Most itt vagy
Itt > Főoldal > Grandpierre K. Endre : Hogyan haltak meg a magyar királyok? I. rész

Grandpierre K. Endre : Hogyan haltak meg a magyar királyok? I. rész

ELSŐ ÁTTEKINTÉS,
HALÁL ÉVEZREDES METSZETEKBEN

Köztudott: a legszilárdabb, legprecízebb tudomány a matematika, a számok tudománya és az erre épülő matematikai logika. Nos, történelmünk ritmusát éppen a számok, számadatok, történelmi események, történelmi személyiségék életére és halálára vonatkozó és a mindenkori hatalmi viszonyok alakulásával a legszorosabban összefüggő számadatok bizonyítják: van ritmusa a történelemnek; a magyar történelemnek ez az utóbbi ezredévét legalábbis tisztán kivehető ritmus hatja át, ritmus; méghozzá nem holmi gépies-merev, külsőséges ritmus, de magából a magyar történelem mélyéből fakadó ritmus, olyan ritmus, amelynek már a létezése is titkokat sodor és titkokat hord a felszínre a mélyből, szabálytalan, váltakozó, lassuló- gyorsuló- akadozó- fölpörgően egymásra torlódó ritmus; ritmus, amely – bármilyen furcsa is ez – leginkább talán az emberi szív ritmusához hasonlítható, a már nem egészen egészséges, betegségtől, kóros elváltozásoktól, billentyűzavaroktól sújtott vagy ismeretlen hatóanyagoktól megtámadott szív szabálytalan ritmusához, ritmushoz, amely nyugalmi periódusaiban – ha van egyáltalán nyugalom, a történelemben – erőt és egészséget sugároz, hogy aztán kapkodó felgyorsulásaiban a fenyegető kataklizma közelítését érzékeltesse, hogy szorongató rángások után ismét
enyhültebbre, lassúbb ritmusra váltson.

Királyok életének, uralkodásának és halálának számadatait vesszük sorra. Mit árulnak el ezek? Miféle titkokat rejtenek? Országos titkokat. A történelem titkait, rejtelmes mélyáramlatok vonulását, láthatatlan erők nyomtalan működését, áttetsző vízjeleket az égett papíron, jeleket a jelenések mögött; felszín mögötti árnyak vonulását, a titkos diplomácia nemzetközi erővonalait, leplezett cselszövényeit, a láthatatlan huzaloknak azt a hálózatát, amelyet nem képes követni a szem; csupán az elzuhanó koronás árnyat látjuk, de a mérget keverő vagy gyilokkal lesújtó kéz láthatatlan marad mindazzal egyetemben, ami mögötte húzódik, sőt maga a történés, a véres tragédia is olyannyira elfátyolozott, hogy alig követhetők a mozzanatok s valójában nem marad más, csupán a számadatok sűrű és szilárdságukban megdönthetetlen pillérei, a néma számok, ezek nyújtanak biztos fogódzót a kutatóknak, a szürke, arctalan, néma számok, azok szólalnak meg perdöntő vallomású tanúkként s vallomásuk halomra dönti a téves; hamis hiedelmek sorát szigorú cölöpjeiként, határkijelölő tényjelzőiként az igazságnak; s a számok, történelmi események, tények, életkeretek határjelzői közvetítik a ritmust is, a történelem háttértényezők megszabta különös ritmusát is, mert felfedik a fenyőgyanta zárványként beléjük préselődött királytragédiák sorát és nagy nemzeti kataklizmáink por- és hazugság- elfedte törésvonalait.

Figyeljük hát a ritmust és a fantasztikusan hullámzó, feltorlódó és hullámvölgybe süppedő számadatok sorát, hogy a tényfeltárás (titokfeltárás, történelemfeltárás) részeseivé váltan nyomon követhessük királyok feltündöklését és mélybezuhanását, országunk kormányzatának rejtjeles rázkódásait, törvények felé sodródását, váratlan zuhanásait, sorozatban elhulló ifjú királyokat és érzékelni fogjuk akárha egy menekülő szív dobaját hallanók: cáfolhatatlan tények füzére tanúsítja a gyors királycserék vad rázkódtatásait, s Árpád-kori és vegyesházi királyok korabeli történelmünk, illetve egész ezredévi történelmünk különös ritmusát.

Számokba rejtett történelem? Minden történelem a számok történelme.
És minden számadat feltöretlen, ami mögött cselszövény, bűn, leples ármány húzódik. Csak az események felszínét, a gyümölcs héját látjuk. Történelmünk héja fölrepedezik, oly sok alatta a titok. Három nagy törésvonalat tartunk számon:

Árpád-házi királyok kora: 1001-1301
Vegyesházi királyok kora: 1301-1541
Habsburg-házi királyok kora: 1541-1918
Negyedik törésvonal a “vezérek korának” nevezett árpádi nagykirályok kora: 896 -1001

És vannak még más törésvonalak is, méghozzá nem csupán a tatárjárás nem csupán az ország három részre szakítása, nem csupán a trianoni ország feldarabolás, nem csupán a negyvenöt évi szovjet megszállás, de még száz meg száz rejtett törésvonal. Történelmünket úgy át meg átszövik rettentő sebkorcokként, fényvarratokként a törésvonalak, hogy egész történelmünk olyan, akár egy lövészárkok és drótsövények véres akadályai szabdalta táj, titokjelekkel és vérnyomokkal jelölt pusztaság.
A számadatok e törésvonalak titkait is őrzik.

Közelítsünk történelmünk és királyaink felé a haláluk felől a számadatok tükrében: ez az egyetlen célszerű eljárás, hiszen minden nyomozás visszafelé irányul: a következményből, a tettből indul vissza az előzmény felé, az okozatból az ok felé.

Tekintsük át figyelmesen első táblázatainkat


TÖRTÉNELMÜNK RENDHAGYÓ RITMUSÁNAK BIZONYÍTÉKAI:
VÁLTAKOZÓ GYORSULÁSOK ÉS LASSULÁSOK
KIRÁLYTÁBLÁZATOK I.
I. Árpádházi királyok kora
A teljesebb áttekinthetőség kedvéért belefoglaljuk kimutatásunkba az árpádi beköltözés utáni kor fejedelmeit.
Első szakasz: lassuló ritmus

Árpád 896 – 907 11 év
Zsolt 907 – 947 40 év
Taksony 947 – 972 25 év
Géza 972- 997 25 év
Szent István 997 -1038 41 év

(Zsolt és Taksony között, feltehetően rövid ideig, Fajsz uralkodott, de erre vonatkozólag nincs semmilyen pontos, megbízható adat.)
Összegezve:
5 uralkodó országolt összesen 142 évig
Átlagos uralkodási idő: 28,4 év

Ellenszakasz: gyorsuló ritmus

Urseulus (Orseolo) Péter 1038 – 1041 3 év
Aba Sámuel 1041-1044 3 év
Urseulus (Orseolo)  Péter 1044 -1046 2 év
I. Endre 1047- 1060 13 év
I. Béla 1060 -1063 3 év
Salamon (nagy megszakításokkal) 1063 – 1074 11 év
I. Géza 1074 -1077 3 év

Összegezve:
Hét király uralkodott összesen 38 évig
Átlagos uralkodási idő: 5,4 év
(Szent István egymaga 41 évig uralkodott,

Második szakasz: lassuló ritmus

Szent László 1077- 1095 18 év
Kálmán 1095- 1116 21 év
II. István 1116 -1131  15 év
II. Béla 1131-1141 10 év
II. Géza 1141- 1161 20 év

összegezve: öt király uralkodott összesen 84 évig
Átlagos uralkodási idő:16,8 év

Ellenszakasz: gyorsuló ritmus

III. István 1161-1173 12 év
(III. István uralkodásának első felében még két király uralkodott:
II. László 1162 0,5  év
IV. István 1163 0,5 év)
III. Béla 1173- 1196 23 év
Imre 1196 -1204 8 év
III.László 1205 0,5 év

Összegezve:
Hat király uralkodott összesen 44,5 évig
Átlagos uralkodási idő: 7,3 év

Ám, ha e szakasz közepéből kivesszük III. Béla átmeneti stabilizációs kísérletet jelző, tartósabb uralkodását, úgy az uralkodási idő átlag 4,3 évre esik vissza: alig több, mint húsz év leforgása alatt öt király hanyatlott halálba a trónról!

Harmadik szakasz: lassuló ritmus

II. Endre 1205 -1235 30 év
IV. Béla 1235 -1270 35 év

Összegezve:
Két király uralkodott összesen 65 évig
Átlagos uralkodási idő: 32,5 év

Ellenszakasz: gyorsuló ritmus

V. István 1270 -1272 2 év
IV. László 1212 -1290 18 év
III. Endre 1290 -1301 11 év

Összegezve: Három király uralkodott összesen 31 évig
Átlagos uralkodási idő:  10,3 év

Ez a felpörgő ritmusú szakasz történelmünk egyik legnagyobb rejtett törésvonalát, az Árpád-ház kihalását jelzi; a válság övezet szakadék felé vivő peremvidékeit: Kihal a karizmatikus királyok szent sora, az az Árpád- ház, amely már puszta létével megszabta, ki ülhet az ország trónjára: tehát csak magyar s a magyarságon belül is csak a legnemesebb ág tagja lehetett magyar király: ez az évszázadok véres küzdelmei s az árpádi honvisszafoglalás, szentesítette királyválasztási biztos vezérfonal itt elszakadt, már nem volt ősi mérce a király választáshoz, jószerivel bárki lehetett király, idegen is, külhoni személy, bárki aki hatalommal, csellel, erőszakkal képes volt ezt kicsikarni, s ilymódon, míg a magyar nemzet elbizonytalanodott, a magyar trónért folytatott harc kiszélesedett, nemzetközi színterekre helyeződött át az eddig főleg az országon belül folyó gyilkos hatalmi vetélkedés, s így az 1301-től 1541-ig tartó, változó hatalmi szintű korszak, a vegyesházi királyok kora a későbbi idegen uralom egyik akaratlan előkészítőjévé vált.

Fenti gyorsuló ritmusú szakasz a nemzeti halálszakadék peremét jelzi.
Túlfelől a szakadék másik pereme felől ugyancsak két rövid uralkodású király – Vencel és Ottó- jelzi a tragikus átmenetet a viszonylag szerencsés újabb talpra álláshoz. Vencel csupán három évig, Ottó mindössze két évig uralkodott. Ez a két szakasz tehát a ritmus szemszögéből összefügg. S ha az előzőkkel e kettőt egybevetjük a következőkben tárul elénk e törésvonalas gyorsuló szakasz teljes képe:
Öt király uralkodott összesen 36- évig
Átlagos uralkodási idő: 7,2  év

II. Vegyesházi királyok kora.
(A teljesség  kedvéért ide kell iktatnunk a vegyesházi királyokat bevezető és az imént már említett két királyt.)

(Vencel (cseh) 1301- 1304 3.év
Ottó (bajor) 1305- 1307 2 év

De folytassuk a sort.
Negyedik szakasz: lassuló ritmus

Károly Róbert 1307 -1342 35 év
Nagy Lajos 1342 – 1382 40 év

Összegezve:
Két király uralkodott összesen 75 évig
Átlag uralkodási idő: 37,5 év

Ellenszakasz: gyorsuló ritmus

Mária 1382-  1395 13  év
Kis Károly (közben) 1386 2 hónap

Összegezve:
Két király uralkodott összesen 13 évig
Átlag uralkodási idő: 6,5 év.
,
Ötödik szakasz: lassuló ritmus

Zsigmond: 1387-1437 50 év.

Összegezve:
50 évig uralkodott egyetlen király!

Ellenszakasz: gyorsuló ritmus

Albert 1437- 1439 3 év
I. Ulászló 1440- 1444 5 év
V. László 1445 -1457 12 év

Összegezve
Három király uralkodott összesen 20 évig
Átlag uralkodási idő: 6,5 év .

Hatodik szakasz: lassuló ritmus

Hunyadi Mátyás 1458 -1490 32 év
II Ulászló 1490- 1516 26 év

Összegezve:
Két király uralkodott összesen 58 évig
Átlag uralkodási idő: 29 év

Ellenszakasz: gyorsuló ritmus

II. Lajos 1516 -1526 10 év
Zápolya János ( és Ferdinánd) 1526- 1540 14 év

Összegezve:
Két király (ellenkirály) uralkodott összesen 24 évig
Átlagos uralkodási idő: 12 év ,

III. Habsburg királyok kora

Hetedik szakasz: lassuló ritmus
(A Habsburgok uralomra kerülésétől Bocskay szabadságharcáig)

I. Ferdinánd (+ ellenkirály) 1526 -1564 38 év
Rudolf 1576 – 1608 32 év

Összegezve:
Két király uralkodott összesen 70 évig

Átlagos uralkodási idő: 35 év
Nyolcadik szakasz: lassuló ritmus
(Bocskay szabadságharcának leverésétől II. Rákóczi Ferenc szabadságharcáig)

II. Mátyás 1608- 1619 11 év
II. Ferdinánd 1619 -1637 18 év
III. Ferdinánd 1637 -1657 20 év
I.   Lipót 1657 -1705 48 év

Összegezve:
Négy király uralkodott összesen 97 évig
Átlagos uralkodási idő: 24,2 év

Ellenszakasz: gyorsuló ritmus
(A Rákóczi-szabadságharc évei)

I. József 1705 – 1711 6 év

Kilencedik szakasz: lassuló ritmus.
(A Rákóczi-szabadságharc leverésétől Mária Terézia haláláig)

III. Károly 1711- 1740 29 év
Mária Terézia 1740 – 1780 40 év

Összegezve:
Két király uralkodott összesen 69 évig
Átlagos uralkodási idő: 34,5 év

Ellenszakasz: gyorsuló ritmus

II. József 1780- 1790 10 év
II. Lipót 1790- 1792 2 év

Összegezve:
Két király uralkodott összesen 12 évig
Átlagos uralkodási idő: 6 év

Tizedik szakasz: lassuló ritmus
(Az 1848-1849-i szabadságharc kitöréséig)

I. Ferenc 1792 -1835 43 év
V. Ferdinánd 1835 -1848 13 év

Összegezve:
Két király uralkodott összesen 56 évig
Átlagos uralkodási idő: 28 év

Tizenegyedik szakasz: lassú ritmus
(Az 1848-1849-i szabadságharc leverésétől az I. világháborúig)

I. Ferenc József 1848 – 1916 68 év

Vagyis 68 esztendeig uralkodott egyetlen király!

Záró-ellenszakasz: gyorsuló ritmus
(Az I. világháború közepétől a befejezéséig)

IV. Károly 1916 – 1918 2 év

Észrevételek a vázolt szakaszokhoz

Milyen képet fest elénk e számoszlopok mezeje? Elénk dereng-e történetünk ritmusa? S mennyi titkot rejt e váltakozó lüktetés!
Lehetséges, hogy mindez a véletlen összjátéka, s arról van szó csupán, hogy némelyik királyunk rövidebb, a másik hosszabb ideig uralkodott? Végül is valamennyi király nem országolhatott egyazon ideig.
Mindez elképzelhető volna tán, de egy teljes évezreden át érvényesülő tendencia nem lehet véletlen műve.

1./  A ritmusváltozások törvényszerűségének s a mögöttük feszülő hatóerőknek legfőbb bizonysága maga a szakaszosság, a gyorsulások és lassulások szakaszos, csoportos váltakozása, az a tény, hogy – egy- két szabályt erősítő kivételtől eltekintve – a ritmusváltások nem korlátozódnak egy-egy királyra, és nem össze-vissza történnek, de a váltásokban határozott szabályosság figyelhető meg, s ha a ritmusváltás már megtörtént, úgy több hasonló uralkodási időtartamú király követi egymást, mintegy jelezve a már bekövetkezett áramlás erejét.
Kivált a negatív tendenciák felülkerekedését jelző eseményfelpörgések, gyors királycseréknél kimutatható ez. Főleg az Árpád-korban figyelhető meg, hogy királyok egész sora virágzik el egynéhány rövid év alatt.
Ha viszont sikerül a nekiszabadult pörgést valamilyen módon megállítani, illetve lelassítani, úgy egy-két emberöltőre is kiterjedhet a nyugodtabb, lassúbb érverés időszaka.

2./ Nem csekélyebb értékű, s kevésbé meggyőző bizonyság, hogy e ritmusváltások történelmi törésvonalakkal, kataklizmákkal, korszakváltásokkal is összefüggnek. De erre később, a maga helyén térünk ki.

3./ Aki figyelmesen átnézte kimutatásainkat, észrevehette, hogy a szűkebb értelemben vett, néhány évre, évtizedre kiterjedő ritmusváltásokon túl jelentkezik egy másik, tágabb évszázadokat átfogó ritmusváltás is.
E mega-ritmusváltások – jellemző módon – tökéletesen egybeesnek uralkodóházaink cseréjével. Más a ritmusa az Árpád-kornak, más a vegyes-házi királyok korának, és ismét más a Habsburg-háznak.

Különösen kirívó az Árpád-házi és a Habsburg-házi királyok uralkodási időtartama közti ritmus különbség. A Habsburg-éra az évszázadokat átfogó adatok cáfolhatatlan tanúsága szerint ugyanannyi idő alatt csak fele annyi királyt emésztett el, mint az Árpád-kor, míg a “vegyes-házi királyok” amannak csupán a kétharmadát. De a Habsburg-korban más változásokra is felfigyelhetünk. Az öt lassú ritmusú szakaszt nem öt, de mindössze három gyors királycserés szakasz követi.

A rövid, illetve hosszú ideig uralkodó királyok aránya is megfordult. Míg az Árpád-kor 23 királyából csupán 8 uralkodott hosszabb és 15 rövidebb ideig, addig a 16 Habsburg-király közül 12 uralkodási ideje hosszú volt, s csak négy ült rövidebb ideig a trónon. De a kép finomításában s az eltérések kimutatásában még tovább mehetünk. Két rövid uralkodású király, II. Lipót és II. József későn lépett a trónra: II. Lipót 43 éves, II. József 39 éves korában, s ráadásul mindkettőt betegség vitte el; II. Lipótot a “forróláz”, II. Józsefet a tüdőbaj. A harmadik rövid uralkodású Habsburg-királyt pedig a himlő.

E három Habsburg király uralkodási idejének lerövidülésében tehát a jelek szerint sem rejtett külső erők, sem egyéb titkos politikai tényezők nem működtek közre, s így a Habsburg-kor általuk képviselt két közbülső szakasza, mint természetes okok folytán létrejött, a ritmusgyorsulások közül akár ki is iktatható. A még hátralévő harmadik felpörgő ritmusú; gyors királycserés szakasz IV. Károly uralkodásának két éve a Habsburg. birodalom létének záró szakasza. Mindez pedig azt jelenti, hogy a Habsburg-királyok uralkodásának közel négy évszázados korszaka lényegében egyetlen lassú ritmusú szakasznak tekinthető, amelynek hosszú évszázadai alatt hosszú életű királyok uralkodtak.

Határozottan arra utalnak ezek a tények, hogy a fejlett titkos ügynöki hálózattal rendelkező Habsburgoknak sikerült kiküszöbölniük a történelmi események ritmusát felpörgető külső zavaró tényezőket, illetve elhárítaniuk a királygyilkolásokra törő titkos erők tevékenységét. Nem zárhatjuk ki annak eshetőségét sem, hogy magyarországi uralomra kerülésük előtt a nagyhatalmi aspirációktól fűtött és a magyar koronára már régóta sóvárgó Habsburgok századokon át jelentős részesei voltak a hazai eseményeket felgyorsító zavaró tényezőknek, s így később könnyű volt ez ellen védekezniük. Következtetésünket alátámasztani látszik a Habsburg-kor előtt a magyar trónra került két Habsburg-király sorsa.
Módfelett rövid ideig uralkodtak. Albert mindössze két évig (1437-1439), míg a gyermek fővel, alig ötéves korában trónra került V. László tizenhét éves kordban már halott volt.

KIRÁLYTÁBLÁZATOK II.
Miként alakult királyaink száma az egymást követő századokban?

Árpád-házi királyok Vegyes-házi királyok Habsburg-házi királyok
száma száma száma
XI. sz. 8 király XIV. sz. 6 király XVII. sz. 4 király
XII. sz. 8 király XV. sz.  5 király XVIII. sz. 4 király
XIII. sz.  7 király XVI. sz. 6 király XIX.   sz. 3 király
Századonkénti 8 király 6 király 4 király

Kilenc évszázad számadatai tudatják: az Árpádok ritmusa a többinél hasonlíthatatlanul gyorsabb volt. Ők váltakoztak legsűrűbben a trónon; számukra vert legsietősebben a történelem szíve. A Habsburgokhoz viszonyítva az Árpád-házi királyok létezése százhúszas iramban száguldott tova. Vajon miért, mi célból és miféle következményekkel?
Ki felelhetne erre? A tüzetes válaszhoz, a mögöttes tények alapos feltárásához több idő s alkalom szükséges. Folytassuk hát tovább a tünetek feltárását, s optimális életkornak a 60 esztendőt véve, nézzük meg, miként alakult királyaink kora.
KIRÁLYTÁBLÁZATOK III.

Királyaink életkor szerinti sorrendje

Árpád-házi királyok Vegyes-házi királyok Habsburg háziak
80 életév fölött
Ferenc József   86 év
V. Ferdinánd   82 év
= 0 = 0 = 2
60 életév  fölött
IV. Béla 64 év Zsigmond 69 év I. Ferenc 67 év
I. Lipót   65 év
Mária Terézia 63 év
I. Ferdinánd  61 év
= 1 = 1 = 4
Optimális életkort (60 évet) megért királyok
Árpád-házi királyok Vegyes-házi királyok Habsburg-háziak
II. Ulászló 60 év Rudolf 60 év
= 0 = 1 = 1
C. Optimális életkor előtt elhalt királyok
Árpád-házi királyok Vegyes-házi királyok Habsburg-háziak
50 életév fölött
Endre 59 év Nagy Lajos 56 év II. Ferdinánd 59 év
Aba Sámuel 54 év Róbert Károly 54 év III. Károly 55 év
Szent István 52 év Szapolyai János 53 év II. Mátyás 52 év
III. Béla 51 év Ottó 51 év
= 4 =  4 =3
40 életév fölött
Szent László 45 év Hunyadi Mátyás 47  év Miksa 49 év
Könyves Kálmán 44 év Albert 42 év III.Ferdinánd 49 év
Béla 41 év II. József 49 év
II.  Lipót   45 év
= 3 = 2 = 4
30 életév fölött
I. Endre 40 év Kis Károly 32 év IV. Károly 35 év
III.Endre 36 év I. József 33 év
Salamon   35 v. 36 év
Orseolo Péter 35 év
V.István 33 év
II. László  32 év
II.Béla  31 év
IV. István 31 év
II. Géza   32 év
= 9 = 1 = 2
30 életév alatt
I. Géza 30 év
Mária 25 év
II. István 30 év
Imre  28 év
IV. László   28 év
= 5 = 0 = 0
20 életév alatt
 I. Ulászló 20 év
II. Lajos 20 év
Vencel 17 év
V. László 17 év
= 0 = 4 = 0
10 életév alatt
III. László 5 év
= 1 = 0 = 0

Mivel feltételezhető, hogy ez a táblázat némelyeket elmélkedésre s netán új kiegészítő elméletek készítésére csábít, útbaigazításul adunk ehhez még néhány támpontot.
Mint megfigyelhettük, 33 évi életkor alatt nem marad egyetlen Habsburg-király sem, míg Árpád-házi királyainknak a fele (11 király) nem érte meg ezt az életkort.
Tán még ennél is többet mond, hogy míg a Habsburg-kor királyainak csaknem a fele túlhaladta vagy megérte az optimális (60 éves) életkort, sőt, ha az optimális kor mesgyéjét súroló II. Ferdinándot is ideszámítjuk, úgy pontosan a fele (16-ból 8 király!) sorolható e szint fölé, addig az Árpádkor kellően adatolható 23 királyából nem kevesebb, mint 22 alatta maradt az optimális életkornak!
Végül nem lesz tán érdektelen egybevetnünk és összesítenünk az optimális életkorhoz viszonyítottan az elmaradt, hiányzó évek számát, természetesen levonva a végeredményből az optimális életkor fölötti éveket.

A hiányzó életévek összesített száma:
Az Árpád-házi királyoknál, együttvéve 518 év!
Vegyes-házi királyainknál, együttvéve 273 év!
A Habsburg-kor királyainál, együttvéve 26 év!
Árpád-házi királyaink életidő vesztesége tehát a Habsburgokénak közel a hússzorosa.
Megdöbbentő adat!
Ha tetszik, ha nem, le kell vonnunk a következtetést: valamilyen ismeretlen erő ilyen óriási életmennyiségtől megfosztatta Árpád-házi királyainkat!
De folytassuk! Aki nyomon van, ne tétovázzon, kövesse a nyomot, amíg meleg, kitapintható, még ha ezredév eltelt is, hogy az első nyomok a történelem talajába nyomódtak. Mert nemcsak ezredéves, de akár több millió éves nyomok is elenyészhetnek az idő újabb rohamai, vagy akár egy rosszul fordított ásó, egy dömper megcsúszó kereke révén.
S a logikai nyomok is éppoly veszendőek és tünékenyek.
Kövessük hát az iménti példát s vetítsük ki királyaink uralkodási időtartam szerinti sorrendjét is, hátha újabb részleteit tisztázhatjuk az elénk táruló képnek.

KIRÁLYTÁBLÁZATOK IV.

Királyaink optimális uralkodási időtartam (30 év) szerinti sorrendje

Árpád- háziak Vegyes-háziak Habsburg-háziak
60 év fölött
Ferenc József   68 év
50 és 40 év között
Zsigmond 50 év  I. Lipót 48 év
 I. Ferenc  43 év
40 és 30 év között
Szent István 38 év Nagy Lajos 32 év Mária Terézia 40 év
IV. Béla 35 év Róbert Károly 34 év I. Ferdinánd 38 év
Hunyadi Mátyás 32 év Rudolf 32 év
= 2 = 4 = 2
Optimális uralkodási időtartam alatt
Árpád-háziak Vegyes-háziak Habsburg-háziak
20 és 30 év között
II.Endre 30 év II. Ulászló 26 év III. Károly 29 év
III. Béla  23 év
Kálmán   21 év
= 3 = 1 = 1
10 és 20 év között
II. Géza 20 év Szapolyai János 14 év III. Ferdinánd 20 év
Szent László 18 év Anjou Mária 13 év II. Ferdinánd 18 év
IV. László 18 év V. László 12 év V. Ferdinánd 13 év
II. István 15 év Miksa 12 év
I. Endre 13 év II. Mátyás 11 év
III. István   12 év
Salamon   11 év
III. Endre  11 év
= 8 = 3 = 5
Árpád- háziak Vegyes- háziak Habsburg- háziak
10 év alatt
I. Béla 10 év II. Lajos 10 év II. József 10 év
Imre 8  év I. Ulászló 4 év I. József 6 év
Orseolo Péter 3 év Vencel 3 év II. Lipót 2 év
Aba Sámuel 3 év. Ottó 2 év IV. Károly 2 év
Orseolo Péter 2 év Kis Károly   1 év
I. Béla 3 év
I. Géza 3 év
V. István 2 év
I. László 0,5 év
V. István 0,5 év
III. László 0,5 év
=11 =5 =4

Töprengtető táblázatok, számadatréteg felvételek ködbesüllyedt történeti múltunk feltáratlan dinamikai-statikai titkos ritmikájáról, földrengés erőviszonyairól. Nem árulkodó, világító adat az például, hogy huszonhárom Árpád-házi királyunk közül csupán kettő haladta meg a trónon az optimális harminc évet? Ez az adat kötetekkel felér: bele van sűrítve egy egész történeti korszak tragédiája. Másfelől lent a mélyrétegekben, a lélegzetvételnyi ideig regnáló Árpád-házi királyoknál annál nagyobb a tömörülés. A huszonhárom király túlnyomó többsége nyolcvan százaléka a húsz évnél is rövidebb uralkodási időt jelző szakaszokban helyezkedik el: Árpád utódainak veszedelmes a magyar trónra ülni.

A Habsburg-korra mindez fordítva áll. Miért? Ki hihet véletlen mesékben? Véletlenek következetes sora három évszázadon át! Véletlenek sora egy ezredéven át? Az Árpád-kor huszonhárom királya összesen 304 évig (997-1301-ig) uralkodott, a Habsburg-kor 16 királya közel négyszáz évig (1526-1918-ig). Miért ez az óriási eltolódás? Hosszú életű királyok hosszú uralkodása, s rövidéletű királyok rövid uralkodása? Testhez mért idők? Háromszáz évig robog a történelem szekere egy irányba (vagy éppen hatszáz évig), aztán négyszáz évig más irányba? Vakon? Önmagától? A történelmi erők vak játékaként, anélkül, hogy bárki megállíthatná vagy eltéríthetné? Ahogy Ady mondta: “Néhány ezer évig tűr az Isten…”? Az okságot, a logikát tagadva, önmagunk tagadnánk.

Grandpierre K. Endre

magyartudat.hu

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top