Most itt vagy
Itt > Főoldal > Az IMF hitelfüggővé tette az “ügyfél” országokat

Az IMF hitelfüggővé tette az “ügyfél” országokat

Az Eurodad vizsgálata azonban kimutatta, hogy az IMF-hitelt felvevő országok szabályosan hitelfüggővé váltak. A vizsgált 2012–2013-as periódusban új IMF-hitelt felvevő 22 országból 20 a megelőző egy évtizedben, többségük pedig a vizsgált periódust megelőző három évben is már az IMF „ügyfele” volt.

A Nemzetközi Valutaalap (angolul International Monetary Fund, IMF) 1945-ben létrehozott washingtoni székhelyű szervezet, amely jelenleg (2013) 188 tagországot számlál. A nemzetközi monetáris rendszer központi intézményét a nemzetközi pénzügyi együttműködés és az árfolyamstabilitás elősegítése, a gazdasági növekedés fokozása és a magas szintű foglalkoztatás megteremtése céljából alapították, illetve nem kis részben azért, hogy átmeneti pénzügyi segítséget nyújtson fizetési mérleggel kapcsolatos problémákkal küzdő tagországainak. A tagok meghatározott kvóta (gazdasági súlyuk) szerint járulnak hozzá az alaphoz, és a szervezettől kölcsönöket vehetnek fel adósságaik törlesztéséhez.
Magyarország 1982 óta tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, részvételi kvótája 1038,4 millió SDR. Az IMF-hez történt csatlakozás óta hazánk többször is igénybe vette a Valutaalap forrásait ún. készenléti hitelmegállapodás formájában. 1996 márciusában kötött Magyarország elővigyázatossági hitelmegállapodást az IMF-fel az 1995-ös stabilizációs program támogatására, a program sikeres teljesítését követően 1998-ban a szervezettől felvett hiteleket teljes egészében visszafizette az ország. A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság hatásainak enyhítésére a magyar kormány 20 milliárd eurós kölcsönt kapott aminek a nagy részét az IMF adta. Hazánkban a következő törvény írja le az IMF jogkörét: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=98200006.
Ezen törvénycikkelyen belül a IX. cikk tartalmazza a IMF-re vonatkozó mentességeket és kiváltságokat. A mentességekbe beletartozik mindenfajta bírósági eljárás alóli mentesség, illetve adó- és vámmentesség is.

Ígéreteivel szemben az elmúlt években egyre több feltételt támasztott hiteleihez a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – írja az európai fejlesztési szervezetek Eurodad hálózatának szerdán közzétett tanulmánya.
Az elmúlt két évben az IMF átlagosan húsz feltételt támasztott minden egyes általa nyújtott hitelkerethez, többet a két megelőző év átlagánál. Az Eurodad a 2011 októberétől 2013 augusztusáig tartó periódusban odaítélt 23 IMF-hitel kondícióit vizsgálta. Megállapításuk szerint a kikötések közül számos olyan érzékeny politikai területet érintett, mint például a közszféra javadalmazása vagy a magánszektort érintő reformok.
A Világbank és az IMF szerepét leplezte le korábban Karen Hudes, a Világbank egykori jogi vezetője. Hudes elmondta: a világ pénzügyeinek és médiumainak döntő része egy globális szuperelit kezében van, bár a Világbank azt hangoztatja, hogy szegénységmentes világot akar megvalósítani.
Az IMF „kulcsfontosságú makrogazdasági szempontokra összpontosító, feltételekhez kötött szűkmarkúságra” 2011-ben tett ígéretével szemben „hátrafelé lépked: egyre csak növeli a politikai döntést igénylő strukturális feltételek számát hitelprogramjaiban, és egyre mélyebben hatol be érzékeny politikai területekre” – áll a tanulmányban.
Az Eurodad felmérésének eredményét torzította a vizsgált periódusban odaítélt három nagy hitelprogram, a ciprusi, a görög és a jamaicai, amelyek együttesen a nyújtott hitelek 87 százalékát tették ki és egyenként átlagosan 35 feltételt tartalmaztak.
A ciprusi és a görög hitelcsomagokhoz az IMF európaiak által dominált igazgatótanácsa szigorú költségvetési megszorításokat szabott meg feltételként – mutatott rá az Eurodad igazgatója, Jesse Griffiths.
Az Eurodad jelentése hat évvel azt követően látott napvilágot, hogy hatékonysági szempontokra hivatkozva az IMF saját belső ellenőrző szerve maga is a hitelfeltételek drasztikus csökkentésére szólította fel a szervezetet.
Az IMF hitelkondícióit már hosszú ideje érik bírálatok kormányok és független érdek-képviseleti szervezetek részéről azzal az indoklással, hogy túlzóak és a legszegényebbeket terhelik meg a legnagyobb mértékben. Számos kormány pedig azt veti az IMF szemére, hogy a hitelfeltételekben nem veszi kellőképpen figyelembe az adott ország sajátosságait, egyedi belpolitikai viszonyait, betarthatatlan határidőket szab meg. Az indoklás szerint a hitelnyújtás feltételeinek teljesítése megnehezíti a hitelfelvevő ország saját gazdasági programjának megvalósítását.
A fizetési nehézségekkel küszködő országok egyenesen ki vannak szolgáltatva az IMF kénye-kedvének – állítja Jesse Griffiths. Egyrészt azért, mert eleve égetően nagy szükségük van új finanszírozási forrásokra, másrészt azért, mert a pénzpiacok és a befektetők előtt bizonyítaniuk kell, hogy gazdasági programjuk rendelkezik az IMF jóváhagyásával.
Ukrajna például hosszú ideig állt ellen az IMF feltételeinek, de miután csődközelbe jutott, beadta a derekát. Ukrajna miniszterelnöke el is ismerte, hogy kormánya „kamikaze” feladatot tölt be és fájdalmas döntéseket lesz kénytelen hozni. „Olyan politikai döntésekről van szó, amelyeket az ország népével konzultálva kellene meghozni, nem pedig az IMF-fel kialkudni” – hangsúlyozta Jesse Griffiths.
Az IMF magyarázata szerint csak a feltételek teljesítése garantálja a gazdaság visszaállítását a növekedési pályára, és teszi lehetővé a felvett hitel törlesztését.
Az Eurodad véleménye szerint egyes hitelfeltételek teljesítése – mint például a költségvetési kiadások drasztikus csökkentése – akkora gazdasági terhet tud róni a felvevő országra, ami éppenséggel megnehezíti a felvett hitelek törlesztését. Az IMF 2012-ben (Görögország esetében) el is ismerte, hogy tévesen mérte fel az elvárt megszorítások gazdasági következményeit.
Az Eurodad véleménye szerint a problémát csak mélyreható, az IMF irányítási struktúráját is felölelő változtatásokkal lehet csak orvosolni, olyan megoldással, ami nagyobb beleszólást ad a fejlődő országoknak a szervezet működésébe. Az IMF 2010-ben jelezte is, hogy kész alávetni magát a feltörekvő piacoknak nagyobb beleszólási jogot adó változtatásoknak, a folyamat azonban megrekedt az Egyesült Államok kongresszusának ellenállásán.

magyartudat.com

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top