Most itt vagy
Itt > Történelem

Osztrák a földet tőlünk, a németektől a nyelvet loptad- A nyugat-magyarországi felkelés

A nyugat-magyarországi felkelés 1921. augusztus 28. – 1921. október 13. között zajlott Őrvidék, az osztrákok által átnevezett mai Burgenland és Magyarország nyugati területén. A felkelés kiváltó oka az osztrák államtanács 1918. november 17-i nyilatkozata volt, amelyben etnikai elvekre hivatkozva bejelentette területi igényét a többségében németek lakta, de jelentős horvát és magyar kisebbséggel rendelkező Nyugat-Magyarországra, beleértve…

Bányásznap: Emlékezz a Hősökre!

Édesapám és pajtásai emlékére! 1983. június 22-én az Oroszlányi Szénbányák Vállalat Márkushegyi bányaüzemében sújtólégrobbanás következtében harminchét bányász életét vesztette – Kapolyi László akkori kormánybizottsági vezető által “kivizsgált” tragédia igazi okát sohasem hozták nyilvánosságra. Három és fél éve fejeztette be a kormány a termelést ebben, az ország utolsó, működő mélyművelésű szénbányájában, Márkushegyen. 33 magyar és 4…

Hallottad-e hírét Thelekessy Imrének, a vitéz várkapitánynak ?

Nehéz század, mohácsi vésszel, kettős királyválasztással sújtott korszak. Mint nemzet nem voltunk sikeresek, de a kiemelkedő vitézek emlékét megőrizni kötelesség, belőle erőt meríteni lehetőség ma is. A Thelekessyek a XIII század óta ismeretes nemes família. Történetünk hőse 23, más források szerint 30 éves korában részt vett a mohácsi csatában, Paksy Balázs győri püspök seregében. Nemcsak…

Az aradi vértanú, akit augusztusban végeztetett ki az osztrák hiéna

Aranyosi báró Ormai Norbert, Ormay Norbert 1848 előtt Auffenberg Norbert (Dobřanyban született 1813. augusztus 22.-én , Aradon hunyt el 1849. augusztus 22.-én) Honvédezredes, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja. Morvaországi német arisztokrata családban született. Tanulmányait az olmützi katonai iskolában végezte, majd 1828-ban hadapródként lépett a császári hadsereg 31. (Leiningen) gyalogezredébe. 1840-ben már hadnagyi rangban szolgált, mikor a…

Hol volt, hol nem volt: Baranya-bajai Szerb–Magyar Köztársaság

1921. augusztus 14-én kiáltották ki Pécsen a Baranya-bajai Szerb–Magyar Köztársaságot, melynek vezetői jórészt a Károlyi-kormány és a tanácsköztársaság prominens alakjai, valamint a helyi szocialisták közül kerültek ki. A Horthy-rendszerrel szemben délszláv védelem alá helyezkedő köztársaság mindössze nyolc napig létezett, a szerb–horvát–szlovén hadsereg kivonása után ugyanis azonnal összeomlott. A világháborús vereséget követően a francia antant csapatok…

Amikor Horthy Miklós kormányzó helyretette Hitlert

1938. augusztus 21-én, a Horthy Miklóssal folytatott tárgyalások során Adolf Hitler ajánlatot tett Magyarországnak Csehszlovákia felosztására. A kormányzó elutasította a német államfő által felkínált lehetőséget, ezzel – egyelőre – megóvta az országot a háborútól, és keresztülhúzta Hitler közép-európai hódító terveit is. Magyarország külpolitikáját Hitler hatalomátvétele és Németország megerősödése után furcsa kettősség jellemezte. Mivel a német…

Amit Vajk elkezdett, “Szent László” folytatta : Rendelet a “pogány” szokásokról

Szent László szabolcsi zsinaton kelt rendeletéből : “” 22. A pogány szokásokról Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékokat visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek. “”” …. azt tudni illik, hogy a Kánaánitáknál, esszénusoknál, akik közt Jézus született ill. nevelkedett ajándékokat vittek a fákhoz, kutakhoz, forrásokhoz, mert tisztelték a bennük…

Híven, becsülettel, vitézül! A Hazáért mindhalálig!

A Magyar Királyi Csendőrség feladata Magyarország vidéki területein a közbiztonság fenntartása, a törvények betartásának és a közrendnek a biztosítása volt, megalapításától, 1881-től, a II. világháború végén bekövetkezett feloszlatásáig, 1945-ig. A Magyar Királyi Csendőrség mindössze 11,000 tagból állott, amely a II. világháború alatt duplájára növekedett, hogy a visszafoglalt területeken is el tudja látni a feladatait és…

A péterváradi győzelem

„Csodálom, agyon nem lőttek, karomat ugyan megh találták, de fáratt lévén a golóbis, megh nem járta.” Az 1699-ben megkötött karlócai béke nemcsak Magyarország nagy részét szabadította fel a török uralom alól, hanem a Peloponnészoszi-félszigetet is a Velencei Köztársaságnak juttatta. A görög területek feletti uralomért azonban Velence 1714-től megint háborúban állt az Oszmán Birodalommal, s a…

Akit párttársai juttattak a Gulágra

Ő olyannyira kommunista, hogy párttársai jóvoltából éveket húz le a Gulágon. Mint az antik bölcsek és a végvári vitézek – a haláltól se félt. Százhuszonegy éve született egy nagyon kommunista, nagyon internacionalista magyar író: Lengyel József. Ő olyannyira kommunista, hogy párttársai jóvoltából éveket húz le a Gulágon. A jó kommunisták mind ott kötnek ki. A rosszak…

Így tették földönfutóvá Benešék a magyarokat és a németeket

Beneš-dekrétumok: német- és magyartörvények Csehszlovákiában Edvard Beneš, az 1938 novemberében megszűnt Csehszlovákia emigráns kormányának önjelölt elnöke a második világháború lezárultával másodszor is hozzálátott a csehszlovák államiság megteremtéséhez. Az 1945-ben ennek jegyében kiadott elnöki dekrétumaival a magyar és német nemzetiségűeket megfosztotta állampolgárságuktól, állásuktól, nyugdíjuktól és bankbetétjeiktől. Lehetővé tette minden ingó és ingatlan vagyonuk elkobzását. Betiltotta a…

Mussolini Trianonról: Egy szerződés nem lehet sírbolt!

Itália teljes mellszélességgel állt revíziós törekvéseink mellé. Maga Benito Mussolini a római szenátusban 1928. június 5-én ezt mondta: „Magyarország számíthat Olaszország barátságára. Meg lehet állapítani, hogy a trianoni szerződés területi meghatározásainál nagyon is elevenébe vágtak az országnak, s ehhez hozzá kell tennünk azt, hogy Magyarország a Duna völgyében ezer év óta rendkívüli történelmi hivatást teljesít”….

Nándorfehérvár törökverői

Hunyadi János A középkori Magyarország egyik legkiemelkedőbb hadvezére, a „nagy törökverő”. Katonai pályafutása elején Ozorai Pipó, majd Lazarevics István szerb despota szolgálatában állt, mellettük kezdte megismerni a törökök harcmodorát. 1427-től Újlaki László, később Csupor Demeter csapataiban szolgált. 1430 körül kötött házasságot Szilágyi Erzsébettel. A házasságból két fiú, László (1431) és Mátyás (1443) született. 1430-ban Zsigmond…

A fővárosi középosztály 1951-es kitelepítése

Csaknem tizenháromezer osztályellenségnek bélyegzett embert űzött ki otthonából a pártállami rezsim hatvanhat éve a fővárosban. Bizony kevés szó esik azokról az emberekről, családokról, ha esik egyáltalán, akiket hatvannégy évvel ezelőtt, 1951-ben telepítettek ki Budapestről. Elfeledett eseménye ez a magyar történelemnek, elfeledett áldozatai ezek az emberek a Rákosi-korszak terrorjának. A középosztálybeli családok 1951-es elhurcolása a Rákosi-féle…

A szeretetem, mely szülőhazámhoz fűz

Személye például szolgálhat minden magyar számára. Országgyarapító államférfi és katona volt. Lovagiasságát ellenségei is elismerték. Akkor vette át az ország vezetését amikor legyőzőink is azt nyilatkozták- olyan mértékben csonkították meg Magyarországot, hogy az 5 évnél tovább nem tud létezni. Horthy Miklós a magyar pengőt a világ harmadik legerősebb valutájává tette, több száz óvodát, iskolát és…

Istennel a Hazáért és a Szabadságért!

315 ÉVE 1703.JÚNIUS 16-ÁN EURÓPA ÉS A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG LEGHOSSZABB SZABADSÁGHARCA KEZDŐDÖTT ! 1703. június 16-án vette kezdetét a Rákóczi-szabadságharc! A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) a török uralom alól felszabadult Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen. A II. Rákóczi Ferenc vezette küzdelem a rendi kiváltságok védelméért, a gazdasági, társadalmi fejlődésért folyt, majd végül az…

Azok az államok csatolták el Hazánk 2/3-át, akikkel ma “szövetségben” vagyunk

Trianon üzenete Trianon arra figyelmeztet, hogy Hazánk léte kerül veszélybe, ha idegen érdekeknek szolgáltatja magát ki, és békés együttműködés helyett a háború mezejére lép hódító céllal – írja a Magyar Békekör a trianoni szerződés 98. évfordulóján. 1920. június 4-én ugyanazok az államok csatolták el az ország területének 2/3-át, amelyekkel ma szövetségesek vagyunk a NATO-ban és…

Bocskai István fejedelem intelme

“Meghagyom, szeretettel intvén Mind az erdélyieket és magyarországi híveinket Az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, Ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, Tartsák őket atyafiaiknak, vérüknek.” Amikor Bocskai István politikai végrendeletében óva intette a magyarországi magyarokat, hogy az erdélyieket…

Top