Most itt vagy
Itt > Történelem (Page 9)

Horthy Miklós fővezér a Nemzeti Hadsereg élén bevonult Budapestre

Horthy Miklós fővezér kilencvenöt éve, 1919. november 16-án vonult be, a Nemzeti Hadsereg élén, a vörös rongyokba öltözött Budapestre. A Gellért szálló előtti téren a fogadtatásukra megjelent polgármesterhez és az ünneplő tömeghez beszédet intézett. Polgármester Úr! Szívből köszönöm szíves üdvözlő szavait. Mondhatom, nem vagyok abban a lelkiállapotban, hogy e percben megszokott frázisokat használjak, igazságérzetem azt parancsolja,…

Dicsőséges magyar tengeralattjárók

Az idén százhárom éve állt szolgálatba az U1 és az U2 · Tizenhárom búvárhajó épült hazánkban. Alig vannak ma hazánkban, akik emlékeznek rá: az Osztrák–Magyar Monarchiáért egykor nagyszámú magyar harcolt a tengereken – és alattuk is! Az admiralitás javaslatára az első tengeralattjárókat 1906-ban rendelték, és száz éve álltak szolgálatba. Eiserner Sarg (vaskoporsó) – jegyezte meg…

A diadalmas caporettói áttörés

A caporettói áttörés hadműveletre (más néven I. piavei csatára) 1917. október 24. és november 19. között került sor a szövetséges Osztrák–Magyar Monarchia és Német Birodalom, valamint Olaszország erői között. Az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország csapatai Caporettónál áttörték az olasz frontvonalat és megindultak Olaszország belseje felé. Az I. piavei csatára 1917. november 12. és december 2….

Horthy Miklós 1944. október 15-i kiáltványa Magyar Nemzethez

Amióta a nemzet akarata az ország élére állított, a magyar külpolitika legfontosabb célkitűzése volt a trianoni békeszerződés igazságtalanságainak legalább részbeni megszüntetése a békés úton elérni kívánt revízió által. A Népszövetség működéséhez fűzött remények ezen a téren nem valósultak meg. Az újabb világkrízis beálltakor sem idegen területek megszerzésének vágya vezette Magyarországot. A Csehszlovák Köztársasággal szemben sem…

Az aradi vértanúk tizenhatan voltak

Az aradi vértanúk nem tizenhárman voltak, hanem tizenhatan. Az 1848-49-es szabadságharc résztvevői közül ugyanis egyet már korábban, kettőt pedig a tizenhármak kivégzése után ítéltek halálra az osztrák hatóságok. Lett volna egy további is, de az elborult elméjű tizenhetediket az osztrákok nem végezték ki, inkább csak meghalni hagyták. Az 1849. október 6-án kivégzett 13 aradi vértanún…

Az Aradi vértanúk utolsó mondatai

 Aulich Lajos (1793–1849)német honvéd tábornok „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.”  Damjanich János (1804–1849)szerb honvéd tábornok „Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.”  Dessewffy Arisztid (1802–1849)magyar gróf, honvéd tábornok „Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám…

Egy héttel az avatás előtt- A Vitézi Rend eszmeisége

A Vitézi Rend és annak tagjai mindenkoron kiálltak a nemzet érdekeiért, a magyarság megmaradásáért és ez napjainkban sincs másként. Támogatunk minden olyan kezdeményezést, mely összeegyeztethető alapítónk szándékával és akaratával, de elítélünk és elhatárolódunk minden szélsőséges megnyilvánulástól és törekvéstől, mely bármely magyar ellen irányul, légyen az határon innen vagy határon túl! A Vitézi Rendnek hármas célja…

83 évvel ezelőtt robbantotta fel Matuska Szilveszter a biatorbágyi vasúti viaduktot

A biatorbágyi merénylet (korábban torbágyi merénylet) 1931. szeptember 13-án történt, amikor Matuska Szilveszter felrobbantotta a biatorbágyi vasúti viaduktot. A robbantás 22 halálos áldozatot követelt, ezt követően pedig statáriumot vezettek be Magyarországon. A tettes kb. 1,5–2 kg tömegű robbanóanyagot használt, amit előre a helyszínre vitt. A robbanóanyag nem a vágányon áthaladó mozdony alatt robbant fel, mint azt…

Horthy Miklós nézeteltérése Hitlerrel

1938. augusztus 21-én, a Horthy Miklóssal folytatott tárgyalások során Adolf Hitler ajánlatot tett Magyarországnak Csehszlovákia felosztására. A kormányzó elutasította a német államfő által felkínált lehetőséget, ezzel – egyelőre – megóvta az országot a háborútól, és keresztülhúzta Hitler közép-európai hódító terveit is. Magyarország külpolitikáját Hitler hatalomátvétele és Németország megerősödése után furcsa kettősség jellemezte. Mivel a német…

Ünnepi pillanat- A tisztavatás magyarországi hagyománya

A hivatásos tiszt pályafutásának egyik emlékezetes pillanata a tisztavatás. A megszabott rend és alaki előírások mellett zajló, mégis magasztos, látványos és ünnepélyes esemény a magyar tisztképzés 141 éve íródó története során számos alkalommal változott. Az alábbiakban ezeket a változásokat vesszük számba. Bár a magyarországi tisztképzés beindításáról már 1808-ban döntés született, az erre a célra létrehozott…

Magyar Királyi Csendőrség: Híven, becsülettel, vitézül! A hazáért mindhalálig!

A Magyar Királyi Csendőrség feladata Magyarország vidéki területein a közbiztonság fenntartása, a törvények betartásának és a közrendnek a biztosítása volt, megalapításától, 1881-től, a II. világháború végén bekövetkezett feloszlatásáig, 1945-ig. A Magyar Királyi Csendőrség mindössze 11,000 tagból állott, amely a II. világháború alatt duplájára növekedett, hogy a visszafoglalt területeken is el tudja látni a feladatait és…

1849. augusztus 13.- A világosi fegyverletétel

 165 évvel ezelőtt, Világosnál Görgey tábornok letette a fegyvert az orosz cári fősereg előtt. Erről a napról nagyon sok tévedés él a köztudatban. Néhány dolgot azonban ki kell jelentenünk. Görgey Artúr nem volt áruló. A hatalmas túlerő miatt, a teljesen kivéreztetett ország sorsát átérezve döntött így! Amikor a temesvári katasztrófáról s az ottani magyar fősereg…

Ismeretlen fotók a hirosimai atomtámadás borzalmairól 18+

A Kaliforniai Egyetem egyik professzora, Sean Malloy mutatta be a közelmúltban ezelőtt azt a 10, korábban publikálatlan fényképet, amelyek nem sokkal a hirosimai atomtámadás után készülhettek : a Magyar Tudat Nemzeti Hírportál ebből  hetet tesz közzé. A képeket, amelyeket egy ismeretlen japán fotós készített, 1945-ben találta meg a várostól nem messze, egy barlangban Robert L….

Egy 48-as hős Erdélyből

Zeyk Domokos – honvéd százados, Bem József segédtisztje Marosvásárhelyen született 1816– ban – a segesvári csatában esett el, 1849. július 31. –én Heydte osztrák ezredes elbeszélése után: “Már a csata bevégződött, a dzsidások (lándzsások) az üldözésből már tértek vissza, amikor Lüders orosz tábornok fényes (vezérkara) kíséretében kijött Fehéregyházán felül a kisbúni út és az országút…

70 évvel ezelőtt szövetséges repülőgépek százai pusztították Hazánkat

1944-45-ben több tízezer tonna bombát dobtak magyar célpontokra a britek, a szovjetek és az amerikaiak. Szőnyegbombázások (nevét onnan kapta, hogy a bombák egy legördülő szőnyeghez hasonlóan értek földet) gyakran vesztettek célt, mert az egyes célpontokat támadó kötelékek negyedik-ötödik hulláma a portól és füsttől már nem látta tisztán a célt, így a gépek gyakorlatilag célzás nélkül,…

Magyarország dicsőséges tizenhét éve

Tizenhét év. Ez a történelemben semmicske, apró idő néha megtelik nemzetpusztító tragédiákkal, mint egykor Mohácstól a török berendezkedéséig, de megtelhet nemzetet felemelő építkezéssel, mint máskor: az 1832-es reform-országgyűléstől a szabadságharcig eltelt több, mint másfél évtized. Épp ennyi, tizenhét évünk adódott – hatalmas csapások sora után – végre újból egy független Magyarország felépítésére. Nem volt könnyű:…

Világháborús centenárium – Megemlékezés Veszprémben

A politikai döntéshozók akaratán múlik, hogy melyik utat választják – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az első világháborút kiváltó szarajevói merénylet századik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen szombaton Veszprémben. Navracsics Tibor úgy fogalmazott: sokan állítják, hogy az első világháború kirobbanásához szükségszerűen vezettek a rosszindulatú politikai törekvések. Ma, a 21. században már tudjuk, hogy történelmi szükségszerűségek…

Csömör- Emléktábla az üldözött és megalázott magyar kulákoknak

A kuláklisták alapját az az 1948-ban kiadott kormányrendelet adta, amely kimondta, hogy azoknak a gazdáknak, akik 15 holdnál nagyobb olyan birtokkal rendelkeznek, amelynek kataszteri tiszta jövedelme meghaladja a 150 aranykoronát, mezőgazdasági fejlesztési járulékot kell fizetniök.Az 1948-49 fordulóján összeállított listára mintegy 65-70 ezer ember került fel. Ők voltak azok, akik szorgalmas, hozzáértő munkájukkal gyarapítani tudták birtokaikat….

Top