Most itt vagy
Itt > Belföld > A zsidó megemlékezésekbe vég nélkül ömlik a pénz

A zsidó megemlékezésekbe vég nélkül ömlik a pénz

Emlékév ide, holokauszt oda, a magyar nép ma már minden nap emlékezik a szerencsétlen zsidó kisebbség ilyen-olyan ünnepére. Kollektíven, minden magyar adófizető polgár pénzéből.

A mindennapos megemlékezések tömkelegével nem is lenne semmi baj, ha azt az izraeli állam támogatná, de itthon, mintha nem volna jobb helye a befizetett adóknak, egyre csak a zsidó megemlékezésbe ömlik vég nélkül a pénz. A mi pénzünk, amiért keservesen robotolunk nap, mint nap.

A téma kényes kérdéseket vet fel, amely a maroknyi zsidó kisebbség igen furcsa viselkedési normáit feszegeti.

A legfrissebb hírek szerint, a holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából megkezdődött a tatai zsidó temető felújítása. A munkálatokra pályázaton nyert támogatást a Mazsihisz (MTI).

2014. február 9-én némiképpen fellélegezhettünk. Akkor még úgy tűnt, hogy az állami költségvetést nem nyírbálja tovább tetemes kiadásaival a zsidó szövetség.

Nem vesz részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain egyelőre a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) – döntött a szervezet közgyűlése vasárnap Budapesten. “Jelen körülmények között a Mazsihisz távol tartja magát a Kormány Holokauszt 2014 emlékprogramjától” (MTI).

A Mazsihisz azonban mégis “kegyet gyakorolt”, és mi újabb milliárdokat költhetünk a mindennapos megemlékezésekre.

Február 9-én a következőket írták: a Mazsihisz akkor tud részt venni a “Holokauszt 2014″ kormányprogram folyamatában és abban az esetben fogja felhasználni a civil pályázati alaptól elnyert támogatásokat, ha a magyar kormány a holokauszt emlékezetével és feldolgozásával kapcsolatos gyakorlatán jelen határozatuk figyelembevételével változtat.
Hozzátették: szükségesnek tartják hangsúlyozni, hogy a zsidó hitközségek, mint minden évben 2014-ben is megtartják saját mártír megemlékezéseiket, amelyekre a Mazsihisz várja zsidó és nem zsidó barátait.
A Mazsihisz 76 igen és 2 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadott közgyűlési határozatában megállapítja, a Magyar Holokauszt Emlékév kapcsán kialakult vitában a kormány oldaláról nem történt érdemi előrelépés, az elmúlt években negatív irányba fordult emlékezetpolitikai gyakorlat nem változott.

A fentiek alapján nem nehéz kitalálni, két variáció lehetséges: vagy a magyar kormány engedett a törpe civil szervezet fenyegetőzésének és változtatott a holokauszt emlékezetével és feldolgozásával kapcsolatos gyakorlatán, vagy a zsidók “feledkeztek meg” felülértékelt pozíciójukból diktatórikus hangnemű követeléseikről. A lényegen azonban egyik felvetett kérdés sem változtat. Mérhetetlen pénzeket költ a magyar állam olyan nem magyar megemlékezésekre, amelyekhez a mai generációknak köztudottan semmi köze (emellett őseink megbélyegzése szintén egy sor kérdést von maga után).

Minden nép, szerte a világon, akár kisebbségben, akár többségben él, saját költségvetéséből gazdálkodik és nem hordozza púpként a hátán az idegen kultúra, hagyományőrzés és egyéb megemlékezésekkel járó programok terheit.

A többségében magyar társadalom egyre feszítőbb, jogos követelése tehát, a saját népe által előállított javak saját célra történő felhasználása. A kisebbség és többség tisztességes munkával megszerzett javaihoz pedig tisztességes újraelosztás tartozik.

magyartudat.com

Powered by Facebook Comments

3 thoughts on “A zsidó megemlékezésekbe vég nélkül ömlik a pénz

  1. “A második világháborúban a zsidóság – amely hadviselő félnek nyilvánította magát – ismeretlen számú halottat vesztett. Más népek meggyászolják halottaikat, emléket állítanak nekik és megőrzik emlékezetüket. A zsidóság nagy része üzletet csinált halottaiból és holttesteiket lépcsőnek használta a világuralom felé. Politikai befektetésnek tekintette őket. Eszköznek a hatalom, a terror, a bosszú és gazdagodás számára. Más népek hősi sírjain az emlékezés szelíd virága nyílik. A zsidó háborús halottak sírja körül a propaganda hangszórói üvöltenek még ma is. Más népek halott édesanyáinak sírjára virágot visznek az életben maradottak. A zsidó édesanyák sírja körül egy kegyelettelen, visszataszító kiáltás vált általánossá: “UNRA-csomagot adjatok! A nácik megölték az én édesanyámat is!”

    Marschalkó Lajos – Világhódítók, az igazi háborús bűnösök

    “Testvérek! Hittestvérek! Az egész földkerekségen nincs egyetlen darab föld sem, amelyet könnyebben leigázhatnánk, mint Galíciát és Magyarországot. E két országnak mindenképpen a miénknek kell lennie, mert számunkra ott a legkedvezőbbek a körülmények. Ti, zsidó testvérek, fáradozzatok minden erőtökkel azon, hogy mindkét országot teljesen birtokotokba vehessétek. Törekedjetek, hogy mindent, amit ott még a keresztények birtokolnak, teljesen a kezetekbe vegyetek. Ha erre nem volna elegendő anyagi eszközötök, a párizsi szövetségünk minden erővel segíteni fog titeket. Erre a célra a szövetségünk máris gyűjtéseket rendez és az adományok váratlan bőséggel folynak be pénztárunkba azzal a céllal, hogy a galíciai és magyarországi területeket a galíciaiak és magyarok kezéből kiragadjátok és hogy azok kizárólag zsidó kézre kerüljenek. Az egész világ tőkései erre a célra nagy összegeket áldoznak s egyesülnek, hogy ezt a célt a legrövidebb idő alatt elérhessétek.”

    Russischen Invaliden / (1910. dec. 30., 285. szám).

  2. Ez az! A másik, mai hír, hogy negyven éve naponta látom, hogyan hagyták pusztulni a budapesti Salgótarjáni úti zsidótemetőt, pedig a kerítés fölött, őrtoronyszerűen épült házban még gondnok is volt, van. Most viszont a sajátos gondolkodás következtében már hajnalban hallható volt a Lánchíd rádióban, hogy kaptak álami pénzt a helyrehozatalára, hiszen micsoda dolog az, hogy oly kiváló emberek pihennek ott, akik “sokat tettek” a magyarságért. Inkább szégyellnék magukat, hogy még a halottaikról sem képesek maguktól gondoskodni.

Vélemény, hozzászólás?

Top