Most itt vagy
Itt > Főoldal > EU- Repedező, omladozó védősáncok

EU- Repedező, omladozó védősáncok

Görögországot kitessékelik az euróövezetből, bevezeti a drachmát, közben Oroszországhoz és Kínához fordul segítségért. S ekkor nem csupán a védősáncokon, hanem az Európai Unió falán is megjelennek a repedések. Mély repedések.
Görögország pénzügyi segélyezésével kapcsolatban mindenekelőtt néhány dolgot le kell szögezni. Szlovákia és az euróövezet további országai nem közvetlen támogatást, még csak hitelt sem nyújtottak Görögország számára. Csupán garanciát vállaltak a nemzetközi intézmények és a bankok által nyújtott hitelek fedezeteként. A nemzeti össztermék 175 százalékán tetőző államadósság normális körülmények között nem csökkenthető, elkerülhetetlen az államcsőd. Emiatt a görög államháztartás konszolidálása érdekében próbáltak korábban ki nem próbált eszközöket alkalmazni. A nemzetközi összefogás eredményeként Görögország 2011-ben összesen 192 milliárd eurót meghaladó forráshoz jutott. A védelem addig lehet hatékony, amíg a támogatottak elfogadják annak kemény feltételeit. Amint az utóbbi megszűnik, a rendszer összeomlik.
Néhány évig a védősánc eszköze hatékonynak tűnt. 2011-ben kezelte az igencsak felfokozott indulatokat, stabilizálta a pénzpiacot.
Világos volt, hogy mindez addig tarthat, amíg Görögországban elviselik az országon belüli paradigmaváltás következményeit, a közterhek súlyos növekedését. Másképp mondva, amíg olyan kormányzat nem kerül hatalomra, amely az egyre súlyosbodó terheket újra nem értékeli és igyekszik bármi áron szabadulni a közterhek szorításából. A folyamat mostanra érett be, a görögök többsége úgy gondolja, a Szirizában meglelte a reménysugarat.  Nem árt áttanulmányozni az új görög kormány érveit. Nem állíthatjuk ugyanis, hogy a kialakult helyzetért kizárólag a korábbi görög szocialista kormányok felelősek. Görögország 1981 óta tagja az Európai Uniónak. Meg kellene vizsgálni, hogy az elmúlt évtizedekben a Görögországba pumpált temérdek uniós támogatásért, a kozmetikázott görögországi gazdasági eredmények, zárszámadások elfogadásáért Brüsszelben kik voltak a felelősek, és vajon mindezt miért tűrték el?
Feltehetnénk a kérdést: vajon mi változott meg 2011 óta? Ha 2011-ben elengedték volna Görögország kezét, az földrengést okozott volna a nemzetközi pénzpiacon. Amennyiben Görögország 2015-ben elfordul szigorú kötelezettségei teljesítésétől, kilép az euróövezetből, az újra csak hatalmas földrengést okoz a nemzetközi pénzpiacon. Azzal megspékelve, hogy közben például Szlovákia garanciavállalása miatt, 1,5 milliárd eurót veszít. Csakúgy, mint Németország 53 milliárdját, Franciaország 46 milliárdját, Olaszország pedig 35 milliárdját. Utóbbi vajon miből fogja fedezni a hatalmas érvágást, hiszen maga is súlyos államháztartási egyensúlytalansággal küzd?
Picit visszatekintve nézzük meg, ki hogyan vélekedett a védősáncokról 2011-ben, mit mond és mit javasol ma? A Magyar Közösség Pártja Gazdasági és Régiófejlesztési Tanácsa rendkívüli óvatosságra intett 2011-ben a védősáncok ügyében. Nem javasoltuk, pontosabban rendkívül szigorú feltételek esetén javasoltuk csupán Szlovákia belépését a védősáncok rendszerébe, noha tudtuk, hogy mindez Szlovákia bennmaradását veszélyezteti az euróövezetben. Mert az összefogás, a kollektív szellem ugye mindenek feletti követelmény. Akkori álláspontunk ma is fellelhető. Hasonló volt az SaS akkori kemény álláspontjához, elutasításához. Hogy kinek volt 2011-ben igaza, nem mérvadó, az igazság 2015-ben fog kiderülni. Hamarosan megtudjuk, hogyan alakul majd Szlovákia 1,5 milliárdjának sorsa.
A Most-Híd berkeiben nyilván lezajlott a vita az akkori kormányzó párt védősáncokhoz való viszonyulásáról. Ám a parlamenti felszólalások, a nyilvános megnyilvánulások azt tanúsítják, hogy a párt egyértelműen, feltételek nélkül kiállt a védősáncok elfogadása, Szlovákia garanciavállalása mellett. Solymos László, a párt parlamenti frakcióvezetője akkor úgy nyilatkozott: „Hosszabb távú stratégiai megfontolások alapján hiba lenne, ha nem vállalnánk közös felelősséget azokkal, akikkel bennünket a sors összekötött. Vagyis az euróövezet országaival. Ha ebben a pillanatban Szlovákia nem lenne egységes, stratégiai hibát követne el”. Ez be is következett, hiszen a témát érintő egység hiányából fakadóan omlott össze az akkori kormánykoalíció, majd a kormány megbukott. Néhány hete a Most-Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója, Gál Zsolt a következőket írta: „Elég nagy ostobaság volt Görögországot többször megmenteni, hogy aztán úgyis csődbe menjen, miközben hatalmas adósságállománya továbbra is fenntarthatatlan szinten van, ami újabb adósság elengedést és átütemezést tenne szükségessé, immár harmadszor“.
A Smer ellenzéki pártként is kiállt a védősáncok mellett, közben okosan taktikázott. Közvetve buktatta meg a kormányt, ezzel megnyílt előtte a hatalomba vezető út. A Smer elnöke, Robert Fico ekkor a következőt nyilatkozta: „a védősáncok és Görögország pénzügyi megsegítése az euróövezet működésének és az euró stabilitásának fontos eszköze.” A kormányfő ma már népszavazást sürget a Szlovákia garanciavállalása működésbe lépésének, a görög tartozás Szlovákiára eső része kifizetésének megelőzésére. Attól tartok, ez csupán politikai, verbális megnyilvánulás volt, amely nélkülözött mindenféle szakmaiságot. Eközben az euróövezeten kívüli országok kormányfői hátradőlnek, kérnek egy csésze kávét és köszönik szépen, jól megvannak. Ám csupán látszólag, hiszen minden olyan forgatókönyv alól, amely földrengést okozhat, országuk sem mentesül.
Két szinten kell követni az eseményeket. Egyrészt, Görögország törleszteni kívánja-e a teljes hitelállományát vagy államadóssága csökkentését fogja kérni? Fizetni kívánja-e hitelezőinek a részleteket időben, vagy a törlesztések elhalasztását kéri majd? Másrészt tartani kívánja-e a hitelezők által meghatározott rendkívül szigorú költségvetési fegyelmet. Az előbbi esetében az új görög kormány egyeztet, tárgyal, kompromisszumra hajlik, az utóbbi esetében hajthatatlan. Egyelőre egyoldalú lépésekben gondolkodik, megegyezésre képtelen, látványos költségvetési lazítást sürget. Mindenesetre a hitelező trojka – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap – Görögország számára azt üzeni: egyszerre euróval fizetni és a feltételek teljesítését felmondani, vagyis az euróövezetben maradni, nem lehet.
Mi várható? Mivel Görögország feltehetően nem éri el államadósságának lecsökkentését, kötelezettségei teljesítésének elhalasztását fogja kérni. Márciusban két milliárdot, júniusban pedig öt milliárdot kellene törlesztenie, ami számára teljesíthetetlen feladat.  Ezzel egy időben elindulnak az egyeztetések a görög költségvetési fegyelem részleges lazításáról. Jobb esetben, a viszonylagos kompromisszum elérése érdekében, amely az európai intézmények számára ma még nem – erőteljes elutasítás hallatszik Brüsszelből -, ám heteken belül kiderülhet, hogy mégis fontos követelmény. A választásokat követően Görögország számára pedig létkérdés az euróövezetben maradás. Rosszabb esetben Görögországot kitessékelik az euróövezetből, bevezeti a drachmát, közben Oroszországhoz és Kínához fordul segítségért. S ekkor nem csupán a védősáncokon, hanem az Európai Unió falán is megjelennek a repedések. Mély repedések.

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

magyartudat.com

Powered by Facebook Comments

One thought on “EU- Repedező, omladozó védősáncok

Minden vélemény számít!

Top