Most itt vagy
Itt > Történelem (Page 5)

A Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke beavatkozott Hazánk történelmi hagyományőrzésébe

“Ma felszólítom Orbán Vikor miniszterelnököt, hogy lépjen közbe ebben az ügyben és biztosítsa, hogy ezt a szobrot nem közpénzekből építik meg. Ha ez nem történik meg, Magyarország rossz üzenetet küldene azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell kezelni az olyan kényes ügyeket, mint a holokauszt” – jelentette ki Lauder. A székesfehérvári Hóman Bálint-szobor felavatásának leállítására szólította fel…

Hatvankét éve győzte le a magyar Aranycsapat az addig veretlen angol labdarúgó-válogatottat

Hatvankét éve, 1953. november 25-én játszották az évszázad mérkőzését: az elismerten a világ legjobbjának számító magyar Aranycsapat a futball szentélyében, a londoni Wembley Stadionban győzte le 6:3-ra a hazai pályán addig veretlen angol labdarúgó-válogatottat. A mérkőzést a magyar válogatott vezetői még az 1952-es helsinki olimpián kötötték le, amit Rákosi Mátyás, a kommunista állampárt mindenható vezetője…

Részlet a magyar holokauszt történetéből – A szolyvai koncentrációs tábor

Soha ne feledjük a magyarok ellen elkövetett népirtást ! Írásunk a szolyvai koncentrációs  táborban meggyilkolt vagy elhalálozott áldozatok emléke előtt tiszteleg. A 4. ukrán front 0036. számú határozata „Egész sor településen német és magyar nemzetiségű hadköteles személyek élnek, akiket ugyanúgy, mint az ellenség katonáit, le kell tartóztatni és hadifogolytáborba kell irányítani. b) A német és…

Amikor Franco tábornok katonai segítséget akart nyújtani a magyar forradalomnak

“Amerika megbukott. Megbukott, mert egy társadalomban, ahol a hasznossági princípium mindenekfelett való, a morális felelősségérzete elsorvad” – ezt írja Márai Sándor 1957. november 5-én amerikai naplójába, s hozzáteszi, a Nyugat magyar forradalommal szembeni cinikus árulását nem lehet megbocsátani, és senki nem hisz többé a Nyugatnak. 1956-57-ben nagyon sokan éreztek és gondolkoztak így. Pedig 1956 novemberében…

Amikor visszakaptuk Szlovákia és Kárpát-Ukrajna déli övezetét

Zöld vonal a Felvidéken Az 1920-ban létrejött trianoni békediktátum darabokra szabdalta a történelmi Magyarországot és magyar lakosságának egyharmadát az új határokon túlra kényszerítette. Az igazságtalan és tragikus döntésbe Magyarország nem törődött bele. A következő évtizedek külpolitikai törekvéseinek középpontjába a határok visszaállítása vagy legalább módosítása – azaz a revízió – került. Ennek részleges megvalósítására 1938 őszén…

71 évvel ezelőtt bombázták le az amerikaiak a hatvani vasútállomást

Több száz személy vesztette életét, az állomás épülete, a rendezőpályaudvar és a vágányhálózat pedig csaknem teljesen megsemmisült. A támadás során óriási mennyiségű, 291,5 tonna bombát dobtak le a célpontra. Az állomást megkísérelték kiüríteni, a szerelvényeket külső vágányokra húzták. Ángyán Jenő állomásfőnök kerékpáron elmenekült az állomásról. Pálhidy Mihály állomásfőnök-helyettes az utolsó bent maradt szerelvényhez étkezőkocsikat csatoltatott,…

Horthy Miklós kormányzó köszönti Kolozsvár népét

Kolozsvár, 1940. szeptember 11. “Boldogan köszöntöm Kolozsvárról Erdély visszatért országrészeit. Huszonkét évi megpróbáltatás után valóra vált, amiben bízni nem szűntem meg soha egy percre sem. És most, mikor végre valóban itt állhatok a szabad Erdély szabad földjén, olyan mélyen meghat ennek a történelmi pillanatnak a nagyszerűsége, hogy érzelmeim kifejezésére alig találok méltó szavakat. A jelen…

Második bécsi döntés- Erdély újra magyar lett

1940. augusztus 30-án hirdették ki a tengelyhatalmak – Németország és Olaszország – külügyminiszterei a bécsi Belvedere-palotában a második bécsi döntést, amely két évtizeddel Trianon után 43 ezer négyzetkilométernyi területet juttatott vissza Magyarországnak két és fél millió lakossal. A magyar csapatok, a 2. magyar hadsereg egységei 1940. szeptember 5-13 között vonultak be a visszacsatolt területre. A…

A mohácsi csata

Négyszáznyolcvankilenc évvel ezelőtt, 1526. augusztus 29-én zajlott le a mohácsi csata. 1526. augusztus 29-én kora délután a Magyar Királyság mintegy 25 ezer főnyi hadserege a mohácsi csatamezőn megsemmisítő vere­séget szenvedett I. Nagy Szulejmán szultán (1520–1566) 75-80 ezer főnyi oszmán-török csapataitól. A csupán másfél órán át tartó ütközetben a magyar sereg szinte teljes gyalogsága mellett a…

A Kurszk atomtengeralattjáró rejtélyes tragédiája

A különféle közlekedési eszközöket ért katasztrófák és tragédiák az összeesküvéselméletek bajnokainak kedvencei közé tartoznak. Minél rendkívülibb maga a szerencsétlenség által érintett jármű, annál nagyobb elánnal lehet nekiállni és szétcincálni a hivatalos magyarázatokat. Ha ez a jármű ráadásul katonai is (sőt, a nem kifejezetten az átláthatóságáról és nyitottságáról híres szovjet orosz fegyveres erők tulajdona), a lendület…

Hirosima: Amerika hazudott, hazudik, hazudni fog

Gregg Herken, a Kaliforniai Egyetem professzora szerint nem igazak azok az állítások, amelyekkel a hirosimai atombomba bevetését hivatalosan alátámasztottak. “Az Egyesült Államok légiereje 1945. augusztus 6-án atombombát dobott a japán Hirosima városára, majd három nappal később Nagaszakira. Az atomtámadás közelgő 70. évfordulója alkalmából a The Washington Post című amerikai napilap összeállítást közölt öt tévhit eloszlatására….

501 évvel ezelőtt végezték ki Dózsa Györgyöt

1514. július 20. Meghalt Dózsa György (Dálnok, 1470 k. – 1514. július 20.) az 1514-es, parasztfelkelésbe torkollott keresztes hadjárat katonai vezetője. Sokáig vita folyt származásáról, mivel tévesen több korabeli forrás Székely Györgynek tünteti fel. Azonban minden kétséget kizáróan bizonyítja származását, az az okirat, amelyet Barlabási Lénárt erdélyi alvajda és alispán írt 1507 július 17.-én, és…

1918. július 16.- II. Miklós cárt és családját kivégzik a bolsevikok

 II. Miklós cár és családja emlékére                                                                                                                                                                                                                                                                           A most következő írásomban a tragikus sorsú II. Miklós (teljes nevén: Nyikolaj Alekszandrovics Romanov) orosz cárra és családjára emlékezem. Egy korábbi írásomban több forrásból is utaltam arra, hogy a magyar származású Nagy Imre  miniszterelnök részt vett a cári család kivégzésében 1918-ban. Itt erre részletesen ki fogok térni….

Justice for Hungary- A trianoni diktátum ellen tiltakozó magyar óceánrepülők

Cikkünk  a  világtörténelem egyik legnagyobb repülésének állít emléket, melynek magyar vonatkozása pedig már csak hab a tortán: 1931. július 15-16-án Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor – első magyarként, átrepülték az Atlanti-óceánt “Justice for Hungary” névre keresztelt repülőgépükkel. A repülés gondolata a Kanadába kivándorolt Magyar Sándor, az első világháborúban kitüntetett katonai pilóta, majd postarepülő,…

166 halt hősi halált Gábor Áron a kökösi csatában

Gábor Áron (Bereck, 1814. november 27. – 1849. július 2.) az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legendás ágyúöntője és tüzértisztje volt, aki a csatamezőn vesztette életét. Székely határőrcsaládban született. Apja Gábor István főjegyző, anyja Hosszú Judit volt, akik öt gyermeket neveltek fel. Gábor Áron a berecki alsó iskola után a gimnáziumot Csíksomlyón a ferencrendieknél végezte, majd…

Szobrot emeltek Gavrilo Principnek

Szobrot emeltek Gavrilo Principnek, az első világháború kiváltó okaként számon tartott szarajevói merénylet elkövetőjének vasárnap Belgrádban. Az emlékmű abban a parkban kapott helyet, amely a szerb kormány épületéhez vezető Nemanja utca, valamint a Szarajevó utca találkozásánál található. A két méter magas, 350 kilogramm tömegű szobrot Tomislav Nikolic szerb elnök, valamint Milorad Dodik, a boszniai Szerb…

Prága- Sürgetik gróf Esterházy János rehabilitációját

Nem szabad megállni félúton, hanem folytatni kell a küzdelmet Esterházy János rehabilitációja érdekében – jelentette ki Nadezda Kavalírová, a csehországi Politikai Foglyok Konföderációjának elnöke szombaton Prágában az egykori szlovákiai magyar politikus életével foglalkozó nemzetközi tudományos konferencián. A Visszaadni Esterházy Jánosnak becsületét címet viselőt tudományos fórumot egy közhasznú társaság szervezte a csehországi Együttélés politikai mozgalommal és…

A szarajevói merénylet

Bármilyen különös, a Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett szarajevói merénylet előzménye egészen 1389-ig nyúlik vissza. 1389. június 28-án, Szent Vid (Vitus) napján szenvedte el a középkori Szerbia történetének legnagyobb vereségét a törököktől Rigómezőn. I. Murád szultán azonban nem élvezhette seregének döntő győzelmét, mert Miloš Obilić a saját sátrában szúrta le. Ez a nap lett a szerbek…

Top