikus banki rendszeren benyújtott megbízás vagy telefonon megadott rendelkezés számít (a faxon benyújtott megbízás papíralapú megbízásnak minősül).
A pénzforgalmi szolgáltató az átutalási megbízást akkor fogadja be, ha az átutalási megbízás a teljesítéshez szükséges valamennyi adatot tartalmazza, és a megbízás a fizetési számla felett rendelkezni jogosult személytől származik, valamint, a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, azaz megtörténik az átutaló fizetési számlájának a megterhelése, vagy legalábbis a fedezet elkülönítése.
Országosan egységes benyújtási határidő (cut-off time) nem lesz. A tárgynapi teljesítésre szóló tételek befogadása a reggeli óráktól várhatóan legkésőbb 16 óráig történik. Az esetek túlnyomó többségében arra lehet számítani, hogy az első ciklusban beérkező tételek jóváírása 10 óra körül, az utolsóké 18 óra körül megtörténik. Az aznapi teljesítésre meghatározott határidő után (jellemzően 15.30-16.00 óra után) beadott megbízások esetében másnap reggel teljesülnek a tételek.
A “4 órás szabály” alá eső tételek esetén naponta 5 elszámolási ciklus lesz, amelyek 8:30-tól 16:30-ig 2 óránként kezdődnek. A jegybank várakozása az, hogy hosszabb távon az elszámolási ciklusok száma tovább fog növekedni, és a bevezetéskori 2 óránkénti elszámolás helyett rövidebb időközönként lesz majd napközbeni elszámolás.
A kamat számításának kezdő időpontjaként azt kell figyelembe venni, amikor az átutalt összeg a kedvezményezett számlájára beérkezik. Az átutalónak arra a napra már nem jár kamat, amikor az általa indított átutalás miatt a (fizetési) számláját megterhelik.
A napközbeni átutalással kapcsolatos gyakori kérdések és azokra adott válaszok megtalálhatóak az MNB honlapján (http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Penzforgalom/napkozbeni-atutalas-projekt/GYIK.pdf).

 

Létrejön a kormánytisztviselők érdekképviseleti köztestülete
Az Országgyűlés korábbi döntése értelmében mától létrejön a kormánytisztviselők érdekképviseleti köztestülete, a Magyar Kormánytisztviselői Kar, valamint a kormánytisztviselők panasztestülete, a Kormánytisztviselői Döntőbizottság.

A közszolgálati tisztviselői törvény július 1-jével hozza létre a kormánytisztviselők önkormányzattal rendelkező, szakmai, érdekképviseleti köztestületét.     A Magyar Kormánytisztviselői Kar hatásköre a kormánytisztviselői hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben az érdekképviselet, a kormánytisztviselői kar tekintélyének védelme, konzultáció a kormánytisztviselők foglalkoztatását és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló jogszabályok megalkotásában, etikai eljárás lefolytatása, díj alapítása, szakmai konferenciák szervezése, valamint tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatások nyújtása.     A kar állami ellenőrzését az ügyészség látja el.     Az említett jogszabály ugyancsak a mai naptól hozza létre a Kormánytisztviselői Döntőbizottságot, amelyhez közszolgálati panasszal fordulhatnak a kormánytisztviselők.

 

Új Munka törvénykönyve szabályozza a munka világát

Hatályba lépett az új Munka törvénykönyve (Mt.), amelyben új rugalmas foglalkoztatási formák jelennek meg, bevezetik a kötetlen munkarendet, valamint a munkavállalói biztosítékot, és amely szerint immár a kormány határozhatja meg a minimálbért.

Az új kódex, amelynek célja a magyar munkaerőpiac rugalmasabbá tétele, 1992-es elődjét váltja fel.
Újdonság, hogy a munkaszerződésben már nem lesz kötelező megjelölni a munkavégzés helyét, így a szerződésben csak a munkavállaló alapbérét és munkakörét kell rögzíteni.
A munkavállaló a jövőben nem folytathat olyan magatartást, amely a munkáltató helytelen megítéléséhez vezet, és ebben a körben a véleménynyilvánítási szabadság is korlátozható.
Szintén újdonság, hogy a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz.
Az előző kódexben nem szerepelt, az új törvénykönyv ugyanakkor gyakorlatilag intézményesíti munkajogi szempontból a hálapénzt azzal, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhat el.
A védett korra vonatkozó szabályozás úgy változik, hogy miközben a védelmi időszak továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év, a munkáltató a munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát felmondással csak akkor szüntetheti meg, ha az lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Teljesen új elem a törvénykönyvben az úgynevezett munkavállalói biztosíték. E szerint a felek megállapodása alapján annak a munkavállalónak, aki “munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít”, a munkáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél.
Az új Munka törvénykönyve bevezet több, rugalmas munkaviszonytípust, így a behívás alapján történő munkavégzést, a munkakörmegosztást, valamint a többmunkáltatós munkaviszonyt.
Szerepel az is a júliussal hatályba lépett törvénykönyvben, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum (szakmunkás-minimálbér) összegét és hatályát – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) folytatott konzultációt követően – a kormány állapítja meg. Újdonság az is, hogy a kabinet a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg.
Mostantól csak a többműszakos munkarendben, illetve a készenléti munkarendben foglalkoztatottaknak jár a vasárnapi pótlék (változatlanul az alapbér fele), míg a munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállaló százszázalékos bérpótlékot kap.
Jelentős változás a délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék átalakulása: műszakpótlék (30 százalékos) júliustól az este 18 és reggel 6 óra között végzett munkáért jár. 15 százalékos éjszakai pótlékot kap az a – műszakpótlékra nem jogosult – munkavállaló, aki ugyancsak este 6 és reggel 6 között dolgozik.
A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négy havi távolléti díjának összegét. Eddig legfeljebb másfél havi átlagkereset, kollektív szerződésben maximum hat havi átlagkereset volt a kártérítés lehetséges mértéke.
Az átlagkereset intézménye nem szerepel az új Mt.-ben, helyette a távolléti díjat vezették be, amelybe azonban nem minden bérelem tartozik bele.
Bevezetik a kötetlen munkarendet, amely akkor alkalmazható, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát – a munkakör sajátos jellegére, a  munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – írásban átengedi a munkavállalónak.
A munkavállalót szakszervezeti érdekképviseleti feladatainak ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg. Korábban a kedvezmény mértéke minden 3 tag után 2 óra volt, vagyis tagonként 40 perc; ez most 30 percre csökken, ezenkívül megszűnik a szakszervezeti kifogás jogintézménye.
Az Országgyűlés még tavaly decemberben fogadta el a most életbe lépő új kódexet, az Mt.-vel kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló javaslatcsomagot pedig júniusban hagyta jóvá a Ház, megkönnyítendő az új munkajogi szabályozásra való áttérést.

 

Életbe lépett a kulturális örökségvédelmi törvény módosítása

Mától elvesztették építéshatósági jogkörüket a kulturális örökségvédelmi törvény vasárnap hatályba lépett módosítása értelmében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) és a kormányhivatalok égisze alatt működő örökségvédelmi irodák, amelyek ezentúl szakhatóságként vehetnek részt az építési engedélyezési eljárásban.

A még áprilisban elfogadott törvénymódosítást benyújtói – Borkai Zsolt (Fidesz), Habis László és Michl József (KDNP) – azzal indokolták, hogy az önálló építésügyi hatósági hivatalok működésével az építési engedélyezés folyamata új körülmények közé kerül.
Az új rendszerben szükségtelenné válik, hogy a kormányhivatalok örökségvédelmi irodái önálló építésügyi hatósági jogkörrel rendelkezzenek az építési engedélyezési eljárásban, hiszen szakmai elvárásaikat szakhatóságként maradéktalanul érvényre juttathatják – érveltek.
A megváltozott rendszerben így az önálló építésügyi hatósági jogkört a települési önkormányzatok látják el, az örökségvédelmi irodák mint szakhatóságok vesznek részt az építésügyi hatósági eljárásban.

 

Egyszerűbb és gyorsabb lesz az ügyintézés egyes szociális ügyekben

Egyszerűbbé és gyorsabbá válik az ügyintézés júliustól több jogszabályváltozás nyomán egyes szociális ügyekben, például a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj (gyed), a baleseti táppénz és az örökbefogadás eljárása esetén.

Székely Ildikó, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) Orvosi, Módszertani és Ellenőrzési Igazgatóságának vezetője korábban az MTI-vel azt közölte: júliustól a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás ügyében a fővárosi és megyei kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szervei járnak el, így egyszerűbb és gyorsabb lesz az ügyintézés. A komplex minősítési eljárás orvosi szempontjai és a rehabilitálhatóság kritériumai nem változnak.
A Magyar Közlöny szerdai számában megjelent, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló kormányrendelet módosítása értelmében júliustól jobb esetben 18 napon, de egyes adatok hiányában is 30 napon belül elbírálják a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyed, a baleset üzemiségének megállapítása és a baleseti táppénz iránti kérelmeket. Egyszerűbbé válik a gyed kérelmezése is.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) pénteken azt közölte: júliustól több lépcsőben egyszerűsödnek és életszerűbbek lesznek az örökbefogadáshoz és az apai elismeréshez kapcsolódó eljárások, így már az idén több száz, örökbefogadást kezdeményező család számára válik könnyebbé az ügyintézés. Ezen túlmenően a gyámhatóság bővebb tájékoztatást adhat az érdeklődőnek az örökbefogadásra és vér szerinti testvérekre vonatkozó kérdésekre, “erősebb lesz az örökbefogadott azon joga, hogy a származását megismerhesse”.
Egyszerűsödik a külföldön történt örökbefogadás magyarországi elismerése is. Mindemellett a felbontott örökbefogadás után a gyermek újabb örökbefogadási eljárás nélkül a lehető leghamarabb új szülőkhöz kerülhet. A KIM közleménye szerint további egyszerűsítések várhatók, különösen az örökbe fogadott gyermek okmányaival kapcsolatos eljárásokban.

MTI

magyartudat.hu

Powered by Facebook Comments

Szóljon hozzá a cikkhez:

Current day month ye@r *