Most itt vagy
Itt > Történelem (Page 10)

70 évvel ezelőtt szövetséges repülőgépek százai pusztították Hazánkat

1944-45-ben több tízezer tonna bombát dobtak magyar célpontokra a britek, a szovjetek és az amerikaiak. Szőnyegbombázások (nevét onnan kapta, hogy a bombák egy legördülő szőnyeghez hasonlóan értek földet) gyakran vesztettek célt, mert az egyes célpontokat támadó kötelékek negyedik-ötödik hulláma a portól és füsttől már nem látta tisztán a célt, így a gépek gyakorlatilag célzás nélkül,…

Magyarország dicsőséges tizenhét éve

Tizenhét év. Ez a történelemben semmicske, apró idő néha megtelik nemzetpusztító tragédiákkal, mint egykor Mohácstól a török berendezkedéséig, de megtelhet nemzetet felemelő építkezéssel, mint máskor: az 1832-es reform-országgyűléstől a szabadságharcig eltelt több, mint másfél évtized. Épp ennyi, tizenhét évünk adódott – hatalmas csapások sora után – végre újból egy független Magyarország felépítésére. Nem volt könnyű:…

Világháborús centenárium – Megemlékezés Veszprémben

A politikai döntéshozók akaratán múlik, hogy melyik utat választják – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az első világháborút kiváltó szarajevói merénylet századik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen szombaton Veszprémben. Navracsics Tibor úgy fogalmazott: sokan állítják, hogy az első világháború kirobbanásához szükségszerűen vezettek a rosszindulatú politikai törekvések. Ma, a 21. században már tudjuk, hogy történelmi szükségszerűségek…

Csömör- Emléktábla az üldözött és megalázott magyar kulákoknak

A kuláklisták alapját az az 1948-ban kiadott kormányrendelet adta, amely kimondta, hogy azoknak a gazdáknak, akik 15 holdnál nagyobb olyan birtokkal rendelkeznek, amelynek kataszteri tiszta jövedelme meghaladja a 150 aranykoronát, mezőgazdasági fejlesztési járulékot kell fizetniök.Az 1948-49 fordulóján összeállított listára mintegy 65-70 ezer ember került fel. Ők voltak azok, akik szorgalmas, hozzáértő munkájukkal gyarapítani tudták birtokaikat….

Horthy Miklóst ábrázoló falfestmény került elő a Kecskeméti Városházán

Horthy Miklós 1920 februári látogatását megörökítő, 1944-ben készült falfestmény a Kecskeméti Városháza dísztermében 2014. június 12-én. A falfestmény a terem díszítőfestésének és festményeinek tisztításakor került elő. A képet függönnyel takarják el a közgyűlés és az esküvői szertartások idejére. magyartudat.com

A magyar huszártiszt, aki megmentette Lengyelországot

Muhr Ottmár (Kassa, 1860 – Limanowa – Jabloniec, 1914. december 11.) magyar huszártiszt, a 9. Nádasdy-huszárezred parancsnoka, a Limanowai csata hősi halottja 1886-tól huszárként szolgált a császári és királyi 9. Nádasdy-huszárezredben. 1900-ban Szarajevóba küldték szolgálatra, ahol négy-öt évet szolgált. Ezután két évre Kőszegre, majd Sopronba került. Az első világháború kitörése után a keleti frontra vezényelték….

Volt egyszer egy Mária Valéria telep

1914 előtt a Mária Valéria telep helyén beépítetlen legelő volt, melyet alkalmanként lóversenyek megrendezésére használtak, a neve Lóversenytérdűlő volt. Gróf Széchényi István a lóversenyzés magyarországi megteremtője az 1830-as 40-es években itt rendezte a futtatásokat. A XIX. század vége felé a Ferencvárosban az 1870-90-es években létesült marha- és sertésvágóhídakra érkező állatok ideiglenes elhelyezésére szolgált, majd szemétlerakó…

Baranta, az ősi magyar harcművészet

A baranta szó elsősorban az ország olyan nyugati és déli peremvidékein maradt fenn, ahol a lakosság összetétele többségében magyar volt (Somogy, Ormánság, Göcsej, Őrség). A szépirodalomban a legtöbb alkalommal Kodolányi János műveiben találkozhatunk vele. A szó jelentése: fegyveres vetélkedés, megmérettetés, harc; harcra, hadjáratra való felkészülés; törvényesen alkalmazható erőszak, illetve ennek alkalmazása. A kunoknál zsákmányszerző utat…

Hősök napja- Nem szabad elfelednünk a Hazát védő katonák emlékét

Összetartozunk azokkal a katonákkal, akik ezer esztendő alatt védték a Hazát, nem szabad elfelednünk emléküket, és méltó módon gondoznunk kell azokat a temetőket is, ahol nyugszanak – hangoztatta Hende Csaba honvédelmi miniszter vasárnap a magyar hősök emlékünnepe alkalmából rendezett megemlékezésen. Elesett honvédjeink emlékének megőrzése különösen fontos kötelessége a mindenkori magyar államnak és azon belül a…

1757- A magyar huszárok elfoglalták Berlint

Kétszázötvenegy évvel ezelőtt írták alá azt az egyezményt, amely lezárta a 18. század egyik legnagyobb háborúját. A hétéves háború három földrészre terjedt ki, de valójában négyet érintett, joggal tekinthetjük tehát világháborúnak. Hadik András tábornok huszárai is megtették a magukét: egy igazi magyar hadművelettel beírták  magukat a világtörténelembe. A hétéves háború Európán kívül Észak-Amerikára és Ázsiára…

Magyar találmány a világ első katonai helikoptere

Három magyar mérnök, Kármán Tódor, Petróczy István és Zurovetz Vilmos közösen dolgozott a világ első katonai helikopterének kifejlesztésén, ezért az, a három feltaláló vezetéknevének kezdőbetűje alapján PKZ-helikopter néven vált ismertté. A PKZ-1 fejlesztése 1917-ben kezdődött és 1918-ra elkészült az első repülőképes elektro- vagy robbanómotorral üzemeltetett modell. A repülőgép a 76184 lajstromszámon került szabadalmaztatásra. Tömege 650…

Bőle Sándor: Véleményem Horthy Miklós kormányzóról és tetteinek okairól

Engedtessék meg nekem, hogy 86 évesen személyesen átélt tapasztalataim alapján alkossak a Horthy-ügyben véleményt és ezt leírva, (talán egy kicsit pontosabban mint a mai emberek elferdített tudatában leledzik), segítsek megérteni az akkori történteket. Az időben előbbről kell indulni , hogy a kor hangulatát mai szemmel pontosabban lássuk. 1930 körül tetőzött egy akkora gazdasági válság, hogy…

„Éllyen a független Magyarhon szabadsága!”- Székelyföld 1848-1849-ben

Gábor Áron rézágyúi kisebb hibáik ellenére létfontosságúak voltak az erdélyi honvéd tüzérség számára, amelyekből 1849. június végéig több mint 70 darab készült el. „Éllyen a független Magyarhon szabadsága!” – a megmosolyogtató helyesírás ne tévessze meg a kedves Olvasót, hiszen nem egy kisgyermek dolgozatából származik az idézet, hanem az 1848/1849-es szabadságharc egyik honvédalakulatának zászlajáról. A nevezett…

Jeruzsálemi szakértő- A munkaszolgálatra küldésnek nem a halál volt a célja

A  magyar nem zsidók és zsidók munkaszolgálatra küldésének közvetlenül nem az volt a célja, hogy megfosszák őket az életüktől, a fronton a szörnyű munka- és életkörülmények, a rájuk bízott nagyon veszélyes feladatok, majd a kegyetlen orosz fogság miatt  döntő többségük meghalt – mondta Robert Rozett, a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet könyvtárának igazgatója csütörtökön Budapesten. Robert…

Felújíthatják a legendás Bodrog osztrák-magyar monitor hadihajót

A Bodrog nevű osztrák-magyar monitorhajó, amelynek belgrádi ágyúlövéseivel kezdődött meg hivatalosan az első világháború 1914. július 28-án, ma már nagyon rossz állapotban van, és kavicsszállító uszályként használják a Száva folyón a szerb fővárosban. A hadihajó sorsa az első világháború kitörésének 100. évfordulóján ismét napirendre kerülhet. A hajó felújítása vagy megvásárlása már többször is felmerült, gyakorlati…

Menyegző helyett temetés – amerikai terror-bombázás Győr-gyárváros ellen

1944. április 13-án történt az első bombatámadás a II. Világháború során Győr városának legnagyobb üzeme a Magyar Vagon és Gépgyár, valamint a repülőtér ellen. A légitámadást az amerikai légierő 163 darab B-17. típusú bombázója hajtotta végre. Ezek a repülőgépek egy dél-olaszországi repülőtérről szálltak fel és a városunk feletti bombázást 11 óra 47 perckor kezdték meg….

Magyarok a román haláltáborban

Sipotele neve még a történelem iránt érdeklődők számára is többnyire ismeretlenül cseng. Holott egykor ennek a román településnek a közelében létesült az első világháború egyik legembertelenebb hadifogolytábora, ahol a foglyok jelentős része ráadásul magyar volt. Az első világháború közepén, 1916 nyarán a mindaddig fegyveres semlegességet választó Románia megtámadta szövetségesét, az Osztrák–Magyar Monarchiát. Az Erdélybe betörő…

69 éve kezdődött Magyarország szovjet megszállása

A II. világháború befejezésekor, az 1947-es párizsi békében a világot újra felosztották a győztes nagyhatalmak kényük-kedvük szerint. Ez az ún. béke semmivel sem volt igazságosabb és békésebb, mint az I. világháborút lezáró ugyancsak párizsi békék, melyek önmagukban hordozták a II. világháború csíráit. A Szovjetunió hadserege tulajdonképpen elfoglalta egész Közép-Európát, melyet azután meg is kapott háborús…

Top