Most itt vagy
Itt > Belföld > Devizahitelek- Nyílt levél az Alkotmánybíróságnak!

Devizahitelek- Nyílt levél az Alkotmánybíróságnak!

Tisztelt Alkotmánybíróság !

Alulírott Falus Zsolt Ferenc magyar állampolgár (1171. Budapest, Zrinyi utca 121.), mint a Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet elnöke a hazai típusú devizahitelezéssel kapcsolatban, az alábbi észrevételeket kívánom tenni a T. Alkotmánybíróság számára.
Az Alkotmánybíróság részére megküldött Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumi beadvány a devizahiteles szerződések alkotmányellenességét valamint, azok utólagos, jogalkotási úton történő megváltoztatásának kérdéseit veti fel. Egyebek között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá, mert a devizalapú kölcsönök törlesztő részleteinek a növekedése a társadalom széles rétegei számára nehézséget okoz, az ebből adódó problémák megoldása elkerülhetetlen.
A pénzügyi piac felügyeletének és szabályozásának az egyik leglényegesebb indoka a fogyasztó (betétes, befektető, ügyfél) védelme. A pénzügyi fogyasztóvédelem és felügyelet jelenleg a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény – felügyeleti státustörvény – 2000. április 1-én lépett hatályba, a törvény a PSZÁF jogállását határozza meg kijelölve a cselekvési lehetőségek határait, azonban a pénzügyi felügyelet eszközeit és eljárására vonatkozó – Ket.-en alapuló – speciális szabályokat a pénzügyi piac egyes részeire vonatkozó törvények határozzák meg.
A pénzügyi felügyelet hatásköre kiterjed a pénzügyi intézményekre és az általuk végzett tevékenységekre melyeket törvények szabályoznak (Hpt.,Tpt.,Bit.,Öpt.,Mny tv., MFB., Ltp., Eximbank tv., Jht.), kiemelt jelentőséggel kívánom felhívni a T. Alkotmánybíróság figyelmét az 1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről (Jht.) szóló törvényi helyre.
A jelzálogleveleket a jelzáloghitelekben megtestesülő követelésekre vonatkozóan bocsátják ki, oly módon, hogy a jelzáloghiteleket értékpapír formába “öntik”, ahol a jelzáloglevél tulajdonosa jelzáloghitelt nyújt, mely hitelt a “bank” kezel, beszedi a tőke és kamat törlesztéseket, és ezek egy részét továbbadja a jelzáloglevél tulajdonosa számára. A jelzáloglevelek fedezete az önálló zálogjoghoz hasonlóan a levél mögé helyezett ingatlanokra bejegyzett jelzálogjog.
A jelzálogleveleket nem biztosítja az Országos Betétbiztosítási Alap, így az ingatlanfedezet, illetve annak hitelbiztosítéki értéke a jelzálog-hitelintézetek, jelzálogbankok számára kiemelt jelentőséggel bír. A jogalkotó a felelős (prudens) hitelezést támogató jogszabályi környezetet teremtett, oly módon, hogy a jelzáloghitelezés előforduló kockázatainak a kötelező kezelését írta elő a pénzügyi intézmények számára.
Jht. 3. § (10) Jelzálog-hitelintézet csak kockázatkezelési és likviditási célból jogosult, kizárólag fedezeti célú származtatott (derivatív) ügyletek megkötésére.

Jht. 5. § (3) A jelzáloghitelekből, a refinanszírozási jelzáloghitelekből, valamint az önálló zálogjog visszavásárlásából eredő, továbbá a különvált zálogjog átruházásával biztosított tőkekövetelések állományának mértéke – ide nem értve a kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkeköveteléseket, továbbá a visszavásárlási vételár, valamint a refinanszírozási jelzáloghitel kapcsolódó kölcsönrészre eső összegét – nem haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlanok együttes hitelbiztosítéki értékének hetven százalékát.

Jht. 14. § (1) A jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell a forgalomban levő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegét meghaladó értékű fedezettel. A fedezet rendes fedezetet és pótfedezetet tartalmazhat. (4) A jelzáloglevelek mindenkori fedezetét – a (2) bekezdés szerinti megfelelés mellett – a jelzálog-hitelintézet a jelenérték alapján is biztosítani köteles. (5) Amennyiben a jelzáloglevelek és azok fedezetei “nem azonos” devizában állnak fenn, úgy a jelzálog-hitelintézet köteles az árfolyamkockázatot származtatott (derivatív) ügylet megkötésével kiküszöbölni.
Az árfolyamkockázatok kezelésének lehetősége származtatott (derivatív) ügyleteken keresztül kötelező a jelzálog-hitelintézetek számára. Azonban a jelzálog-hitelezésben közreműködő bankok a devizahitelezés árfolyamkockázataira történő figyelemfelhívások mellett, az árfolyamkockázat kezelésére szolgáló pénzügyi lehetőségeket elhallgatták, eltagadták ügyfeleik elől.
Az ingatlanfedezet mellett nyújtott hitelek valós fedezetlenné válása, az irányadó törvényi szabályozás miatt nem fordulhat, nem fordulhatott elő.A devizahiteleket nyújtó pénzintézetek a szerződéskötés időpontjában a forint alapú konstrukciótól alacsonyabb kamatokkal vonzották és terelték – a tőketartozás devizában való nyilvántartásáról szóló szerződések felé – ügyfeleiket, az árfolyam kedvezőtlen alakulására történő figyelmeztetések mellett. Az árfolyamkockázatok kezeléséről és mértékéről szóló lakossági-ügyfél tájékoztatások, kivétel nélkül elmaradtak a hazai szerződéses gyakorlatban, ellentétben a Magyar Állam által teljes egészében átvállalt – 1000 milliárd feletti deviza típusú – önkormányzati szerződésekkel, ahol az árfolyam kedvezőtlen alakulása miatti árfolyamnyereség realizálásának a lehetőségét és módszereit is feltárta, elmagyarázta a hitelező.

A Magyarországon megvalósult deviza alapú konstrukció során keletkező kockázataikat (árfolyam, kamat) kötelezően a törvényi előírásoknak megfelelően kezelték, azonban a pénzügyi intézmények a kockázatkezelés eredménye miatt már csak névleges, fiktív kockázatokat ügyfeleikre korlátlanul átruházták.
Ki kell jelenteni, hogy a hazai bankok és hitelezők deviza alapon nyilvántartott korlátlan követeléséhez – kockázatkezelés folytán – névleges és fiktív követelésállomány szolgáltatja az alapot.
Az árfolyamkockázatok kezelésének a költségeit a lakossági deviza alapú szerződésekben alkalmazott (kamat, díj, kezelési költség) árazási módszer és szerződésmódosítási ok-lista költség elemeinek (kamat, díj, kezelési költség, árfolyamrés) szakmaiatlan és indokolatlan módon való meghatározásával – a pénzügyi felügyeletnek a mai napig felróható mulasztásai miatt – a pénzügyi intézmények szintén továbbhárították, továbbháríthatták az ügyfelekre.
A deviza alapú hiteltermékek kamatainak az árazása során a kamatok nem állnak és nem álltak arányban a kockázatokkal, azok mértékével és jelenleg a forint alapú hitelek kamatai alacsonyabbak, mint a deviza alapon nyújtott hitelek kamatai.
A fentiek miatt a deviza alapú hitelezésben résztvevő pénzintézetek súlyosan kihasználva a hazai lakossági ügyfelek jogi- és pénzügyi ismereteinek a hiányosságait, közokiratba foglalt uzsorás jellegű szerződéseket kötöttek.
A kockázatok korlátlansága és a szerződések felmondását követő az ügyfelek bárhol fellelhető és a teljes vagyonára történő végrehajtási eljárások miatt a deviza alapon hitelezőket, kölcsönnyújtókat szerződéskötéskor is az árfolyam típusú nyereség realizálása és nem a kamat típusú haszon elérése vezérelte.

Jelen észrevételeimet tartalmazó levelem írásának időpontjában hozta nyilvánosságra a T. Alkotmánybíróság a devizahitel szerződésekre vonatkozó döntését, mely alapján a jogalkotó utólag törvényi úton módosíthatja ezeket szerződéseket. A Magyar Állam általi szerződésmódosításnak minősül a végtörlesztés (180 Ft-on) lehetőségének a korábbi megteremtése is, melynek most az Alkotmánybíróság útján történő megerősítése történt.
A Magyar Államot és intézményeit a hitelezőkkel, bankokkal egyetemlegesen súlyos és elévülhetetlen felelősség, kártérítési felelősség terheli, mert a deviza alapú hitelezés, a tőketartozás devizában való nyilvántartása Magyarországon rendszerszintű kockázatokat, járulékos károkat, egyedi típusú gazdasági- és pénzügyi válságot, tömeges öngyilkosságokat, közvetlenül taszította mélyszegénységbe magyar családok százezreit, hazai kis- és egyéni vállalkozások csődhelyzetét eredményezte, továbbá az ingó és ingatlanpiac teljes hanyatlásához vezetett.

Tisztelettel :
Falus Zsolt Ferenc

magyartudat.com

Powered by Facebook Comments

One thought on “Devizahitelek- Nyílt levél az Alkotmánybíróságnak!

  1. Megtörtént az ügyfelek tájékoztatása ?
    Nos, ez könnyen ellenőrizhető,
    Egyszerűen meg kell határozni azt az időt, amely egy laikus
    ügyfél által a szerződés megértéséhez szükséges, ez több nap is
    lehet és jogászi segítség is kellhet hozzá.
    Azután meg kell határozni azt az időtartamot, amellyel a bank csúcsra-járatott ügynökei egy szerzödést megkötöttek, ugye ez könnyen kideríthető: az összes szerződéskötésükre fordított banki időt (amely a bér és jutalékkifizetések alapját képezte)elosztjuk az összes szerződéseik számával és
    amennyiben ez az idő kisebb , mint a szerződés laikus általi megértéséhez szükséges idő, akkor az aláírt fecni hiába is tartalmazza az ügyfél aláírását, mert bizonyítottan nem érthette meg… tehát érvénytelen.
    Ekkor pedig a bank a külföldi anyabankjához fordul és az a kiutalt horribilis összegeket szépen elkezdi visszakönyvelni…
    Kérdés: miért is kellett akkor EU-tól állásfoglalást kérni ?

Minden vélemény számít!

Top