Most itt vagy
Itt > Főoldal > Felvidék- Kisebbségi jelentés, mely nem egyezik a valósággal

Felvidék- Kisebbségi jelentés, mely nem egyezik a valósággal

Elkészült a Szlovákiában élő kisebbségekről szóló jelentés, mely azonban a kisebbségek képviselői szerint koránt sem egyezik a valósággal.

A szlovák kormány mégis jóváhagyta azt október elején, holott az elfogadása körüli napokban is több olyan esemény történt, mely igazolja, nem csupán a kisebbségi jogok, de úgy általában az emberi jogok és demokrácia területén is van hova fejlődnie az idén húsz éves államnak.

A korábbi kisebbségi biztos, A. Nagy László által készített, az itt élő kisebbségi közösségek 2012-es helyzetét elemző jelentést a külügyminisztérium és a kormányhivatal túl kritikusnak találta, ezért a múlt hét folyamán egy teljes mértékben átdolgozott verziót fogadott el a kormány, melynek alkotóját senki nem kívánja megnevezni. A jelentés szerint az itt élő kisebbségi közösségek jogait és lehetőségeit illetően Szlovákia mindent megtesz azért, hogy ezek maradéktalanul teljesüljenek. A hivatalosan elismert tizenhárom kisebbségi közösség közül csak a magyar, roma és ruszin közösség tagjai fogalmaztak meg kritikákat a jelentéssel kapcsolatban, a többi közösség képviselője nem emelt kifogást a jelentés tartalmát illetően. Holott az elmúlt időszak eseményei, sőt a kisebbségi jelentés elfogadásának körülményei is jelzik, koránt sincs minden rendben.

Pered nem Pered

Az egyik példa erre Pered település neve ügyében kialakult helyzet, mely őszinte helyzetjelentést ad nem csak a kisebbségi jogok, de a demokrácia szlovákiai helyzetéről is. A község 1948-ig szlovák és magyar nyelven is Peredként szerepelt, 1948 után azonban Tessedik Sámuel szlovákosított neve után a település szlovák elnevezését Tesedíkovo-ra változtatták, annak ellenére, hogy Tessedik sosem járt ott. Ezt a helyzetet szerették volna az ott lakók megváltoztatni azzal, hogy tavaly népszavazást tartottak annak érdekében, hogy a település szlovák neve is (újra) Pered legyen. A népszavazáson a többség támogatta is a névváltoztatást. Ennek szükségességét azzal is indokolták, hogy a Pered megnevezés nem is kifejezetten magyar eredetű, és a szlovákok körében is ismert ez a név, főleg mivel korábban ez volt a falu szlovák megnevezése is. Annak ellenére, hogy a népszavazas érvényes volt, a szlovák kormány nem teljesíti a perediek akaratát. Robert Kalinák belügyminiszter szerint a település nevének államnyelven kell szerepelnie, a Pered elnevezés, ahogy ő fogalmazott “Uhorsko” eredetű megnevezés. Itt azonban hozzá kell azt is tenni, hogy Pered a 2011-es népszámlálási adatok alapján többségében magyar lakta település, tehát a jelenleg hatályos törvények értelmében a település neve szerepelhet hivatalosan magyarul is. Szlovákia történetében eddig ez volt a nyolcadik népszavazás, és a második, mely a szlovák törvények szerint érvényes volt (az első az EU-hoz való csatlakozásról szóló népszavazás volt, a többi népszavazáson a szlovákiai lakosság nem vett részt megfelelő számban, így pl. a korábban Gúta (Kolárovo) településen szintén hasonló okok miatt megtartott népszavazás is érvénytelen volt.) Az érvényes népszavazáson született döntést tehát a kormány a nyelvtörvényre hivatkozva utasította el.

Lekerült a napirendről

A szlovák politika nyugtázta igazát azzal, hogy az Európai Parlament petíciós bizottsága levette a napirendről a szlovák állampolgárságuktól megfosztott személyek ügyét annak ellenére, hogy a korábbi döntésük szerint a kérdés addig napirenden marad, míg a szlovák alkotmánybíróság nem hoz határozatot. Erre azonban még nem került sor, és az EP petíciós bizottságának döntése után szinte borítékolható, hogy idén ez már nem fog megtörténni. A szlovák állampolgársági törvény diszkriminatív volta miatt benyújtott petíció napirendről történő levételével kapcsolatban több EP képviselő is nemtetszését fejezte ki. Bauer Edit, az Magyar Közösség Pártjának képviselője szerint ha ezt most a bizottság le is zárta, ők új petíciót fognak benyújtani, mivel a szlovák állampolgársági törvény ugyanis bizonytalan helyzetbe hozza azokat a személyeket, akik felveszik egy másik állam állampolgárságát, mivel megfosztja őket szlovák állampolgárságuktól. A rendelkezés súlyosan diszkriminatív még akkor is, ha ezt sem a törvényhozó, sem pedig a szlovák alkotmánybíróság nem ismeri el.

Kisebbségi lét más perspektívából

A kisebbségi jelentés és a napokban zajló események több dologra hívják fel a figyelmet. Az egyik az, hogy a kisebbségi jelentés vitájában csupán a magyar, roma és ruszin kisebbség fogalmazott meg ellenvetéseket, bár ezek közül kétség kívül a leghatározottabb a magyar kritika volt. A fent említett néhány példából is érthető, hogy miért. A tizenhárom, hivatalosan elismert kisebbségi közösségek közül csupán a magyar, cigány és ruszin közösségek létszáma jelentős, a többi nemzetiség viszonylag kis számú közösséggel él itt, melyek többsége semmilyen politikai képviselettel nem rendelkezik. Többek között ezért is lesz nagyon fontos az emberi jogi stratégia elfogadása, mely a kisebbségi kérdést is stratégiai célként határozza meg. Az elmúlt héten negyven szlovákiai civil szervezet és több magánszemély is aláírta azt a nyilatkozatot, melyben az emberi jogi stratégia elfogadását sürgetik. Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke szerint az emberek nem is tudatosítják, hogy milyen jogok illetik meg őket, az utóbbi napok eseményei ezt csak alátámasztani tudják, megcáfolni sajnos nem. Ebből kiindulva mindenképp fontos lenne ez a stratégia, kérdés azonban, hogy a szlovák kormány mennyire lesz partner ebben és mennyire fogja átdolgozni a stratégiát úgy, mint ahogy azt a kisebbségi jelentéssel is tett írja Vass Ágnes a Kitekintőn.

 

magyartudat.com

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Top