Aki a világ legnagyobb Turul szobrát alkotta

Magyarországot védelmezően tárja szét fölöttünk hatalmas szárnyát Árpád fejedelem törzsének madara, a hit és küldetés népünk oltalmának szimbóluma.

Donáth Gyula, (Donát Gyula) (Pest, 1850. március 13. – Budapest, 1909. szeptember 27.) magyar szobrászművész.

Művészeti tanulmányait 1867-ben Joseph Knabl irányítása alatt kezdte Münchenben, Robert Hertel vezetése alatt Drezdában folytatta, majd Hans Semper és Michael Wagmüller tanítványaként fejezte be Bécsben.

Donáth Gyula

1873-tól Bécsben díszítőszobrászként működött.

Őt bízták meg az 1873. évi bécsi világkiállítás főkapujának szobrászati díszítésével.

1880-ban visszatért Budapestre. Részt vett többek között az Operaház és a Vigadó szobrászati díszítésében.

Az 1890-es évek elejétől kezdett síremlékeket készíteni és hamarosan a főváros legelismertebb sírkőszobrászává vált.

Klasszicista, akadémikus stílus jegyében alkotott.

Az 1890-es évek közepétől emlékműszobrokat is készített.

Legismertebb műve a tatbányai Turul-emlékmű.

A Tatabánya melletti Kő-hegy város felé néző sziklaperemén magasodó szobor Árpád honfoglaló magyarjainak a bánhidai síkon 907-ben Szvatopluk morva fejedelem fölött aratott győzelmére emlékeztet. A szobor mérete lenyűgöző, még a főútról (autópályáról) nézve is, a kiterjesztett szárnyak fesztávolsága majdnem 15 méter, karmaiban az Árpád-kard 14 méter hosszú. Ezzel Európa legnagyobb madarat ábrázoló ércszobra.

A tatabányai Turul-emlékmű története:

A millennium kapcsán Komárom vármegye közössége döntött a bánhidai emlékmű felállításáról. A Feszty Árpád festőművész kezdeményezésére megalakított Emlékmű Bizottság Donáth Gyulát bízta meg a szobor elkészítésével, a kivitelezésével pedig a Zellerin Rt.-t. Anyagi okokból 1896-ra nem készült el, csak 1907-ben avatták fel. Az azóta eltelt időben többször került veszélybe fennmaradása. Először 1919-ben a kommunisták rongálták meg alaposan, ennek kijavítását 1926 május 10-én gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter rendelte el.

A javítással Keviczky Hugó szobrászművészt bízták meg.

A Rákosi-korszakban az elbontását tervezgették, ám ez végül szerencsére nem valósult meg. A 90-es évek elejére ismét felújításra szorult, a legutóbbi nagyjavítást 1992-ben fejezték be, ekkor másodszor is felavatták. 1992. évi felújítás Madarassy Walter művész nevéhez kapcsolódik, írja a Felfedés.

Ő készíthette el az I. Ferenc József által a magyar nemzetnek ajándékozott tíz szobor egyikét, a budapesti Ferenciek terén 1908-ban felavatott Werbőczy-szobrot.

Elismert, köztiszteletben álló szobrászként halt meg 1909-ben.

Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben van.

Forrás: Wikipédia

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás