Csurka István öt beigazolódott gondolata

Csurka István kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, nemzeti politikus pontosan 84 évvel ezelőtt született Budapesten. A magyar politika történetében betöltött ikonikus szerepét hiába érte kritika a nemzetietlen baloldalról, megkerülhetetlen gondolatainak eredetiségét még gyakran ők sem merték eltagadni.

Emlékezés gyanánt felelevenítjük Csurka öt legemblematikusabb idézetét.

1. Csurka a bevándorlásról (1998)

“A végső cél a Magyarság kipusztítása. Nem fegyverrel, nem mérges gázzal, hanem pénzügyi politikával, életlehetőségeink elvonásával, mert kell a hely a másoknak. Ez a kor, amelyben élünk különösen az, ami ránk következik a jövendő században a Népvándorlás kora.

A színes bőrű, mérhetetlen szegénységben élő, de viharosan szaporodó népek keletről nyugatra, délről északra vándorolnak. A nemzetközi nagytőke és a bankok elősegítik ezt a népvándorlást, mert ez az érdekük.

A trianoni határok között Magyarországon húszmillió ember is elfér, de belátható időn belül ebből csak hétmillió lesz a magyar és négymillió cigány, a többi kilenc pedig mindenféle vegyes, akkor Magyarország nemzetközi néplerakat lesz itt a Kárpát – medence közepén, nagyjából ugyanannak a nemzetközi kozmopolita rétegnek a vezetése alatt, mint ma.

Nagyon keserű lesz akkor Magyarnak születni. Megbélyegzettség, üldözés, megszégyenítés és a teljes Magyar történelem eltagadása lesz az osztályrészünk. Nyelvünk helyén vartyogást hallhatunk.”

2. Csurka legőszintébb mottói (1998)

“Mindent a családnak, semmit a gaz bankárnak!

Átvilágítani a privatizációt és visszaszedni az elrabolt milliárdokat.

Munkát, kenyeret! Gyarapodást, de nekünk!”

3. Csurka a Jobbikról (2009)

“Aki a Jobbikra akar szavazni, az tegye, de tudjon róla, hogy ezzel az MSZP-t és az SZDSZ-t támogatja, ugyanis a Jobbik e két párt fantomszervezete.”

4. Csurka az Orbán-kormányról (2011)

“A magyar kormány Orbán Viktor vezetésével és a kétharmados felhatalmazással élve alkotmányt írt, megkezdte egy magyar, nemzeti érdekű politika és egy újszerű együttműködésen – nem egoizmuson, hanem közösségi együttműködésen – alapuló társadalom alapjainak lerakását. Orbán Viktor, akinek most a fejét követelik, ha szigorúan magyar szempontok szerint ítélünk, mindent jól tett – már amennyire emberi tettekről ezt egyáltalán elmondhatjuk – és éppen ez a bűne. A globalizmus megnevezhetetlen hatalmasságai úgy gondolják, hogy a mindenkori magyar kormány feje csak egy kliens lehet, egy általuk odatett bábjátékos. „Orbánnak mennie kell”, mondják és mondatják most itthon és külföldön egybehangzóan az agresszorok, mert magyar érdeket szolgáló miniszterelnök bátorkodik lenni.”

5. Csurka a baloldalról és az Orbán-fóbiáról (2011)

“Európa balfele gyanakodva néz a mai (Orbán-) kormányra, akármit mond is közben, mert megszokta, hogy Magyarországon klienskormány működik. Vannak, akik várják a nemzetállami törekvéseket maga elé tűző mai kormány bukását. Ezeket az erőket nem szabad lebecsülni. Erejük nem csupán abban van, hogy néhol hatalmon vannak, hanem abban, hogy mélyen be vannak épülve a keresztény kormányokba, és roppant sajtóbefolyással rendelkeznek. A meghamisított történelem ott terjeng az eltompult agyakban. A rendszerváltás rendszere megbukott ugyan, de még sokáig el tudja titkolni a bukását.”

Csurka István (Budapest, 1934. március 27. – Budapest, 2012. február 4.) kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta. A rendszerváltás hajnalán a monori találkozó vitaindító előadását ő tartotta „Új magyar önépítés” címmel, illetve aktívan részt vett a lakiteleki találkozó munkájában is, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.

Csurka István

Fotó: Kovács László/MTI

Powered by Facebook Comments

4 thoughts on “Csurka István öt beigazolódott gondolata

  1. Szerintem mindenben igaza volt, mint ahogy pontról-pontra beigazolódott. Az ilyen kimagasló, briliáns agyú embereket persze gyűlölik a középszintű vagy alatta lévő lények. A hitetleneknek nem ajánlom, hogy legalább utólag olvassák el írásait, mert úgysem értenék, hiszen nincs mivel felfogniuk.

  2. Ami innen kimaradt, de máshol ott van az életrajza:

    Cs.I. 1957 -től a Magyar Népköztársaság Belügyminisztérium
    Belső Elhárításának (3/3) tisztje, ügynöke. Fedőneve Raszkolnyikov.
    (hasonló tevékenységű kolegái Berkesi, Raffay …..).
    A rendszerváltás után beépült az MDF be,
    feladata volt a többpárt rendszer lejáratása, megbuktatása,
    egy esetleges visszarendezéskor mint kommunista hőst ünnepelték volna.
    (bár igazi többpártrendszer ma sincs itthon…)

    Sztálin állítólag “szerette a gyerekeket” .. és ? Egy tömeggyilkos volt.
    Felejtsük el szép csöndben a fekete történelmünket, csukjuk be a lapokat.

  3. “Kedves” lakos !
    Pista bácsit , gyerekkorom óta ismertem, ezért bátorkodom így nevezni, sőt , csak hogy dicsekedjek (bár nem szokásom, most miattad kivételt teszek),
    ültem annál az asztalnál ahol Ö irt, alkotott, foghattam tollát, és láthattam keze írását, jegyzeteit, abban az Ûllöi úti lakásban ahol valamikor lakott és dolgozott.
    Fia, a barátom és osztálytársam volt.
    Gyakran Ö hozott el az iskolából. Fogta a kezünket mi kérdeztük, Ö pedig mesélt . A hét tonna dollárról, amit akkoriban irt.
    Mi gyerekek nem igazán értettük miért tonna és miért nem millió vagy milliárd.
    Ma is tisztán hallom válaszát – ” ez már olyan sok sok pénz gyerekek,hogy számokkal már nem lehet kifejezni , súlyra mérik.”
    Ennyi nosztalgiázást engedj meg nekem, több mint 50 év távlatából törnek elő az emlékek.

    Valóban beszervezték anno III/III ügynöknek zsarolással, mivel 56 ban Ö volt az akkor Színház- és Filmművészeti Főiskola, (ahol akkoriban tanult) diák forradalmi bizottság elnöke vagy vezetője.
    Lényeg , hogy kivette részét a forradalomból.
    Ezzel, rendszer ellenességével , és kitudja még mivel zsarolták.
    DE!
    MOST FIGYELJ!
    Habár adott jelentéseket,muszáj volt .
    SOHA SENKIRE TERHELŐT, DEHONESZTÁLÓT NEM MONDOTT, IRT, ÉS NEM JELENTETT!
    SENKIT NEM VONTAK (NEM TUDTAK ) FELELŐSSÉGRE AZ Ö JELENTÉSEI ALAPJÁN.
    HASZNÁLHATATLAN VOLT MINDEN, EZT AZ AKKORI HATALOM IS JÓL TUDTA.
    EGYSZÓVAL ELSZABOTÁLTA.
    NEVEZZ MEG BÁRKIT AKIT Ö MIATTA HURCOLTAK MEG VAGY, ÍTÉLTEK EL.
    Nem hiszem , hogy fogsz találni.
    VISZONT ADDIG A NEVÉT A SZÁDRA NE VEDD ÉS NE MOCSKOLD !
    Csurka István a XX. századi magyar irodalom géniusza volt.
    Ha még nem olvastál tőle , javaslom pótold, talán sikerül jobban megismerned és megértened ki is volt Ö!

