Csöbörből vödörbe avagy, harminc éve „szabadon”, – a lapok újraosztása

Budapest, 1989. április 8.A nemzeti kerekasztalt előkészítő megbeszélés a Magyar Tudományos Akadémia felolvasótermében. Az asztalnál Fejti György (szemben, b4), a Magyar Szocialista Munkáspárt, Torgyán József (háttal, j3) és Bejczy Sándor (háttal, j1), a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, valamint Kósáné Kovács Magda (szemben, j2), a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviselője. A meghívott 14 társadalmi, politikai szervezet helyett mindössze 7 részvételével kezdte meg munkáját április 8-án az a többoldalú tanácskozó fórum, amelynek végső célja egy nemzeti kerekasztal-megbeszélés létrehozása.MTI Fotó: Soós Lajos

Csöbörből vödörbe avagy, harminc éve „szabadon”, – a lapok újraosztása

A szocialista országokban sorra dőltek az akkori diktatúrák, és mindenütt gyors ütemben megkezdődött a rendszerváltásnak nevezett folyamat, amelynek a vezérelve az volt, hogy vége a kommunista diktatúrának.

Pedig dehogy volt vége…

A kommunisták átmentették a hatalmukat, és csupán egyetlen ország, Románia pártfőtitkárát végezték ki, de csak azért, hogy a második vonalas kommunisták, mint rendszerváltók a helyére léphessenek.

Igaz volt más oka is e törvénytelen kivégzésnek. A Ceausescu házaspár vállalhatatlan lett hatalom nélkül mindazon nyugati államok számára, amelyek ilyen-olyan kitüntetésben részesítették a suszterinast és a tökmagárus vegyészt.  Kivégzésük tehát, benne volt a nagy világhatalmi forgatókönyvben…

Magyarországon az ellenzéki kerekasztalt körbeülték a kommunisták és az új jelöltek, majd – mi sem természetesebb – Antall MDF-je nyerte a választásokat. És a nép azt hitte, hogy az ő akaratra érvényesült.

Lassan, de biztosan megjelentek a pártok között a liberálisok, a volt MSZMP átvedlett MSZP-vé, s nem tiltották be a kommunista párt utódját, amelyet egy vérbeli kommunista hozott tető alá.

Egyetlen egykori párttagot, egyetlen pártvezetőt és rendőrt sem ítéltek el, a bírák pedig úgy ültek bársonyszékeikben tovább, mintha sokan közülük egyetlen ártatlan emberre sem mondták volna ki a halálos ítéletet.

Negyven év emberiség ellenes bűnei, a máig érezhető rombolás, károkozás felelősei szabadon és kiemelt nyugdíjjal élték le életüket, miközben magyar családok tízezreinek fájdalma élő, égető seb napjainkig.

A méregkeverők koalícióra léptek a „szabadon választott” miniszterelnök kormányával, nemzeti elkötelezettségű írókat, újságírókat és magánembereket jelentgettek föl mondvacsinált, ostoba vádak miatt.

Közben a kereszténységet és a magyarságot minden fórumon hírbe hozták és gyalázták a „rendszerváltás” első pillanatától.

Keresztény kurzusról, antiszemitizmusról, fasiszta törekvésekről beszéltek, s az Antall kormány megfelelni akarása okán, gerinctelen partnerévé vált ennek a nemzetgyalázó, és a mai ellenzék nemzetközi mozgásterét előkészítő forgatókönyvnek.

A kommunisták beültek a templomok első padsoraiba, s vidéken a kertben hallgatták a Kossuth rádió istentiszteleteit maximális hangerővel…

Később a kárpótlási jegyek bevezetése lehetőséget adott a diktatúra híveinek, hogy a politikai hatalmat gazdasági hatalomra váltsák, hiszen amikor a Kárpát-medence minden sarkából ideözönlő kárpótolandók megkapták életük jóvátételét, a bankból kijőve fél-negyed áron vásárolták fel tőlük a kárpótlási jegyeket a kommunista sameszek.

Az államosított ingatlanok máig nem kerültek vissza jogos tulajdonosaikhoz, s tovább tart e térten a rablógazdálkodás.

A magyar történelmi családok neveinek használatára vonatkozó kommunista törvényeket senki nem változtatta meg, s a történelemoktatás épp olyan hazugságáradat napjainkig, mint volt.

A magyar ipart felszámolták, és idegen kézbe került a gazdaság minden kiemelkedő termelőüzeme, amivel a magyar mezőgazdaságot az európai parancs és a nagy forgatókönyv szerint eltaposták.

A rablókapitalizmus tág teret talált magának Magyarországon, hiszen minden eladó lett és minden felelős megvásárolható volt

A forgatókönyv itt nem ért véget.

Jött a nagy lehetőség, a nép legnagyobb átverése, az Uniós csatlakozás lehetősége. Hazugságáradattal vették rá a társadalmat egy jogilag megkérdőjelezhető népszavazásra, amelynek eredménye az uniós tagságunk lett.

S ebben az uniós tagságban ki beszélhet szabadságról?

Melyik diktatúra jobb a népnek?

Amelyik csak a testet öli meg, vagy amelyik a lelket is megöli?

Nos, ma harminc év után a lelket ölő kapitalizmus, a hazugság továbbépítése folyik.

Apró lépésekkel szondázták a nemzeteket, az európai társadalmat azt illetően, hogy a nagy forgatókönyvírók meddig mehetnek el.

Az uborka görbülete, a dohányzás tiltása, a HACCP rendszer bevezetése mind-mind az élet egy-egy szegmensét próbálta ki, mérte fel.

Ma meg már ott tartunk e nagy szabadsággal, hogy hovatovább a bőrünk alá ültetik a személyi nyilvántartásra szolgáló kütyüt… és még WC-re sem tudunk menni ellenőrzés, irányítás nélkül.

A fiatalság már nem ismeri a diktatúrákat, s belenő az új, számára élhető diktatúrába, hiszen van okos telefonja, ihat és drogozhat kedvére, nincsenek szexuális megkötések, s az erkölcs, hazaszeretet, tisztesség, felelősségvállalás és alázat szavakat nem értik.

És ez is a harminc év eredménye, hiszen a liberálisok rátelepedtek az oktatásra, a sajtóra, az elektronikus médiára, és csak a szenny ömlik a jövő generációira.

Alig van gondolkodni tudó, kulturált, művelt fiatalság… hiszen a történelemkönyvek is a magyar garázdálkodásról, a portyázó, rabló honfoglalókról írnak, a földrajzkönyvekben nincs kimutatás a Kárpát-medence magyarságáról, a Kárpát-medence földrajzáról… az itt élő nemzetiségekről, de Trianont és Párizst is elintézik tizenöt sorban.

Hittan oktatás van ugyan, de hittankönyv nincs! Zenei oktatás és művészeti ismeretek, művészettörténet nincs, noha, évezredek óta ismert tény, hogy a gyermeki lélek a zenén, a közös éneklés élményén keresztül fejlődik tökéletessé. Szabadság? Miféle szabadság ez?

Kínlódva igyekszik a kormány pótolni mindazt, ami az elmúlt húsz évben külső és belső okok, a liberális és kommunista kormányok miatt elmaradt.

A túlélés és a megmaradás azonban nincs kőbe vésve.

És a magyar társadalom még mindig nem érzi, hogy a világ és Magyarország békéje, megmaradása nem a kis pártocskák pénzéhségén, egyes pártok és párvezetők családjainak hazaárulásán, hanem a nemzeti összefogáson, a hiten, és a törvények betartásán, valamint a társadalom tükörképén – a valóban független, jogi és erkölcsi alapokon ítélkező bíróságokon múlnék.

Harminc éve csak a kommunista diktatúra szűnt meg, amelyet a nagy forgatókönyvírók egy másik európai diktatúrára váltottak, amelyből nem lehet egyik napról a másikra kiszállni… de saját magunknak ne hazudjunk a demokrácia nevében szabadságot… mert ma minden van, csak nemzeti függetlenség és szabadság nincsen.

Egy erkölcs nélküli, hitehagyott, kapzsi és pénzhatalmi világban vergődünk, s ennek a végkifejlete korántsem biztos…

Mert olykor két vagy több lovat akarunk megülni….

Nekem ezt jelenti a „harminc éve szabadon”… szlogen…

Stoffán György

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás