Most itt vagy
Itt > Főoldal > Délvidék – Varga László: ha Szerbia nem lesz kész arra, hogy változtasson a problémás ügyeken, akkor az uniós tagországok nem fogják aláírni a csatlakozáshoz szükséges dokumentumokat

Délvidék – Varga László: ha Szerbia nem lesz kész arra, hogy változtasson a problémás ügyeken, akkor az uniós tagországok nem fogják aláírni a csatlakozáshoz szükséges dokumentumokat

Brüsszel nem kényszeríti Szerbiát az európai uniós tagságra, vagyis Szerbiának kell teljesítenie az elvárt feltételeket, ha az EU tagja kíván lenni – jelentette ki Varga László, a szerbiai parlament integrációs bizottságának elnökhelyettese a szabadkai Pannon RTV Szubjektív című interjúműsorában csütörtökön.

A Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője Szerbia integrációjáról azt mondta: ha az ország nem lesz kész arra, hogy változtasson a problémásnak vélt ügyeken, akkor az uniós tagországok nem fogják aláírni a teljes jogú csatlakozáshoz szükséges dokumentumokat. Varga szerint nem reális, hogy 2020 előtt Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon. Mint fogalmazott, ennek matematikai okai is vannak. “A tárgyalási folyamat 4-7 évet vesz igénybe, attól függően, hogy egy-egy ország milyen gyorsan tudja ezt végigcsinálni. Szerbia biztosan nem a leggyorsabban teljesítő országok közé fog tartozni. A tárgyalások után következik még egy körülbelül kétéves ratifikációs folyamat, amikor a csatlakozási szerződést minden uniós tagállam parlamentje, valamint az Európai Parlament és a szerb képviselőház is jóváhagyja. Csak ezután következhet a teljes jogú uniós tagság” – magyarázta a vajdasági magyar politikus.

vmsz

Egyetlen oka van annak, miért éppen most hagyták jóvá Belgrád uniós csatlakozási kérelmét, mégpedig a Koszovóval való viszony normalizálása – tette hozzá. Mint mondta: “Az EU azt méltányolta, hogy a koszovói kérdéshez Szerbia végre úgy állt hozzá, hogy a tárgyalóasztalnál valóban megpróbált megegyezni a koszovói albánokkal, és nem arról beszélt, hogy mi az, amit nem akar.” Magyarázatként hozzáfűzte: “Amikor 2012 tavaszán tagjelöltté vált Szerbia, a döntést tartalmazó dokumentumban világosan szerepelt, hogy egyetlen feltétele van a csatlakozási tárgyalások megkezdésének, az pedig a Koszovóval való viszony normalizálása”. Koszovó 2008-as, egyoldalúan kikiáltott függetlenségét Szerbia még mindig nem ismeri el, a tavaly áprilisi, uniós közvetítéssel kidolgozott megállapodás – amelyben Belgrád vállalta, hogy rendezi a Koszovó északi részén élő szerbek helyzetét, valamint felszámolja a szerbek által működtetett párhuzamos intézményrendszert Észak-Koszovóban, Pristina pedig azt, hogy helyhatósági választásokat ír ki Koszovó egész területén – előrelépésnek számít a viszony normalizálásában. Varga szerint ez volt az a döntő momentum, aminek köszönhetően megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások január 21-én. Varga László arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak olyan témák – például az igazságügy, az emberi és kisebbségi jogok, a rendőrség, a határőrség, az illegális bevándorlók kérdése – amelyek viszont a koszovói kérdés mellett a jövőben képezik majd fontos pontját a csatlakozási tárgyalásoknak. Rámutatott arra, hogy az Európai Unió, “tanulva a korábbi tapasztalatokból”, új megközelítést alkalmaz Szerbia és Montenegró esetében. “Ennek a lényege az, hogy a legnehezebb tárgyalási fejezetekkel indulnak az egyeztetések. Ezek éveket is igénybe vehetnek, és a teljes csatlakozási folyamat során nyitva állnak” – taglalta Varga. Hozzáfűzte még, hogy “most nincs olyan közhangulat az Európai Unióban, hogy +erőszakkal+ kellene bármelyik országot az Európai Unióhoz csatlakoztatni. A román, a bolgár, de részben a horvát példa is arról szól, hogy nem teljesen felkészült országok csatlakozhattak, elsősorban politikai okokból. Szerbia esetében ez nem következik be” – zárta szavait a szerbiai parlament integrációs bizottságának elnökhelyettese.

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top