    Irodalmi munkássága
    Novellák, regények, publicisztika

    Hamis tanú (regény, 1959)
    Százötös mellék (novelláskötet, 1964)
    A ló is ember (novelláskötet, 1968)
    Nász és pofon (novelláskötet, 1969)
    Kint az életben (novelláskötet, 1972)
    A kard (filmnovella, 1983)
    A csodaló (kisregények, 1983)
    Színleírás. Tárcák, novellák, elbeszélések; Magvető, Bp., 1984
    Dagonyázás; Magvető, Bp., 1985 (Rakéta regénytár)
    Az elfogadhatatlan realitás. Esszék, előadások; Püski, New York, 1986
    A magyarság esélyei. A tanácskozás jegyzőkönyve. Lakitelek, 1987. szeptember 27.; szerk. Biró Zoltán, Csurka István, Für Lajos; s.n., Bp., 1987
    Közép-Európa hó alatt. Esszék, előadások; Püski–SMIKK, New York–Zürich, 1988
    Vasárnapi menü. Tárcák és novellák; Magvető, Bp., 1989
    Vasárnapi jegyzetek. A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság-jában 1987 és 1991 augusztusa között elhangzott jegyzetek; Püski–Magyar Fórum, Bp., 1991
    Új magyar önépítés. Politikai írások és előadások. Nagy László emlékezetére; Püski–Magyar Fórum, Bp., 1991
    Néhány gondolat a rendszerváltozás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán; Magyar Fórum Kft., Bp., 1992
    Keserű hátország. Tanulmányok; Magyar Fórum, Bp., 1993 (Magyar Fórum könyvek)
    Néhány gondolat és nyolc társgondolat; szerk. Csurka István; Magyar Fórum, Bp., 1993 (Magyar Fórum könyvek)
    Also sprach – Janosom Kisem / A médiaháború Soros fejezete; Magyar Fórum, Bp., 1994
    Nemzeti összefogás; Magyar Fórum, Bp., 1996 (Magyar Fórum könyvek)
    Hamis tanú és más regények; Püski, Bp., 1997
    Minden, ami van. Politikai írások és beszédek gyűjteménye, 1979-1998, 1-3.; összeáll. Szőcs Zoltán; Püski, Bp., 1998
    Sorsunk rétegei; Magyar Út Alapítvány, Bp., 1999 (Magyar Fórum könyvek)
    A mélység vándora. Elbeszélések, tárcák, karcolatok, 1-2.; Püski, Bp., 2000
    Tízből tíz. Néhány gondolat plazákról, szálláscsinálókról, Magyarország megszállásáról; Magyar Út Alapítvány, Bp., 2001
    Magyar szemmel. Válogatás a cikksorozatból; Magyar Út Alapítvány, Bp., 2001 (Magyar Fórum könyvek)
    Az áldozat imperializmusa; B-média Kft., Bp., 2004 (Magyar Fórum könyvek)
    A rend programja. A MIÉP szándékai, céljai, javaslatai a 2006-os országgyűlési választásokra; MIÉP, Bp., 2005
    Fesztiválkandúr; B-média Kft., Bp., 2005 (Magyar Fórum könyvek)
    Az esztéta; K. O.-média Kft., Bp., 2006 (Magyar Fórum könyvek)
    A Lámpás program; Ady Endre Sajtóalapítvány, Bp., 2007 (Magyar Fórum könyvek)
    Protest-song. A Csurkák négy nemzedéke; vál. Csurka István; Ady Endre Sajtóalapítvány, Bp., 2007 (Magyar Fórum könyvek)
    Őszi torna. A szerző válogatott írásai; Trikolor, Bp., 2008 (Örökségünk)
    Budapest – Baja – Tel-Aviv. Válogatott írások a Magyar Fórumból; Ady Endre Sajtóalapítvány, Budapest, 2009 (Magyar Fórum könyvek)
    Dr. Utólag visszaemlékezése; Ady Endre Sajtóalapítvány, Bp., 2010

    Drámák

    A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 58; ugyanitt nyolcvannégy színházi felvétel is látható.[12]

    Ki lesz a bálanya (1962)
    Szájhős (1964)
    Moór és Paál (1965)
    Az idő vasfoga (1967)
    Deficit (1970)
    Döglött aknák (1971)
    Szék, ágy, szauna (1972)
    Eredeti helyszín (1976)
    Nagytakarítás (1977)
    Versenynap (1977)
    Házmestersirató (1980)
    Megmaradni. Dráma. Történik napjainkban; Csokonai, Debrecen, 1988
    Vizsgák és fegyelmik. Színművek és hangjátékok; Magvető, Bp., 1990
    A hatodik koporsó (2011)
    Írószövetségek harca (2011)
    Két dráma; A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány–Magyar Fórum, Bp., 2011

    Megfilmesített művei

    Gálvölgyi János műsora (1989)
    Amerikai cigaretta (1977)
    A kard (1977)[13]
    Hét tonna dollár (1973)
    Miért rosszak a magyar filmek? (1964)

    Forrás: Wikipedia

    1. Nem figyeltél,
      nem Csurka István irodalmi munkásságáról irtak itt,
      hanem arról a tevékenységéről amiről sokáig senki nem tudott semmit mert titkos volt.
      A mai kulturális társadalom is folyamatosan megjegyzi, hogy Csurkának
      csak az irodalmi (szindarabok) tevékenységével foglalkozzunk, mert minden más felejthető.

      “Ami innen kimaradt, de máshol ott van az életrajza:
      Cs.I. 1957 -től a Magyar Népköztársaság Belügyminisztérium
      Belső Elhárításának (3/3) tisztje, ügynöke. Fedőneve Raszkolnyikov.
      (hasonló tevékenységű kolegái Berkesi, Raffay …..).
      A rendszerváltás után beépült az MDF be,
      feladata volt a többpárt rendszer lejáratása, megbuktatása,
      egy esetleges visszarendezéskor mint kommunista hőst ünnepelték volna.
      (bár igazi többpártrendszer ma sincs itthon…)
      Sztálin-Hitler állítólag “szerette a gyerekeket” .. és ? Tömeggyilkosok voltak.
      Felejtsük el szép csöndben a fekete történelmünket, csukjuk be a lapokat.”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás