Felvidékről kitelepítettek emléknapja – Berényi: a zsidóktól és németektől már bocsánatot kértek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az egyes emberek tragédiájának és Közép-Európa kudarcának nevezte Navracsics Tibor a felvidéki magyarok kitelepítését a komáromi Monostori erőd falán lévő emléktábla előtt. Berényi bocsánatkérést követel a szlovák törvényhozás részéről.

“Nyolcvanezernél több embernek kellett megélni egy új tragédiát két évvel a második világháború befejezése után. (…) Magyarország nem tudta nemzetközi fórumok előtt kiharcolni azt a védelmet a magyar állampolgárok számára, hogy szülőföldjükön maradhassanak” – mondta a miniszterelnök-helyettes a felvidéki kitelepítettek és deportáltak emléknapján.A politikus rámutatott, a kitelepítések a soknemzetiségű Közép-Európa kudarcát is jelentették. A folyamat az első világháborúval kezdődött, ebből következett a nemzetiségi viszályok sorozata, amely csaknem száz éve lehetetlené teszi az összefogást annak érdekében, hogy “egymást tisztelve, boldogabb és gyarapodó Közép-Európát építsünk fel” – fogalmazott Navracsics Tibor.A miniszterelnök-helyettes kijelentette: megbékélésre van szükség, amely az egymás iránti tisztelet alapján a múlt bűneinek feltárásával, az azzal való szembenézéssel történhet meg.

Beszéde után Navracsics Tibor újságírói kérdésre elmondta, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban elkészült egy koncepció, amely a Felvidékről kitelepítettek kárpótlásának lehetőségét tárgyalja. A tervezetet jelenleg a Külügyminisztériumban vizsgálják abból a szempontból, hogy mennyire illeszthető a nemzetközi szerződésekhez, ezután kerülhet a parlament elé.

Az Országgyűlés Molnár Attilának, Komárom polgármesterének (Fidesz-KDNP) javaslatára 2012. december 4-én ellenszavazat nélkül fogadta el, hogy április 12. a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja lesz. A határozatban rögzítették: az Országgyűlés szükségesnek tartja a méltó megemlékezést a benesi dekrétumok miatt a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarságról.

Komárom az elmúlt évtizedben a kitelepítések emlékvárosának szerepét töltötte be. Az itt működő Kecskés László Társaság évekkel ezelőtt felvállalta a felvidéki kitelepítettek ügyét, több könyvet és kiadványt is megjelentettek a témával kapcsolatban.
A városban délelőtt ünnepi képviselő-testületi ülést tartottak, majd családi visszaemlékezésekből hangzottak el részletek.

Berényi: a zsidóktól és németektől már bocsánatot kértek

Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke blogbejegyzésben emlékezett meg az emléknapról. “Arra ösztönöz minket ez az évforduló, hogy szembenézzünk a közelmúlt történelmének egyik fájdalmas és érzékeny témájával. Meg kell ezt tennünk, folyamatosan. Ma már nem gond 1848. március 15-e vagy 1956 októbere kapcsán összejönnünk és emlékeznünk a hősökre, már nem probléma augusztus 20-át sem ünnepelnünk ebben az országban, de még mindig gondot okoz visszaemlékezni a második világháború utáni szomorú eseményekre. Olyan dolgok történtek, amelyeket sokan szeretnének elhallgatni!” – írja az MKP elnöke.

Berényi megemlíti, hogy vannak még, akik megérték a deportációt, a reszlovakizációt, a kitelepítést. “Három olyan eszközről van szó, melyhez csak akkor nyúlnak, ha valakinek nagyon rosszat akarnak tenni, amikor egy közösséget el akarnak törölni. Nagyon keveset beszélünk arról, hogy 1945 után, a szovjet csapatok bevonulása után koncentrációs táborokat hoztak létre, ahová németeket és pozsonyi magyarokat telepítettek ki. Nekik fehér szalagot kellett hordaniuk” – írja az MKP elnöke.

Szerinte kevés szó esik arról, hogy milyen kínok között zajlott a deportáció. Felidézi, hogy hideg télben, kegyetlen körülmények között kellett 40 ezer magyar embernek elhagynia otthonát, Csehország azon vidékére vitték őket, ahol korábban a szudétanémetek éltek. “Döntő többségük később hazaszökött, illetve visszatért, de tovább folytatódott a magyarok fondorlatos elűzése, átformálása. Az akkori hatalom kitalálta, hogy „reszlovakizáljunk!” Már a szó is fondorlatos, hiszen a „reszlovákizáció” azt jelenti, hogy visszavenni a szlovák nemzetiséget. Olyan embereknek is, akiknek talán még a felmenőik között sem volt szlovák! Azt mondták, akkor nem kell elmennetek a marhavagonokkal, megtarthatjátok vagyonotokat. Ördögi javaslat volt, hiszen az embert szembeállítja önmagával, meghasonulásra kényszeríti, és családja megmentése érdekében olyan döntésre készteti, amelyet egyébként soha nem vállalt volna. 382 ezren reszlovakizáltak abban az időben. És ott volt még a lakosságcsere is a csehszlovák-magyar egyezmény alapján” – idézi fel a kitelepítés mozzanatait az MKP elnöke.

Szerinte ezeket elfelejteni nem lehet. Berényi felidézi, hogy az 1989-es rendszerváltás után a szlovák törvényhozás már elnézést kért a második világháború alatt a zsidó közösséggel szembeni drasztikus eljárásokért, és elnézést kért a németekkel szembeni tettekért. “De a felvidéki magyarsággal szembeni eljárásokért nem, ahogy tényleges szlovák politikai erő és közintézmény sem! Rendkívül fontos, hogy mi erről soha ne mondjunk le! Elfogadhatatlan, hogy a mai napig a kollektív bűnösség elvét ebben az országban nem törölték el!” – zárja sorait az MKP elnöke.

MTI, bumm, magyartudat.com

 

Powered by Facebook Comments

1 thought on “Felvidékről kitelepítettek emléknapja – Berényi: a zsidóktól és németektől már bocsánatot kértek

  1. A magyaroknál “egyes emberek tragédiájáról” beszélnek, míg másoknál hetedizigleni kárpótlás jár? Hogy van ez? Kiirtották, elüldözték, a mai napig megalázzák a kisantant területére szorított magyarjainkat, Magyarországot kollektív bűnösként emlegetik, mit több kezelik, és megbékélésről beszéljünk? Mondják ezt azoknak, akik életük végéig másból élnek!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás