Most itt vagy
Itt > Főoldal > Bemutatkozik: Dárdai Pál szövetségi kapitány

Bemutatkozik: Dárdai Pál szövetségi kapitány

Dárdai Pál szövetségi kapitányi kinevezése több szempontból is rendhagyó a Nemzeti Csapat és a magyar labdarúgás szempontjából. Ez, meg a sikeres bemutatkozása alapján úgy gondolom, hogy a Magyar Tudat Nemzeti Hírportál olvasóközönsége is megérdemli, hogy megismerje Dárdai pályafutását, ami Pécsről a Bundesligán keresztül a szövetségi kapitányságig vezetett.
dardai-palA régmúlt

Dárdai Pál 1976. március 16-án született Pécsett, apai ágon bukovinai székelyek leszármazottja. A Dárdai család a magyar futball egyik legismertebb dinasztiája. Édesapja, idősebb Dárdai Pál a PMFC történetének egyik legjobb játékosa, azon kevesek közé tartozik, akik 10-es osztályzatot kaptak a Nemzeti Sporttól (1975-ben), egyszer bajnoki ezüstérmes, egyszer kupadöntős. Negyvenegy évesen Beremenden vezetett le, és 1994-ben az NB II. legjobb játékosának választották. Édesapja után a nagybátyja, Dárdai Lajos is az NB I.-ig vitte, mindhárom fia a Hertha utánpótláscsapataiban játszik, öccse, Dárdai Balázs pedig ki tudja, mire vitte volna, ha 23 évesen egy NB III.-as Barcs-meccsen nem ragadja el a halál.

Az NB I.-ben

Ifjabb Dárdai 1992 tavaszán természetesen a PMFC játékosaként mutatkozott be egy a mainál jóval színvonalasabb NB I.-ben, alig 16 évesen, és rögtön egy gólpasszal debütált. 18 évesen már-már elképzelhetetlen volt nélküle a pécsi kezdőcsapat, miközben a különböző korosztályos válogatottakba is rendre meghívták. Az 1994-95-ös szezonban a jócskán megerősített pécsiek csak a 7. helyen végeztek a bajnokságban, a kupában viszont egészen az elődöntőig meneteltek. Ebben a szezonban hívták meg az olimpiai válogatottba is, amely végül kiharcolta az atlantai részvételt, de oda már nem vitte el a szintén veretes pécsi múlttal büszkélkedő Dunai Antal. A magyar bajnokságban Dárdai még irányító-középpályásként szerepelt, és az 1994-95 szezonvégi rangsorban a Nemzeti Sport rangsorában az ötödik helyen végzett. A következő szezonban a PMFC a kiesés ellen küzdött, de Dárdai még ebben a gyenge csapatban is kitett magáért, ősszel házigól-királyként távozott. Az akkori két legerősebb csapat versengett kegyeiért: a BVSC és a Ferencváros. Végül a zuglóiakat választotta, a Fradinál, Lisztes, Albert, Vincze Ottó, Nyilas és a többi sztár személyében túl nagy lett volna a konkurencia. 1996 tavasza nem a legjobban sikerült számára, sokat küszködött sérülésekkel, mindössze 7 bajnoki meccsen játszott, viszont pályára lépett a Népstadionban közel ötvenezer néző előtt a Ferencváros elleni bajnoki döntőn, amit elvesztettek, így a vasutasok csak a második helyen végeztek, ami minden idők legjobb BVSC-s eredménye. A BVSC a kupadöntőbe is bejutott, de ott a visszavágón (Dárdai nélkül) alulmaradt a Kispesttel szemben. Dárdai még egy fél évig maradt az ősszel már csak középcsapatként szereplő, viszont ismét a kupafináléig menetelő zuglóiak játékosa, 1996 decemberében a Bundesliga 2-es Hertha BSC-be szerződött.

2011. május 15. az Augsburg elleni búcsúmeccs.
2011. május 15. az Augsburg elleni búcsúmeccs.

