Most itt vagy
Itt > Főoldal > Halottak Napja, Mindenszentek, Halloween”, vagy ahogy Mi tudjuk: a Küszöb Ünnepe

Halottak Napja, Mindenszentek, Halloween”, vagy ahogy Mi tudjuk: a Küszöb Ünnepe

“Emlékezz a holtra, legalább évfordulóján.
A holtat temesd el tisztességgel,
tedd mellé kedves tárgyait.
A talált, ösmeretlen halottat ajándékozd meg.
Aki halottnak ád alamizsnát,
ÉG és FÖLD orcáját fordítja maga felé.
Ki még a halottal szemben is irgalmas szívű,
hét vétkét bocsájtja meg az ÉG.
Ne vétkezz – s ó szellemek társaságába kerülsz,
cselekedj jót – ne tégy rosszat,
ezek együtt jelentik: ne vétkezz!
Gyarapítsd tudásodat, növeld bölcsességedet!
Hatalmas leendsz szellemek világában
és emlékeznek rád, emlegetnek.

Az ember teste utódaiban él tovább,
szelleme-szellemének hagyatékában.
Szellemek világa is változó világ.
Nincsen örök kárhozat, csak örök érvényű vétekért,
örök megrökönyödésben, örök megátalkodottságban.

Az ember szelleme újra meg újra testet ölthet.
Erőszakos halált haltak újra születni törekednek,
nagy tettek véghezvivői új tettekért újra születnek.

Nem születik mindenki újra,
nem születik bárki újra embernek,
ha születik, férfi nem okvetlen férfinak,
nő nem okvetlen nőnek.

Nősténység, hímség szellem-eredetű, de odaát más az.
E föld nősténysége, hímsége:
célszerűség a szaporodásért.
A lélek vele járó öröme égi eredetű,
két szellem egyesülése.

Odaát a lélek zengésén múlik, fi-e, nő-e.
Ez is a KÉT ÖRVÉNY FORGATAGÁ -ból ered,
Nősténység-hímség a teremtés örök javulásáért van.
Ennek ára születés meg halál
véget nem érő váltakozása.

Fák, állatok, emberek
tavaszának,nyarának, őszének, telének
szüntelen ismétlődése, régi fonnyadása,
elhullása az újért, jobbért.

A halál nem büntetés vétkekért,
a halál az ÖRÖK ÚT egyik állomása,
ISTEN-létünk álruhás útjáról visszatérés
ISTEN-létünk ragyogó meztelenségébe.

A halálnak értelme van, épp oly értelme,
és értéke, mint a születésnek.
Aki születés és halál értelmét megérti,
megtalálta önmagában ISTEN-t.
EZ a megváltás!”

Máté Imre – Yotengrit II., “Küszöb künve”, huszonegyedik rovat, 92. oldal

Az Eurázsiai népek dualisztikus világképének megfelelően az Ikerörvény mindenben benne van, mindent áthat, ill. Mi vagyunk Őbenne, Ő mibennünk. Mindkettő igaz, mindent áthat, nem szétválaszthatóak. Mindenben egyensúly van, mindennek van “másik oldala”, színe meg visszája. (Anyagi- és Szellemvilág, Nő-Férfi, ÉG-FÖLD, alvilág-felső világ, páros szervek, végtagok ketten együtt egy egész, együtt egész-ségesek, férj-fele-ség, ketten együtt egy egész, születés-halál…) Felfogásuk, a ránk maradt hagyomány szerint a halál nem az élet ellentétpárja, hanem a születésé, a halál az élet “visszája”, mint a ruha “színe-visszája” (külseje-belseje). Két Kapu, az egyiken testet öltve megérkezünk az anyagi világba, a másikon pedig elhagyjuk azt. A születés színe a piros: a vér, az életerő színe; A halál színe a fehér: a megtisztulás, elengedés színe. A halál az új kezdet szükséges része, nélküle nincs tovább haladás. A halált nem tekintették tragédiának, ha jó életet élt a távozó, be tudta fejezni életfeladatait, jót cselekedett, nem ártott, meg tudta tartani ígéreteit nyugalomban távozhatott a Világból. “Párnák közt ágyban halni meg”, ők ezt ideálisnak tekintették. Teljes élet leélése, megélése után a test és a lélek -a Természethez igazodva!- fokozatosan felkészül a távozásra. Testünk, lelkünk fonala egyaránt elvékonyodik, végül elszakad. A halottnak nem fáj a halál, a gyász is csak a hátrahagyottaknak. Egész életükben készültek a halálra, tudták mi fog történni.
A halál tudatosságának 3 fokozata volt:
1. A nemtudatos halál, ilyenkor azt mondták:”megtért az Úrba.” Tehát szellemcsírája vissza tért a gyökérforráshoz
2. A tudatos halál után a szellem reinkarnálódik, újra születik.
3. Ha az egyén elég nagy Szellemmé növelte magát önálló entitásként, őrzőként, őrszellemként tovább hathat.
Tudták: tapasztalatot, tudást szerezni, fejlődni jöttünk e Világra, amelyek KIZÁRÓLAGOS TÉNYEZŐKKÉNT befolyásolják Szellemünk fejlődését, következő életeinket. A Szellem CSAK itt, az anyagi világban tud fejlődéséhez szükséges tapasztalatokat, tudást szerezni!!!
Gyászolni, halottat siratni 3 napig volt szabad! A “verázsolásnak” nevezett halotti szertartásnak (a virrasztás szavunk formája, nem a varázslásé!) nagy jelentősége van: 3 napig figyelték, nem tetszhalott-e az illető. Jó cselekedetei emlegetésével segítették átkelését a “Garaton” a Szellem világába, ellensúlyozták a rossz szellemek ártó sugalmait. A temetést követően azonban testét elégették, elajándékozták tárgyait és tilos volt sírni-ríni érte, mert ezzel vissza idézték volna, hátráltatták volna Útjában. A halál után esztendőig terítettek a halottnak minden lakomán, minden ünnepen.
Ezt követően évente emlékeztek meg halottaikról, évente áldoztak szellemeiknek, ilyenkor november (“enyészet hava?!”) elején. Az anyagi- és szellemi világok ilyenkor kerülnek legközelebb egymáshoz, ilyenkor vagyunk legközelebb őseinkhez, szeretteinkhez.
Tehát az Ünnep a Túlvilági Kapu és az Ősök tiszteletének ünnepe volt. “Küszöb Ünnepének” hívták. A kórházi szülés bevezetése előtt leggyakrabban a küszöbön szültek, félig álló-függeszkedő testhelyzetben (a nők fekve szülése kb. 130 éve divatból bevezetett buta és természetellenes szokás, nagyban nehezíti a születés folyamatát, az egyik angol uralkodó alkalmazta először, mert látni akarta, ahogyan kicsúszik a gyermek az anyjából, hát a nép pedig az elitet majmolja…) a halottat pedig ugyanezen küszöb feletti eresz alatt ravatalozták fel a verázsolás, a halott búcsúztatás 3 napos szertartására. Az évkör ünnepei jelképesen összefüggnek az ember életciklusaival is, ezért NEM VÉLETLEN, hogy az ünnep elnevezése a közelgő télre is utalhat, “küszöbön áll a tél.”

„Küszöbtől, küszöbön át –
eresz aljáig hosszú az út, mégis rövid.

Két örvény ölelkezéséből foganunk,
anyánk ágyéka első kapunk,
azon át lépünk e látható-fogható világba:
ez az eleven-párájú életbe vezető kapu.
Életünk másik kapuján ebből kilépünk-
szellemek örök világába lépünk át.
Nem halál az –
halál-é hernyónak bábba szövődése?
Hernyó meg pille: két állapot, mégis egy élet.”

Máté Imre – Yotengrit II., “Küszöb künve”, 21. rovat, 89. oldal

Felfogásukból adódóan ez az ünnep nem volt szomorú, ételt-italt vittek a temetőbe, a halottak falujába, úgy vélték vendégségbe mennek. Talán ezért járnak ilyenkor este a temetőbe a magyarok?! Nem tudom más népek cselekszik-e?!
Ilyentájt tehát elődeinket tiszteljük meg, rájuk emlékezünk jó szívvel.
A kereszténység hosszú időn át sem tudta megszüntetni az Ünnepet, ezért az addig nem túlzottan kedvelt szentjeiknek adományozták, “keresztényesítették”, mint egyes ünnepeket a baszkoknál, dél- és közép-amerikai őslakóknál, és nálunk magyaroknál…
A TELJES keresztény ünnepkör az eredeti pogány évkör-ünnepekre épül a mai napig -igaz a naptárban sokszor némi eltolódással. Kara-Csán=Karácsony, Fényünnep=Gyertyaszentelő, Gyümölcsoltó Boldogasszony=Húsvét, Ispiláng=Pünkösd, Sarlós Boldogasszony=Sarlós Boldogasszony, Küszöb ünnepe=Halottak napja, és kezdődik előröl.
Három Boldogasszonyunknak (Fehér-Zöld-Fekete Vállkendő Boldogasszony), akik a Túlvilági ösvényt biztosítják a buddhizmusban fennmaradt három Tara -val van közössége. Keleti rokonnépeink hagyományai többnyire a buddhizmussal fonódtak össze, azon belül éltek tovább, pl. a tibeti Bön-Buddhizmus. A tibeti “Halottak Könyve” -ben leírtak nagyobb részükben azonosak a magyar BÜÜN hagyomány ide vonatkozó részeivel, amelyeket Máté Imre 4 kötetben kiadott “Yotengrit I.-II.III.IV.” című könyveiben találunk meg a Hagyomány más részeivel együtt.
A “Halloween” a sokban rokon kelta hagyomány tovább élése az USA -ban. A kelták szerint ilyenkor a rossz-ártó szellemek lepik el a világot, ezért hozzájuk hasonlóra maszkírozták el magukat, hogy maguk közül valónak higgyék őket, ne essen bántódásuk. Ez a Magyarországon is egyre népszerűbb hagyomány is távol áll a magyarok őseiket tisztelő vidám, magasztos ünnepétől. A tökből készített lámpás azonban mégis létezett elődeinknél, az Őrségben/Őrvidéken napjainkig!! E hagyomány szintén a keltáktól maradhatott ránk, a kelta is őse, elődje az avaroknak és a magyaroknak is. A Göcsej Őrséghez közel elhelyezkedő tájegységének gács népe tisztán kelta eredetű, a töklámpás hagyományát tőlük is átvehettük?! Vagy inkább is-is… Az Őrségben “Tüzes ember” -ként említik az ijesztőre faragott töklámpást.

Az első szellemidézés története és szövege, melynek során MÁ hős-Ősünk, a későbbi Magyarok Istené -nek Szellemét idézték meg halála után táltos maradékai:
(Magyarázat: a “Gólya, gólya gilice” kezdetű ének bűvös halottidéző ének, ám ténylegesen más szöveggel, mint a gyermekdalban!; A “körbe látás” a testből szakadt lélek tehetsége, mely révüléskor és a halál beállta után lehetséges!)

“Idézték tehát MÁ szellemét síppal, dobbal, nádi hegedűvel, bűvös énekkel. Ez volt az első szellemidézés. EMESÉT rítták révületbe. Fejéből kiszállt lelke üzengetett hasában lakozó lelkének, az pedig tolmácsolá az üzenetet.

“Körbe-látóhatárú pillantással,
látóhatártalan pillantással
körbetekintek. Körbe-körbe látok,
lentre-föntre látok egyszerre.
Íme, férjem holtteteme vérbe fagyva fekszik
bükkök között… Szellemét keresem.
Szelleme bükk koronák magasságában lebeg.
Most megpillant ő is engemet…félek.
Azt mondja, ne féljek…Nem félek…
szólok hozzá: világom, virágom, én szerelmem,
mi lűtt tégedet?
Azt mondja, megfogyatkozott ereje…
Azt mondja elhagyta karja erejének fele,
lába erejének fele,
minden porcikája erejének fele elhagyá.
<<Átmentem a garat szűkületén>>, azt mondja…
<<az élet visszáján vagyok, itt bal a jobb,
itt jobb a bal>>…azt mondja,
<<Meleg hang, meleg fény jött értem>>…azt mondja.
<<Elejtett vadaim, lakomákra levágott állataim
itt legelésznek mind-valahányan,
soha nem fogyó, soha nem aszályosodó füveken>>…azt mondja.
<<Én vagyok az első, a legelső halott ember,
csak égbéli szellemekkel társalgom>>…azt mondja.
<<Meg kutyámmal, a tavaly eldöglöttel
társalgom>>…azt mondja.
<<Itt várt rám>>…azt mondja.
<<Nem haragszom rád, mert itten nincsen harag, –
de ha volna sem haragudnék AZÉRT,
hiszen virágba borultál, én meg nem fordultam feléd -,
hanem csak a gondatlanságért haragudnék>>…azt mondja.
<<Minen gondolatotokat hallom
és mindent látok>>…azt mondja.
<<Vigasztald anyámat, hogy ne fájjon
értem a szíve!>>…azt mondja.
<<Mert én jól vagyok.>>…azt mondja.”

Máté Imre – Yotengrit II., “Ármán künve”, 9. rovat, 33-34. oldal.

Emlékezzünk Őseinkre vidáman, tisztelettel, béke dicső poraikra!!

Áldás, békesség!

Balaskó Tibor

Forrás: Kállai József

Fotók: Yotengrit Club

Powered by Facebook Comments

2 thoughts on “Halottak Napja, Mindenszentek, Halloween”, vagy ahogy Mi tudjuk: a Küszöb Ünnepe

Vélemény, hozzászólás?

Top