A templom, melynek története Trianonhoz kötődik

A Szabadság tér eklektikus palotái között foglal helyet egy egyszerű homlokzatú, Bauhaus jellegű bérház, amelyről csak a toronyszerűen kialakított, órával ellátott tetőről ég felé nyúló csillag árulja el, hogy református templom, A Hazatérés temploma.

Története Trianonhoz kötődik. Gyülekezete az elszakított országrészekből ideérkezett, Magyarországot választó, elsősorban királyi tisztségviselőkből alakult ki az első világháború után.

Névadásával az elszakított területek egy részének 1938-1940 közötti visszatérését örökítették meg. (Feliratát 1949-ben eltávolították, 1999-ben tették vissza homlokzatára.)

A harmincas évek elején az itt lakó, mintegy 5.500 református a közeli német nyelvű református és unitárus templomokban tartotta istentiszteleteit. 1938-ban a Székesfőváros a telket az egyháznak ajándékozta.

Tagjai felajánlásából és közadakozásból indult meg az építkezés.

A templom alapkövét 1939-ben tették le. A homlokzat magasságát, a kiképzés módját és sok egyéb tényezőt szigorú hatósági szabályok korlátozták. Tervezői Dabasi Halász Géza és Győry Sándor építészmérnökök. A kész épületet 1940-ben szentelték fel, Dr. Victor János lelkipásztorsága és Dr. Csilléry Béla főgondnoksága idején.

A hat emeletes épület homlokzata sima, tagoltságát a kétszárnyú, illetve középső részén az ún. szalagablakok elhelyezése adja.
Alacsony, Kovácsoltvas ráccsal kerített, széles lépcsőkön át jutunk főbejáratához, melynek két oldalán márványtábla örökíti meg a “szétszóratásból menekült magyarok” és a túlélőknek az “üldöztetés idején életük kockáztatásával zsidó testvéreit segítő gyülekezeti tagok” iránti háláját. Innen a tornácra, majd a templom belsejébe jutunk. Belső térkiképzése és berendezése a centrális, református “prédikáló templom” típusa s a két világháború közötti magyaros stílustörekvések jellegzetes példája. Neves tervezője Bodon Károly iparművész tanár, kivitelezője Beregszászi M. Dezső építőmester.

A bejárattal szemben a népi faragásokkal díszített, hangvetővel ellátott szószéket, két oldalán a szintén faragásos díszítésű Mózes-székeket látjuk. Fölöttük hatalmas orgona.

A szószék előtti nyolcszögletes Úrasztalt három oldalról veszik körül a míves faragású fa padsorok, melyek a kétemeletes karzattal együtt 800-1000 férőhelyet kínálnak. Magyaros-népies stílusban készültek az énekjelző táblák, a mennyezet díszei, a lambériák faragásai, a korlátok, mellvédek, világítótestek és falikarok is. A fényezett, natúr fából kialakított berendezés terének színes dísze a két bordó bársony terítő, hímzett felirattal (Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk) a szószéken, kehely mintával az Úrasztalán.

A szószék két oldalán történelmi magyar zászlósor, Szent István korától 1956-ig, mely a 2000-ben tartott Negyedik Magyar Református Világtalálkozó alkalmával került helyére, egy időben a számtáblák alatti, a Himnusz és a Szózat szövegét tartalmazó két tűzzománc táblával.

A földszinten és az emeleten egymás fölött művészien megtervezett és mesterien kivitelezett színes, festett üvegablakok mindegyike egy-egy várost, városcímert, s a magyar országcímert ábrázolja, a történelmi Magyarország akkor “hazatért” városainak állítva emléket.

Közülük egyetlen, Budapest Székesfőváros koronás címere hazai, a többi ma már határon kívülre került. Ezeket az ablakokat is Bodon Károly iparművész tervezte.

A mennyezeti kazettákba 71 vármegyénk címerét 2001-ben, a Millennium évében a Trianoni békediktátum évfordulóján, június 4-én helyezték el, ugyanakkor tették vissza az üvegablakokra a II. világháború után levetett koronás címert.

A bejárattól balra, az átriumos kapu jobb oldalán újabb kovácsoltvas ajtó mögött Horthy Miklós kormányzóról elnevezett kis kápolna, mely mára már visszanyerte eredeti nevét. Célja, hogy amikor a templom zárva van, csendet és menedéket nyújtson a híveknek. Belseje, magyaros faragott díszeivel, hasonló a temploméhoz. Falait hímzések, szőttesek borítják.

Az alagsorban található a Szabó Dezső Színház terme, melyet az állam raktárként használt, 2003-ban alakították vissza, június 16-án tartották ünnepi megnyitó előadását, II. Rákóczi Ferenc hazatérése, a szabadságharc kezdete 300. évfordulójának tiszteletére. Az ünnepi műsor befejezéseként felavatták Derdák Éva festőművész “Megújulnak a dicsőséges magyar nemzet sebei” című olajfestményét. Falán a másik nagyméretű olajfestmény a Bocskai szabadságharc 400 éves évfordulóját örökíti meg.

A templomhoz tartozó szép, nagyméretű gyülekezeti terem és más helyiségek a különböző emeleteken találhatók.

A Tanácstermet 1998-ban avatták fel újra, falain a magyar függetlenség nagy alakjainak portré-festményei.

Mihaliczkó Mihály

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás