Azeri és örmény világ Kárpátalján

 

 

 

 

 

 

Meglehetősen nagy vihart kavart a nemzetközi nagypolitikában a Safarov-ügy. Nemcsak Magyarországon és az érintett két országban, hanem másutt is vezető téma lett a kiadatási sztori. A történet módot szolgáltatott arra, hogy megnézzük, hogyan élnek Kárpátalján az azeriek és az örmények.

Aszker Alijev 1983-ban került e vidékre. A testvére Ungváron szerelt le, s az öccsét is idecsábította. Mindketten itt élnek családjaikkal. Beszélgetőtársamnak gazdasági diplomája van, önálló vállalkozást működtet, korábban Magyarországon is voltak üzleti érdekeltségei, sokat tartózkodott Budapesten, több ottani barátja van, s rendszeresen látogatja őket. Az azeri férfi kétszer nősült. Az első felesége újságíró, a Szabadság Rádió munkatársa. Exneje és 14 éves lányuk Amerikában él. „2001-ben lehetőségünk volt kiutazni, ők hamarabb mentek, én viszont már nem követtem őket. 2001. szeptember 11-e után az Egyesült Államokban nem fogadtak volna nagy szimpátiával, így itt maradtam, de nem bántam meg. Később elváltunk, de nagyon jó viszonyban maradtunk, a lányom idén nálam nyaralt.” Aszker Alijev második házasságából fiúgyermek született. A családi kitérő után azért csak rátérünk a lényegre.

Mit szól a Safarov-ügyhöz?

– Nehéz erről beszélni, mindenki véleményét meg lehet érteni, de kicsit tágabban kellene szemlélni ezt az egészet. Ami a konkrét dolgokat érinti, Ramil Safarov kétségkívül ölt, de azt csak kevesen tudják, mi vezetett tettéhez. A katona családját hazájában kivégezték, ami egy életre nyomot hagyott benne. Volt szobatársa, az örmény katona pedig provokálhatta őt. Úgy tudni, azeri zászlóval törölte a cipőjét, az ilyen cselekedetekkel nyilván megalázta nemzeti büszkeségében, amihez hozzájárulhatott a családja elvesztése miatt érzett elfojthatatlan dühe, s miután harcosról van szó, ez robbanhatott ki belőle, egyszerűen nem tudta tovább elfojtani bosszúvágyát. Cselekményéért Magyarországon elítélték, azaz bűnhődött, de eleve különválasztanám a konkrét ügyet attól a hisztériakeltéstől, ami most ekörül forog.

Reálisnak tartja a fegyveres konfliktus veszélyét?

– Azt kell mondanom, igen. Örményországnak Oroszország katonai szövetségese. Az orosz gazdaság nagyban függ hadiiparának termelésétől, ilyen szemszögből Moszkvának akár érdeke lehet a konfliktus élezése, főként, amikor az Egyesült Államok figyelmét és erejét nagyban leköti Afganisztán, Irak, a szíriai helyzet, s ugye még nem tudni, mi fog történni Iránnal. Bármi elképzelhető. Én persze abban bízom, lenyugszanak a kedélyek, s feledésbe merül ez a kényes téma.

Ungváron örmények is élnek, szoktak-e egymással találkozni, s milyen a viszonyuk?

– Nekem a piacon van kereskedelmi érdekeltségem, itt sok az örmény kereskedő is, még több a magyar – mosolyodik el –, de nincs egymással semmi bajunk. Találkozunk, beszélgetünk, igaz, a Safarov-ügyet vagy éppen Karabahot nem emlegetjük. Abban eltér a véleményünk, ezt pedig illik tiszteletben tartani.

Mekkorára becsülhető a Kárpátalján élő azeri kisebbség, s miért nincs bejegyzett társadalmi szervezetük?

– A megyében olyan százra tehető nemzettársaim száma. Nyáron többen lehetünk, sokan szezonálisan jönnek ide. Kárpátalján könnyű gyökeret ereszteni, lassan harminc éve élek itt, s már itt vagyok otthon. Jóleső érzés, hogy nem tudok úgy végigsétálni a piacon vagy másutt a városban, hogy ne köszönnének rám. Mások is beilleszkedtek. Egyik azeri ismerősöm a legendás futballedző, Szabó József lányát vette feleségül Ungváron. Ami az érdekvédelmünket illeti, rendszeresen szoktunk találkozni, a testvéremnek van egy étterme, ott jövünk össze. Kijevben még a kilencvenes években alakult egy országos szövetség, annak van kárpátaljai szervezete is, de érdemi munkát valóban nem folytat. Ám most a bátyámmal elhatároztuk, bekapcsolódunk ebbe.

Említette a magyar kapcsolatait. Milyennek lát minket?

– Tisztelem a magyarokat, mint mindenki mást. Szimpatikus, hogy ők nem hagyják magukat, védik kultúrájukat, hagyományaikat, iskoláikat, nyelvüket. Ellenben azt is tapasztalni, hogy nem annyira összetartóak, mint mi, ezt már a seregben is tapasztaltam. Több kárpátaljai magyarral szolgáltam együtt, s bizony előfordult, hogy nem álltak ki egymásért.

***

A Kárpátalján élő azeri kisebbséggel ellentétben az örményeknek van jogilag jegyzett civil szerveződésük. 1996-ban alakult meg az Ararát egyesület, azóta is Szerzs Nikogoszján a vezetője. Az ő története is elég kalandos. Az 1988-as hatalmas örményországi földrengés után kellett új otthon után nézniük. Feleségével fiatalon, gyerekekkel kezdtek új életet Ungváron. Szerzs Nikogoszjánnak három gyermeke van. Egyik fia Harkivban jegyzett zenész, lánya és másik fia vele maradt. Lánya szintén sajtós, az ungvári Tisza Televízió munkatársa. Édesapja a legújabb azeri–örmény konfliktust így látja:

– Nagyon fájó, ami történt, érthető, hogy nemzeti büszkeségében érzi magát sértve az örmény nép. De ettől még elítélendő a zászlóégetés, a tiltakozásnak is vannak elfogadott normái, más állam nemzeti szimbólumainak a meggyalázása nem ilyen. Igazából itt nem Magyarországot kell hibáztatni, ők azt hangsúlyozzák, a nemzetközi jog szellemében jártak el. Én inkább Azerbajdzsánt látom felelősnek a helyzet kiélezésében, provokációnak minősíteném Safarov hősként való fogadtatását a bakui reptéren. Igen kíváncsi volnék a NATO vezetőinek a véleményére is, illetve azokéra, akik e döntés, mármint a kiadatás mögött lehetnek, merthogy azt naiv dolognak tartom, hogy Magyarország teljesen önállón járt volna el ebben a kényes helyzetben. Jólesett számomra, hogy több magyarországi és itteni magyar ismerősöm, barátom hívott fel a napokban, és fejezte ki sajnálkozását Budapest döntése miatt. Ám egy ilyen eset nem lehet hatással az emberek mindennapi kapcsolatára, azt ők maguk kell hogy alakítsák, nem pedig a politikai vezetők.

Érdekes, a világban szétszóródva több örmény él, mint saját hazájukban…

– Ez valóban így van, bő hárommillióra tehető az Örményországban élők száma, ráadásul ennek egyharmada a fővárosban, Jerevánban lakik. Világszerte viszont tízmillió örmény van, Oroszországot nem számítva a legnagyobb számban az Egyesült Államokban és Franciaországban. Magyarországon is sokan vannak, a művészeti világ elismert, megbecsült tagjai. Az ottani örményeknek országos önkormányzatuk van.

Mi a helyzet a kárpátaljai örményekkel, hányan vannak?

– A legutóbbi, 2001-es népszámlálás adatai szerint 491-en vallották magukat örménynek. Mára már többen lehetnek, én 700-ra becsülöm számukat. Az élet sok területén találni örményeket, sokan a cipőiparban dolgoznak, de az üzleti életben is találni komoly vállalkozókat. Sokan boltot visznek, kenyeret és lavast (örmény nemzeti eledel – a szerző) sütnek, az autóipar területén mozognak. A legnagyobb számban Ungváron vagyunk, olyan kétszázötvenen, de Beregszászban is kb. ötven örmény él és dolgozik. Egyesületünk, az Ararát igyekszik értékes, közösségmegtartó küldetést vállalni. Ennek szellemében könyvet adtunk ki az örmény templomokról, zenei gyűjteményt jelentettünk meg, jelenleg az örmények életét bemutató dokumentumfilmet készítünk, és közel állunk ahhoz, hogy ismét működjön a vasárnapi iskolánk.

Az ön véleménye is érdekelne: milyennek lát minket, magyarokat?

– Sok ismerősöm van, nem csak itt, a határ túloldalán, a maguk anyaországában is, korábban rengeteg meghívásnak tettem eleget. Mindig jó szívvel mentem, és megyek ezután is.

Dunda György

magyarszo.com/magyartudat.com

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ezt is olvasd el!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás