Most itt vagy
Itt > Főoldal > Horthy Miklós nézeteltérése Hitlerrel

Horthy Miklós nézeteltérése Hitlerrel

1938. augusztus 21-én, a Horthy Miklóssal folytatott tárgyalások során Adolf Hitler ajánlatot tett Magyarországnak Csehszlovákia felosztására. A kormányzó elutasította a német államfő által felkínált lehetőséget, ezzel – egyelőre – megóvta az országot a háborútól, és keresztülhúzta Hitler közép-európai hódító terveit is.

Fogadás virágcsokorral.
Fogadás virágcsokorral.

Magyarország külpolitikáját Hitler hatalomátvétele és Németország megerősödése után furcsa kettősség jellemezte.
Mivel a német államfő a kezdetektől a versailles-i békerendszer szétzúzásának programját hirdette, hazánk érdekközösségbe került a szomszédos hatalommal, mely ráadásul sokkal hatékonyabbnak mutatkozott, mint a revíziót hasonlóképp támogató Olaszország.

Másfelől viszont – különösen az 1938 márciusában végrehajtott Anschlusst követően – az erősödő Németország ijesztő közelségbe került, és Hitler agresszivitása kétséget kizáróan egy újabb háború kitörésével fenyegetett.
Magyarország a középútban, a békésen végrehajtott revízióban volt érdekelt, így aztán a német támogatást elsősorban az angolszász hatalmakkal való tárgyalásokhoz akarta felhasználni, valamint – Horthy és Bethlen szándékai szerint – próbálta magát ezekhez az államokhoz kötni.
A magyar diplomáciának 1938-ban tehát csalódnia kellett, mert a Neville Chamberlain-féle megbékélési politika pont azt kommunikálta, hogy Nagy-Britannia – és Daladier Franciaországa – nem kíván beleszólni Közép-Európa ügyeibe, hanem – a háború elkerülése érdekében – a döntés jogát meghagyja a németeknek. Hitler ezért az Anschluss után – a németek által lakott Szudéta-vidékre hivatkozva – hamarosan Csehszlovákiával szemben is területi követelésekkel lépett fel, és ennek nyomán tett ajánlatot Magyarországnak is.

1938. augusztus 20-án, Berlinben titkos tárgyalások kezdődtek, ahol a német felet Hitler és Ribbentrop, Magyarországot pedig Horthy és Kánya Kálmán külügyminiszter képviselte.
A Führer a második napon, augusztus 21-én tette meg ajánlatát: azt kérte a kormányzótól, hogy üzenjen hadat Prágának, Németország pedig – segítségnyújtás címén – beavatkozik majd, és eldönti a küzdelmet.
Az agent provocateur szerepéért cserében Magyarország megkapta volna egész Szlovákiát – a történelmi Felvidéket – és Kárpátalját is, Horthy azonban mégsem fogadta el az ajánlatot.
Ennek nem csak az volt az oka, hogy az agresszió minden bizonnyal általános háborúhoz vezetett volna.
A kormányzó  meg volt győződve arról, hogy Németország ebben a küzdelemben nem arathat győzelmet, ezt Hitlerrel is közölte, aki rendkívül dühös lett a visszautasítás miatt.

Hitler ezt követően kiabálni kezdett vele. Horthy figyelmeztette, hogy távozni fog, mivel ez a hangnem megengedhetetlen egy önálló, több ezeréves állam képviselőjével szemben. Hitler nyugodt, tiszteletteljes hangnemre váltott, azonban ettől kezdve gyűlölettel viseltetett Horthy irányában.

Horthy és Hitler megszemléli a német U-hajó flottát 1938 - ban.
Horthy és Hitler megszemléli a német U-hajó flottát 1938 – ban.

A hatnapos tárgyalások tehát eredménytelenül végződtek, ráadásul augusztus 28-án Magyarország megkötötte a kisantanttal a bledi egyezményt, melyben – a fegyverkezési egyenjogúság elismeréséért cserében – lemondott arról, hogy fegyverrel érvényesítse területi követeléseit.
Ennek következtében Hitler is letett a Csehszlovákia elleni háborúról, és elfogadta Daladier és Chamberlain ajánlatát, akik a müncheni konferencián, szeptember 29-én gyakorlatilag cserben hagyták Benest, és beleegyeztek a Szudéták német okkupációjába.
Magyarország Münchent követően, egy német–olasz döntőbizottság révén, az első bécsi döntéssel (1938. november 2.) korlátozottan érvényesíthette követeléseit – amikor a közvélemény felháborodott a mérsékelt revízión, Hitler állítólag azt mondta, hogy „a magyarok túl sokat akarnak és túl olcsón.”

Horthy visszautasítása mindenesetre egy évvel eltolta a háborút – és Magyarországot 1941-ig távol tartotta tőle –, Csehszlovákia sorsa azonban így is megpecsételődött. A Szudéták hegylánca nélkül védtelenné vált köztársaság – Cseh-Morva Protektorátus néven – 1939 márciusában német megszállás alá került, hazánk elfoglalta Kárpátalját, a maradék területen pedig létrejött a Josef Tiso vezette független szlovák állam.

magyartudat.com

 

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top