A magyarok nem “hont foglaltak”, hanem hazajöttek!

A 2000-ben elvégzett Semino féle genetikai vizsgálatsorozat eredménye szerint, a magyar férfiak 93,7 %-a négy ősapától ered, és a jelenleg itt élő magyar férfiak 73,3 %-a már a kőkorszak legelején is itt élő férfi populáció leszármazottja. (Dr. Czeizel Endre: A magyarság genetikája 235. oldal, 3. bekezdés.)
2000-ben, a világ egyik legautentikusabbnak elismert folyóiratában, az USA-ban megjelenő Science-ben, Semino és 16 genetikus munkatársa közös közleményt tettek közzé. A magyar népesség vonatkozásában az alábbi megállapításokat tették:
1. A magyar nép ősei napjainktól számolva 35-40 ezer évvel ezelőtt Európában elsőnként megjelent eurpoid őstelepesek közt voltak.
2. A magyar nép populációgenetikai szempontból ma Európa egyik legkarakterikusabban elhatárolható népessége.
3. A magyar nép legközelebbi – genetikai szinten igazolható – rokonai, a lengyel, az ukrán, valamint a horvát nép.

Genetikailag olyan, hogy “indoeurópai” nem létezik. Nincs “szláv” sem, csak “európai”, és értik ez alatt éppen a magyarságra legjellemzőbb haplotípusok csoportjával jellemezhető népeket. A magyar nép genetikailag európai, sőt, “őseurópai”. (Természetesen a nyelvünk is és az írásunk is az!)

– A magyar férfiak 60 %-a az EU-19-es haplotípus alapján – őskőkorszakbeli – ősapa leszármazottja.
– A magyar férfiak további 13,3 %-a az EU-18, -11 %-a az EU-7, – és 8,9 %-a az EU-4 ősapa utóda.
– A magyarokból teljesen hiányzik az urali népektre jellemző TAT (EU 13 + EU 14) gén.

“A recens minták azt mutatják, hogy a 132 magyarországi és 99 székelyföldi férfitól, valamint ugyanolyan 113, illetve 84 nőtől nyert minta összetétele nem különbözik egymástól, és valamennyiüknek jó kilenctizede az európai őslakosságéval egyezik meg. – Ezek alapján a székely és magyar nem különbözik egymástól.

Tehát megállapítható, hogy az úgynevezett honfoglalók csak hazatértek őseik földjére, vérrokonaik közé, írja Szászrégen nem hivatalos honlapja itt.

Címlap: Peter Kohalmi / AFP

3 thoughts on “A magyarok nem “hont foglaltak”, hanem hazajöttek!

  1. Az Arady nevű hozzászólónak igaza van, csak a honfoglalás előtti időkben még nem nevezték szlávoknak Európa őslakóit, ez okozza a zavart. A szóban forgó “szlávok” az újkőkor óta itt élő földművesek voltak, akik igazából a mi őseink is. (Tényleg!) A későbbiek során a szláv szó más értelmet kapott, valamilyen “hátsó” szándék miatt még a szlávnak kinevezett népek nyelveit is megváltoztatták valakik. De a magyarral való rokonság letagadhatatlan, nyelvünk legközelebbi rokonai még ma is a szláv nyelvek!

  2. Tudni kell azt is, hogy a mai szlovákok, lengyelek, osztrákok, ukránok is nagyjából ugyanolyan genetikai jellemzőkkel rendelkeznek, mint a magyarok. Ez egyértelműen kizárja az “ázsiai magyarok betolakodását”.
    Ha tetszik, ha nem, európai rokonok vagyunk!

  3. Tardoskeddi B. László szerint: Hát, csűröm csavarom, az összes forrást betéve ismerem, de valahogy a magyar honfoglalásra, meg hazajövetelre, csak nem kapok még utalást sem sehol.
    S ha nem jöttek akkor itthon voltak mindvégig.
    Tévesztő csak a források félre fordított szövege lehet, ugyanis a Hadseregben nem törzsek, hanem népességek, népcsoportok seregei szolgálnak, s ha sorba vesszük, de nem a törzsi szállásokra idomított szöveget, hanem az eredetit, meglepődve olvashatjuk, hogy azt nem is volt szükség fordítani. Hisz olyan nevek szerepelnek a hadsereg alakulatai között, mint a ka-var, illetve ko-var, akik a kozárok /Bihar/ közül váltak ki. Ő nevük ma kővárinak hangzik, a Nyékiek ugyan türkök voltak, de a nevükben már a nyik vessző termő területről a nyéki településekről voltak ismertek. a Megeriek csapata pedig, az idegenek nyelvén mindig ungri-nak nevezett magyarok harcosai voltak. Tarjánok a kumánok tar fejű harcosai, de az is lehet, hogy a sziklás hegyoldalak kuman és koman nevű, sziklamezei települések népe küldte sereg voltak. A nevek között három segédalakulat a kőhajítók, a gepákok, mai nevükön utászok, és a szekértábor neve szerepel. Ez a hét név és semmi törzsi hala-bala. Na és persze nyolcadiknak jönnek a székelyek, ha szükség van rájuk. Ebből látni világosan, hogy a türkök /ál magyarok/, a 895-ös események egyetlen egy alakulatát adták a Magyar hadseregnek. Ők pedig nem lehettek többen mint négy törzsi csoport /közben ugyanis kettéváltak/ , legtöbb 2000 harcossal jöhetett errefelé, senki más. Az arabok meg írjanak amit akarnak. Az ő húszezer lovasukat csak a Fekete tengeri kiruccanáson látták, de névsorolvasás nélkül ők sem lehettek többen mint a Bulcsú hadseregében harcoló egy nyilazó lovasezred. Álmos és Árpad már a tartományi kormányzatok ellen harcolt a kavarok és az ungrik /kőváriak és a magyarok/ élén 862- ben 881- ben, és ő állt a z új Magyar hadsereg élére is 895-ben. Felszabadították az országot s annak őshonos népét, az akkoriban mogeroknak nevezett elődeinket. Ez ilyen egyszerű történet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás