Most itt vagy
Itt > Belföld > Az Együtt párhuzamot von a holokauszt és a menekülthelyzet között

Az Együtt párhuzamot von a holokauszt és a menekülthelyzet között

Az Együtt tagjai az üres cipőkkel a párhuzamot akarják jelezni az egykori zsidó menekülők és a Magyarországra menekültek között.

Az Együtt politikusai és aktivistái üres cipőket helyeztek el vasárnap délután a debreceni befogadóállomás bejáratánál, ezzel üzenve a Jobbiknak, amely este a tábor bezárását követelő tüntetést tart a helyszínen.

“A Jobbik a zsidók és a cigányok után új ellenséget talált a menekültekben” – mondta Szabó Szabolcs országgyűlési képviselő sajtótájékoztatón.
Az Együtt politikusa hozzátette: az üres cipőkkel a párhuzamot akarják jelezni az egykori zsidó menekülők és a Magyarországra menekültek között, egyben utalnak a tüntetés szervezője, Kulcsár Gergely jobbikos országgyűlési képviselő “egyetlen politikai teljesítményére”, amikor beleköpött a Duna-parti cipőkbe.
Szabó Szabolcs felszólította a Jobbikot, fejezze be a hangulatkeltést, Kulcsár Gergelyt pedig arra, hogy mondjon le országgyűlési képviselői mandátumáról.
Az ellenzéki politikus élesen bírálta a kormány gyűlöletkeltő politikáját is, amivel “az idegenek ellen hangol, ahelyett, hogy teljesítené feladatát és gondoskodna róluk”.
Szabó Szabolcs szerint “a kormány mintha arra játszana, hogy kis konfliktusok is kialakuljanak, ezért túlzsúfolja a befogadóállomásokat”.
Az Együtt azt javasolja a kormánynak, hogy a többmilliárdos kerítés helyett nyisson meg új, ideiglenes menekülttáborokat, ahol szakemberek bevonásával humánusabb ellátást biztosíthatnának a mostaninál.
Javasolja továbbá, hogy a kormány folytasson tárgyalásokat az Európai Unióval, hogy fordítsanak több pénzt az ellátórendszer fejlesztésére, és nyissanak befogadóállomásokat Szerbiában, Macedóniában, Bulgáriában és Törökországban, illetve tegyenek meg mindent a menekülésre kényszerítő válsággócok felszámolására.
Sértő-Radics István, az Együtt Országos Politikai Tanácsának elnöke emlékezetett: 1956-ban, amikor magyarok százezrei menekültek az országból, Európa összefogott a megsegítésükre, az osztrákok pedig nem emeltek kerítést a határon.
Hétfő délután a debreceni befogadótábor mintegy száz lakója a tábor melletti 471-es számú úton garázdálkodott, botokkal ütötték és megdobálták a leálló személyautókat, autóbuszokat.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

magyartudat.com

Powered by Facebook Comments

4 thoughts on “Az Együtt párhuzamot von a holokauszt és a menekülthelyzet között

  1. Az Együtt tagjainak is azt tanácsolnom, hogy menjenek a déli határunkhoz és ott szedegessék össze az üres cipőket, amiket a beözönlők hagynak úton-útfélén, majd semmisítsék meg!

  2. Te jó ég! Még egy: kin segített Európa ’56-ban? Az osztrákok nem húztak kerítést? Nem hát, hiszen ott volt a vasfüggöny a magyarok pénzéből.

  3. Széchenyi István a Cosmopolitizmusról
    Hitel 162.

    Hány dicsekedik még azzal, hogy Cosmopolita! Gyengeség, hiba
    halandótul elválhatatlan, de azokkal kérkedni az elromlottság
    legmélyebb lépcsője: hol a szemérem eltűnt, ott az élet minden
    bájainak vége. Szerencsére sok ollyast beszél, amit maga sem ért, s
    olyannal dicsekedik, ami gyalázatára válik. A Cosmopolita tágasb
    szívűnek tartja magát, s így jobbnak, mint másokat. Ő minden
    embertársát hordja szívében, midőn a patrióta főképpen csak hazafiait.
    Ő magasb értelműnek képzi magát, mert minden régi szokáson, bévett
    ítéleten áthág, egyszerre keresztény, török, atheista lehet, s
    chaméleoni ügyességgel szabhatja magát a körülállásokhoz, a
    hasznoshoz. –De ily tehetség áltermészet, s többnyire igen sok
    baltudománynak éretlen és savanyu gyümölcse, s az emberbűl, ki minden
    sajátságát elveszti, olly csúfot tesz, mint nevetséges a szelíd
    farkas, s kacajra méltó a láncon idomtalanul táncoló medve, s csúf a
    legvékonyabb vesszőtül is rettegő kalitkás oroszlán.
    Mily szomorú sors öntagjainak egymásutáni lassú sorvadását
    nyilván érezni s az életerő fogyatkozását naprul napra csalhatatlanul,
    észrevenni — s ennél csak annak kínja lehet még fájdalmasabb, ki
    kénytelen átlátni, hogy Ő egy rothadó nemzet tagja: mert százszor
    könnyebb a testi, mint lelki aljasodást szenvedni.
    Hol pedig a nemzetiség semmivé vált, hol a lakosok elkorcsosodtak,
    vagy hol a nemzeti szellem és sajátság hiábavalóságokon, gyermeki
    bábokon alapul már, ott a sokaság vakságában nem is gyanítja, keserű
    de csalhatatlan tekintettel nézi a gondba merült hazafi, miként
    folydogál le szemenkint a hátra maradt kevés föveny a nemzet életórája
    üvegszelencéjébe
    Rátok szánakozva tekintek, ti nyomorult lelkek, kik
    egyedül egy idegen napsugárinak köszönhettek egy kis fényt: mint rátok
    is törpe kevélykék, kik hiú viszketegségtől hajtva, s vélvén, hogy
    majd ti fogjátok irányozni azt, bujdosó csillagra ültök, bár
    legnagyobb veszéllyel járna is az, s bármint s bárhova sodorna
    benneteket. Ti nemzeti testünk rothadt, s rothadó tünetei, kik polgári
    erényt nem ismertek, s ezért senkiben nem is bírjátok feltenni, ám
    dobjatok rám sárt, mennyit erőtök csak győz, lemoss rólam az idő, és
    titeket felejteni, vagy utálattal fog nevezni Hunnia, mely csak akkor
    lehet, csak akkor lesz magas, ha ti gyávák, nem vagytok többé!
    Az állampolgársági nép”savazás” kapcsán jutott eszembe!

Minden vélemény számít!

Top