Most itt vagy
Itt > Történelem (Page 2)

Győzelem Isaszegen

Az Isaszegi csata során Isaszeg és Gödöllő között került sor a tavaszi hadjárat első szakaszának döntő csatájára. 1849. április 6-án a tét mind a két hadsereg számára nagy volt. Ha a magyarok győznek, a császári-királyi hadseregnek Budára vagy Vácra kell visszavonulnia, s ezzel befejeződik a Duna–Tisza köze felszabadítása. Ha a császári-királyi hadseregre mosolyog a hadiszerencse,…

Jégcsata: Nyugat, tanulj a történelemből!

A 13. század végétől a nyugati keresztesek, a dánok és németek vették célba a Baltikumot, melynek balti és turáni lakói még őshitük és hagyományaik szerint éltek. Ezt megelőzően nyugatról jött hittérítők próbálták meg békésen megtéríteni a pogányokat. A már behódolt és megvett ortodox orosz fejedelmek (mint István király) elhanyagolták a livóniai népek megtérítését, inkább kiszipolyozásukra…

“A gazemberek oldalára álltunk…”

                                                                                                                                                                                                                                                                       Teleki Pál búcsúlevelei „Szószegők lettünk – gyávaságból… A gazemberek oldalára álltunk… Hullarablók leszünk.” Teleki Pál miniszterelnök 1941. április 3-án a budai Sándor-palotában főbe lőtte magát. Két, Horthy Miklós kormányzónak címzett búcsúlevelet hagyott hátra. Teleki Pál gróf (1879–1941) személyisége, élete és munkássága máig élénken foglalkoztatja a történetírást és a közvéleményt. Milyen keserű sors is jutott a tudós…

12 évvel ezelőtt halt meg az utolsó magyar hadifogoly, Toma András

Igazi hős volt, nyugodjék békében. Toma András (Újfehértó, 1925. december 5. – Nyíregyháza, 2004. március 30.) magyar katona, volt hadifogoly. Négyéves korában elvesztette édesanyját. A Nyíregyháza melletti Sulyánbokor volt lakhelye, amikor 1944-ben besorozták az I. magyar hadseregbe, amellyel a Felvidéken átvonulva, Krakkó környékére ment. Itt esett hadifogságba 1945. január 11-én. Ukrajnán és Fehéroroszországon keresztül szállították…

NEMZETI TÖRTÉNELMÜNK ELHALLGAT/TAT/ÁSA

Nemzeti történelmünk elhallgattatása: Nyertes csatáink – Mi azért is megmutatjuk! Az ún. kalandozásokkal kapcsolatban több dolgot is le kell szögezni. Mindjárt el kell felejteni a magyarság e talán legragyogóbb korszakával kapcsolatban a legkisebb lelkifurdalást és kisebbrendűségi érzést. Legyünk rá mindenekfelett büszkék. Keresztény alapozottságú történetírásunk csak az augsburgi vereséget (955) próbálja belénk verni. A mintegy ötven…

420 ezer szovjet hadifogságba került magyar katona adatait találták meg

420 ezer, a második világháború alatt szovjet hadifogságba került magyar katona adatait találták meg magyar kutatók Oroszországban. A második világháborús hadműveletek szempontjából is sok új tudományos eredményt hozhat az Oroszországban fellelt, mintegy 420 ezer egykori magyar hadifogoly adatait tartalmazó anyag feldolgozása – hangsúlyozta Kovács Vilmos, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka. Balog Zoltán,…

Lengyel-magyar testvériség Európa példaképe

Európa országai és népei között soha sem volt béke, szinte mindenkinek vannak kollektív traumái, „sebei”, vagy tudatosult, vagy a tudat alatt rejtetten működik. (francia-német, francia-angol, ír-angol, baszk-spanyol, horvát-szerb, albán-szerb, lengyel-német, lengyel-orosz, magyar-román, ukrán-orosz, román-orosz, stb.) Van azonban két nép Közép-Európában, akik 1000 év alatt egymás mellett élnek és a legnagyobb nehézségek mellett is kitartottak egymás…

A drezdai pokol, avagy a német nép holokausztja

1945. február 13-15-én az angol-amerikai légierő több százezer foszforbombát zúdított Drezdára, lerombolva az Elba-parti „ékszerdoboz” nagy részét, megsemmisítve máig ismeretlen számú lakóját és a falai között menedéket remélő menekültet. Németország újraegyesítése óta minden évben félénk megemlékezéseket tartanak az áldozatok emlékére, dacolva a hivatalos szervek tiltásával és a társadalom közönyével. Drezda nem az egyedüli jelképe a…

A Becsület Napja

A második világháború legkegyetlenebb, legvéresebb leghosszabb ideig tartó város ostroma – Sztálingrád – után Budapest bevétele volt. Az 1944. december 26-tól 1945. február 13-ig tartó harc folyamatában csak a várnegyed bevétele majdnem hét hétig tartott. Utánpótlás hiányában a védők nem tudták tovább tartani a Várat a túlerővel szemben, megadásról szó sem lehetett. Két választás állt…

A Kormányzó halála

59 éve, 1957-ben halt meg a portugáliai Estorilban vitéz nagybányai Horthy Miklós altengernagy, a Magyar Királyság kormányzója. Az 1956-os forradalom híre előbb fellelkesítette, ám annak későbbi kudarca nagyon megviselte a mindvégig jó egészségnek örvendő emigrációban élő Horthyt. A forradalom leverése után apátiába zuhant, bár az orvosok szerint szervi bajban nem szenvedett, nemsokára elhunyt. Edelsheim Gyulai…

Akik megmentették a budapesti zsidóságot

A második világháború és a rendszerváltozás utáni időszak sem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a hazai történettudomány megírta volna a valóságnak megfelelően: miként menekült meg a budapesti zsidóság 1944-ben a náci haláltáboroktól. Csupán annyi történt, hogy a Bajcsy-Zsilinszky Társaság és a Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére emléktáblát avattunk 1992. november 6-án Koszorús Ferenc vezérkari ezredes tiszteletére a Dohány…

Amikor Sztálingrádnál kapituláltak a németek és szövetségeseik

A sztálingrádi ütközet volt a világtörténelem legnagyobb folyamatos csatája. A harc 199 napig tombolt egyhuzamban. A veszteségeket még megbecsülni is nehéz: a szovjetek vesztesége akkora volt, hogy a szovjet kormány egyszerűen megtagadta azok nyilvánosságra hozatalát. A tengelyhatalmak veszteségeit halottakban, sebesültekben és hadifoglyokban 850.000-re teszik a történészek. 400.000 német, 200.000 román, 130.000 olasz és 120.000 magyar…

A világ legnagyobb hajókatasztrófája: A Wilhelm Gustloff elsüllyesztése

Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és Wilhelm Gustloff? Szinte mindenkinek, aki a “hivatalos történetírás” műveit olvassa, annak a világ legnagyobb hajó katasztrófájaként rögtön a „Titanic” története jut az eszébe. Igen, ezt a hajókatasztrófát már valóban rengetegszer feldolgozták, csak filmből ez idáig négy készült a történetből. A „Titanic”…

Első világháborús német tengeralattjáró roncsa a kelet-angliai partoknál

Egy több mint száz éve elsüllyedt német tengeralattjáró roncsára találták búvárok Kelet-Anglia partjainál. Az U-31-es tengeralattjáró 1915-ben tűnt el, nem sokkal azután, hogy elhagyta Németországot. Fedélzetén 35 ember tartózkodott. Az 57,5 méter hosszú hajó roncsa mintegy 30 méter mélyen fekszik az Északi-tengerben. A felvételek szerint a hajó orra és fara sérüléseket szenvedett. A roncsot még…

A magyar történelem legnagyobb és legmodernebb csatahajója: Szent István

Az SMS Szent Istvánt 1915. január 17-én bocsátották vízre. Az első világháború előtti magyar országgyűlés megajánlotta a csatahajók megépítéséhez szükséges pénzt, azzal a feltétellel, ha az egyiket a magyar Ganz-Danubius építheti meg. Montecuccoli admirális állapodott meg a magyar királyi kereskedelmi miniszterrel a magyar részvétel arányában. A Szent Istvánt a Ganz-Danubius Fiumében lévő hajógyárában építették. Az…

A Don-kanyar áldozatai- Uriv, 1943. január 12-27.

Az urivi hídfőben ez a hétfői reggel sem különbözött az előző napokétól. A rettenetes orosz tél sem: napok óta mínusz harminc, harmincöt fokos, alig véget érő, hosszú éjszakák állandó erődítési munkálati, az őrszolgálat, a vállalkozások fáradalmai őrölték az alultáplált, hiányosan felszerelt honvédek erejét, hogy hajnaltájt a kimerültségtől félájultan gyűjtsenek némi erőt a további megpróbáltatásokhoz. Kilenc…

Habsburgok mészároltak Székelyföldön – A madéfalvi veszedelem

A székelyek lemészárlásának 252. évfordulója – Madéfalvi veszedelem. Madéfalva, eredeti nevén Amadéfalva, már az 1300-as évektől, békés kis székelyek lakta település volt. A Habsburg önkényuralom azonban feldúlta a település életét. 1764. január 7-én a székely határőrség erőszakos szervezése ellen tiltakozókat az osztrák császári katonaság lemészárolta. Udvarhely széken falvak sora tagadta meg a katonai összeírást. Gyergyó…

Top