Brit archeológus professzor kutatása a magyarok származásáról

Sir Leonard Woolley archeológus professzor, aki egész kutatómunkás életét (közel 60 esztendőt) töltött Mezopotámiai ásatásokkal, a következőt
mondta: 1939 óta kérelmezem és kérem a Magyar Tudományos
Akadémiát, hogy küldjön nekem egy magyar nyelvészt.

A Sumir nyelv – 7000 éves volta dacára – ma is elképesztő egyezéseket mutat a mai magyar nyelvvel.
Kutatásaim alapján tudom, hogy pl. nyelvtanát nézve a Sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben.

A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van
meg a fentiekből. Míg a török „unokaöcs” fokon áll hasonlóság tekintetében a sumirral.

A magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek.
Alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.”

Megjegyezem, Sir Leonard Woolley professzor később eljött Budapestre,
ahol magánúton megtanult magyarul, mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott.

Sőt, az MTA elítélte őt, mondván „az MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral.”

Néhányérdekesség:

1.) Embertani szempontból nézve az ún. finnugor népek
embertanilag, azaz fajilag MONGOLOID népek. Szakáll nélküli, szőrtelen, sárga bőrszínű, ferdeszemű emberek. A magyar nép szakállas, fehér bőrű, kerek szemű. Azaz embertanilag semmi közünk nincs a finnugor népekhez.

2.)
Népzenei szempontból: érdekes módon Bartók Béla Finnországban, Törökországban és Perzsiában végzett népzenei kutatásairól készült magyar nyelvű könyvét a MTA eltüntette még megjelenése idején, és mind a mai napig NEM hozzáférhető Magyarországon!

Ezt a könyvet angol nyelven a New Yorki közkönyvtárban bárki elolvashatja.

A magyar ember meglepetéssel olvashatja benne a következőket: Bartók Béla megállapítása szerint– a török és magyar népzene 75 százalék, a perzsa és magyar népzene 42 százalék, – a finn és magyar népzene százalékegyezést mutat.

Azaz szerinte népzenei szempontból minden bizonyíték arra mutat, hogy török eredetű nép vagyunk. (megkérdőjelezem – a szerk.)

3.)
Nyelvi szempontból: John Rawlinson a székely rovásírás alapján fordította le a Sumir írást. Lenormant (francia) kutató megállapította, hogy a mai nyelvek közül a magyar áll a sumirhoz a legközelebb. Sir Leonard Wolley megállapította, hogy a Sumir nyelv nyelvtanát nézve a Sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben.

A török a második legközlebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. Míg a török „unokaöcs” fokon áll, hasonlóság tekintetében a sumirral, a magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek. Az alapszavakat tekintve több mint hatezer szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.

Megjegyezném, Sir Leonard Woolley professzor később eljött Budapestre,
hol magánúton megtanult magyarul – mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott. Sőt, a MTA elítélte őt, mondván: “Az MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral.”

Nyelvi szempontból nézve tehát angol, francia tudósok szerint a
magyar nyelv mondhatni egyenesági leszármazottja a sumirnak.

4.)
Régészeti bizonyítékok a Tigris és Eufrátesz völgyében végzett ásatások során napvilágra került szobrocskák tanúsága szerint a sumir nép állatai – rackajuh, pulikutya, kuvasz, komondor, ridegmarha kísértetiesen egyeznek a magyar nép állataival, rajtunk, magyarokon kívül SENKI másnak
nincsenek ilyen állatai a világon. Említésre érdemes egy régészeti szenzáció is. Erdélyben, Tatárlakán végzett ásatások során került napfényre több ezer égetett agyagtábla, melyeken sumir írás van,
s éveken át tartó kutatások és kísérletek eredményeként a Francia Tudományos Akadémia a következőket állapította meg

1.)

Az Erdélyi tatárlaki ásatások során talált táblák 1500 évvel régebbiek, mint az eddig talált legrégebbi Mezopotámiai agyagtáblák. A Francia Tudományos Akadémia ennek alapján kimondja, hogy az emberiség bölcsője és az emberi írásbeliség és kultúra NEM Mezopotámiában, hanem Európában, Erdélyben, kezdődött.

2.)
Ezt később a Párizsi Nemzetközi Orientalista Kongresszus is elfogadta, ami igazi világszenzáció volt, amit csak a nevében magyar sajtó, óriási egyöntetű lelkesedéssel ELHALLGATOTT.

Én csak New Yorkban olvastam erről, Pesten a mai napig senki sem hallott erről egyetlen árva szót sem. Azaz embertani, népzenei, nyelvészeti, és régészeti szempontból nézve, a finnugor elmélet, melyet ellenségeink dolgoztak ki lejáratásunkra, és magyarellenes propaganda céljára, egyszerűen VALÓTLAN elmélet.

Ideje lenne annak, hogy az MTA végre ne magyarellenes tevékenységre költse el a magyar lakosság pénzét.

Példa nélkül áll a világon, hogy egy nemzet tudományos akadémiája arra költi el a nemzet pénzét, hogy nemzetellenes tevékenységet fejtsen ki, rombolván a magyar nemzeti tudatot, hamisítva a magyar történelmet, s
hivatkozási alapot nyújt ellenségeinknek (lásd Trianon.
1920. június 4.)

Emlékeztető

„Jaj annak a népnek, amelynek történelmét az ellenségei írják! (Seneca)   

Adorján András

Powered by Facebook Comments

3 thoughts on “Brit archeológus professzor kutatása a magyarok származásáról

  1. „Jaj annak a népnek, amelynek történelmét az ellenségei írják! (Seneca)
    én azt mondom, jaj annak a népeknek, amelyek történelmünket hazudják, mert a Isten haragja retenetes lesz. Ezekről a János Jelenésekről lehet olvasni.

  2. Elkeserítő, hogy az ún. “magyar tudományos akadémia” még ma is mérvadó lehet. (Direkt írtam kisbetűvel az idézőjelen belüli tulajdonnevet.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás