Egyre több a veszteséges pénzügyi intézmény Magyarországon. A PSZÁF szerint a hazai bankrendszer kockázatai nőttek. A kelet-közép-európai régióban csak Magyarországon estek vissza a hitelezések.
A hazai bankrendszer kockázatai nőttek, részben a romló nemzetközi környezet, részben a gazdasági növekedés hiánya, részben több hazai speciális körülmény miatt – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) idei első kockázati jelentéséből.
A szervezet szerint utóbbiak közé tartozik a hitelezés szűkülése, a finanszírozási szerkezet változása, valamint a nemteljesítő-állományok folyamatos növekedése. Az ezek következtében romló eredményességet a válságadók és a végtörlesztés nettó hatása ugyancsak terhelte – állapítja meg jelentésében a PSZÁF.
A felügyelet szerint a piaci szereplők 2011-ben a még rendelkezésre állt tartalékok mozgósításával igyekeztek mérsékelni a veszteségeket. Ennek ellenére a jövedelmezőség minden szektorban romlott, a bankrendszer pedig 13 év után szektorszinten is ismét
veszteségessé vált. A jelentés megállapítása szerint valamennyi pénzügyi szektorban egyre több a veszteséges intézmény, miközben a veszteség átlagos mértéke is emelkedik. A negatív fejlemények ellenére a hazai bankrendszer és a pénzügyi rendszer egésze mind a tőke-, mind a likviditási helyzetét tekintve továbbra is stabil – fogalmazott jelentésében a PSZÁF.
A szervezet felhívja a figyelmet arra, hogy a változások az intézményi szerkezet átrendeződésében, elsősorban a fiókteleppé alakulásokban, a piacról történő kilépésekben, illetve a piaci pozíciók változásában is tükröződnek. „Mindezek következtében a pénzügyi szektor egyre korlátozottabban képes a funkcióját hatékonyan betölteni és a gazdasági növekedéshez hozzájárulni” – jelentette ki a PSZÁF.
A hitelezési aktivitás mind a bankszektorban, mind a pénzügyi vállalkozások esetében nagymértékben visszaesett 2011-ben, és a szövetkezeti hitelintézetek is csak a végtörlesztés során nyújtott forinthitelek révén tudták a hitelállományt növelni. A kelet-közép-európai régió országaiban ezzel szemben a hitelezés – és a gazdasági növekedés – változó mértékű erősödése tapasztalható. A külföldi források csökkenése az eddigiekben még nem vezetett a hitelezés kényszerű szűkítéséhez, sőt a bankrendszer jelenleg is közel 2000 milliárd forint hitelezési kapacitással rendelkezik – derül ki a jelentésből.
Forrás : PSZÁF
magyartudat.hu