Hétről hétre igazi profik között

A Herthában első szezonjában még többnyire csereként beszállva kapott lehetőséget, a szezon végén a másodosztály harmadik, azaz feljutó helyen végző csapatban. Ősszel aztán bemutatkozhatott a világ egyik legerősebb bajnokságában, ahol aztán 13 évig játszott, rendre 50-60-70-80 ezer néző előtt világsztárok ellen. Itt ismerték fel, hogy Dárdai védekező középpályásként sokkal hatékonyabb teljesítményre képes, mint irányítóként. Első szezonjában még Matthaus, Effenberg, Balakov voltak a Bundesliga aktuális sztárjai, az utolsóban már Ribéry, Robben, Neuer és a többiek uralták a Bundesligát. Az évek során a Hertha is a legjobb német klubok közé verekedte magát, 1999-ben bajnoki bronzérmesek, a következő szezonban pedig először játszottak a Bajnokok Ligájában, természetesen Dárdaival a soraikban, olyan ellenfelek ellen, mint a Milán, a Barcelona, a Chelsea, a Galatasaray, a Porto.

A berliniek a kétezres években is megőrizték formájukat, szinte minden évben indulhattak az UEFA-kupában, és az Euróliga bevezetése után, 2005-ben, 2008-ban és 2009-ben egészen a csoportkörig jutottak. A német kupában ugyan a negyeddöntőnél tovább nem léptek, a Ligakupában viszont 2000-ben döntősök, 2001-ben, és 2002-ben pedig győztesek. Dárdai a Herthában eltöltött 14 éve során számos rekordott megdöntött, mindezt idegenlégiósként: ő játszotta a Hertha színeiben a legtöbb mérkőzést, 372-t, a legtöbb Bundesliga-mérkőzést, 286-ot, a legtöbb nemzetközi kupameccset, 44-et, ő számlálja a legtöbb Bundesliga-győzelmet, 107-et. A Hertha 2010-ben kiesett a Bundesligából, és Dárdai úgy döntött, elég volt, a berliniek második csapatában folytatta a negyedosztályban még két évig, közben az egyik utánpótláscsapatot edzette.

Egy évvel később még pályára lépett a Herthában a másodosztály utolsó fordulójában, így Bundesliga kettes bajnoknak is mondhatja magát. Ezen a meccsen Berlinben közel nyolcvanezren búcsúztak tőle, és köszönték meg, amit a Hertháért tett.

61-szer a magyar válogatottban

A válogatottban Bicskei Bertalan kapitánysága idején mutatkozott be a Szlovénia elleni győztes meccsen 1998-ban. Bicskei a fiatalokra építette a válogatott, így Dárdainak is kulcsszerep jutott. Közös munkájuk során nem sok sikert értek el, mivel sem a 2000-es Eb-re, sem a 2002 vb-re nem sikerült a kijutás, Dárdai pedig 1998 novembere és 2001 júniusa között nem játszott győztes meccsen.

A Bicskeit váltó Gellei Imre is sokat számított Dárdaira, de vele sem sikerült kijutni a 2004-es Eb-re. Gellei után első külföldi szövetségi kapitányunkként érkező Matthaus bemutatkozó meccsén rögtön csapatkapitányként számított Dárdaira, később azonban már csak kétszer hívta meg. Állítólag összevesztek, ez azért is érdekes, mert Dárdai Puskás után Matthaust tartotta egyik példaképének. Dárdai a Bozsik-Détári kettős kapitánysága idején tért vissza 2006-ban, és egy évig a válogatott csapatkapitánya volt, és év végén megkapta a magyar aranylabdát. Ebben az időszakban szerezte pályafutása egyik legemlékezetesebb gólját Manchesterben a világsztárokkal teletűzdelt angol válogatott ellen:
A máltai kudarc után a Bozsikot váltó Várhidi Péter fiatalításba kezdett, így a harminc feletti Dárdai csak Erwin Koeman idején játszott még a válogatottban, de akkor már nem csapatkapitányként. A jó kezdés után (győzelem az Eb-címvédő görögök ellen) Koeman sem tudott csodát tenni, így Dárdai 2010-ben Győrben az oroszok elleni döntetlennel búcsúzott.

Példamutató pályafutás

Mióta a magyar labdarúgók hivatalosan szerződhetnek külföldre (1979), minden bizonnyal Dárdai az egyedüli, aki egy topbajnokságban ilyen hosszú ideig ekkora karriert futott be. Ez azért is példaértékű, mert Dárdai közepes tehetségű játékos volt, tehetsége meg sem közelítette az azonos korosztályhoz tartozó Lisztes Krisztiánét vagy a két évvel idősebb Sándor Tamásét és Vincze Ottóét, hármójuk közül mégis Dárdai játszott messze a legtöbbször a válogatottban és futotta be a legszebb pályát. Amit elért, azt elsősorban szorgalmának, kitartásának, küzdeni tudásának és intelligenciájának köszönheti. Az ezredforduló környékén a világ egyik legjobb csapata, a Bayern München hívta soraiba, de Dárdai maradt Berlinben, ahol a klub emblematikus figurájává nőtte ki magát. Nyilván őt is vonzotta a magasabb fizetés, a várható sikerek, a népszerűség, én mégis azt gondolom, helyesen döntött. A Bayernben ugyanis Effenberg, Mehmet Scholl, Owen Hargreaves, Hasan Salihamidzic jelentette volna számára a konkurenciát, és mellettük valószínűleg nem sok lehetőséget kapott volna. Mindent összevetve Dárdai Pál kihozta azt a pályafutásából, amit lehetett, a Herthában ma is legendaként tekintenek rá.

Sikerei:

Magyar bajnoki ezüstérmes: 1996
Magyarkupa döntős: 1996, 1997 (utóbbinál csak ősszel lépett pályára)
Bundesliga 2 bronzérmes: 1997
Bundesliga bronzérmes: 1999
Bajnokok Ligája résztvevő: 1999-2000
Ligakupa döntős: 2000
Ligakupa győztes: 2001, 2002
Európa Liga csoportkőr: 2005, 2008, 2009
Magyar aranylabda: 2006
Bundesliga 2 győztes: 2011

Mérkőzései:

Magyar válogatott/gól: 61/5
Magyar olimpiai válogatott/gól: 12/1
Nemzetközi kupamérkőzés/gól: 44/1
NB I. mérkőzés/gól: 91/14
Magyarkupa mérkőzés/gól: 25/5
Bundesliga mérkőzés/gól: 286/17
Bundesliga 2 mérkőzés/gól: 11/0
Németkupa mérkőzés/gól: 22/3
Német Ligakupa mérkőzés gól: 7/1
Német negyedosztály mérkőzés/gól: 23/0
Összes mérkőzés/gól: 582/47

Edzőként

Dárdai 2010-ben kezdte edzői pályfutását a Hertha U15-ös csapatánál, mellette még 2 évig játszott a német negyedik vonalban. Mielőtt Pintér Attilától átvette a válogatott irányítását, felnőtt edzői tapasztalata még nem volt.
dardai-pal4A válogatott mellett továbbra is ő készíti fel a berliniek fiataljait, egyelőre úgy néz ki, hogy nálunk csak januárig marad. A szövetségi kapitányi pozíciót egyébként ingyen vállalta. Jelenleg Dárdai a legalkalmasabb a szövetségi kapitányi tisztség betöltésére. Fiatal, mégis közel két évtizedes tapasztalata van egy jóval magasabb futballkultúrával rendelkező ország munkamódszereit, elvárásait illetően. Ez pont két évtizeddel több a Pintér vagy Egervári vagy bármelyik másik magyar “szakember” tapasztalatánál. Ő az aki kívülről-belülről ismeri a labdarúgásunkat, és ő az akit még nem fertőzött meg a magyar futball belterjessége. Talán ezért is vállalta csak ideiglenesen…

Magyar Harcos

magyartudat.com

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top