Négyszáznyolcvankilenc évvel ezelőtt, 1526. augusztus 29-én zajlott le a mohácsi csata.

1526. augusztus 29-én kora délután a Magyar Királyság mintegy 25 ezer főnyi hadserege a mohácsi csatamezőn megsemmisítő vere­séget szenvedett I. Nagy Szulejmán szultán (1520–1566) 75-80 ezer főnyi oszmán-török csapataitól.

A csupán másfél órán át tartó ütközetben a magyar sereg szinte teljes gyalogsága mellett a politikai–katonai elit jelentős része (hat főpap és egy tucatnyi báró) veszett el, miközben menekülése során az ifjú magyar király, II. Lajos (1516–1526) a megáradt Csele-patakba fulladt.

A csatavesztés következményei valódi fordulópontot hoztak Magyarország, sőt egész Közép-Európa történelmében.

Elkezdődött a török uralom Magyar­országon, amely Szapolyai János (1526–1540) és I. Habsburg Ferdinánd (1526–1564) magyar királlyá választásával polgárháborúval párosult.

Az utóbbi trónra kerülése azonban lehetőséget teremtett arra, hogy Magyarország három részre szakadása, két világbirodalom (az Oszmán és a Habsburg) frontvidékévé válása és ezzel járó másfél évszázados pusztulása ellenére is az európai keresztény kultúrkör része maradhasson.

Moháccsal azonban a Magyar Királyság korábbi lokális nagyhatalmi szerepe örökre elveszett, és egy új birodalom, a Duna menti Habsburg Monarchia része, bár igen fontos és meghatározó része lett.

A mohácsi csata esztendeje I. Ferdinánd cseh királlyá választásának köszönhetően ugyanakkor egyúttal az »Osztrák Ház« irányította új közép-európai nagyhatalom születési évének is tekinthető.

A mohácsi csata ábrázolása műalkotásokon

A mohácsi csata ábrázolása XVI. századi török miniatúrákon

Johann Schreire: A mohácsi csata (1555)

Wenczel Pohl: Mohácsi csata (1765)

Than Mór: A mohácsi csata (1856)

Székely Bertalan: II.Lajos holttestének megtalálása (1860)

Orlai Petri Soma: Perényiné a mohácsi csata után összeszedeti a halottakat (1860)

Székely Bertalan: Mohácsi csata (vázlat)

Székely Bertalan: Mohácsi csata (1866)

Mohácsi csata (?)

Dr. Kincses Ferenc: Mohácsi csata (2001)

Kedves János: Mohácsi csata (?)

Galéria : nimrod-mohacs.neobase

Címlap fotó : Mohácsi Emlékpark – arts.u-szeged

magyartudat.com

Powered by Facebook Comments

2 thoughts on “A mohácsi csata

  1. Platón (I. e. 500 tehát 2500 éve tudni lehet) Az állam című művének: az oligarchia jellegzetes hibái 551/c pontja idézem: „alig képesek hadat viselni, mert szükségképpen felfegyverzik a tömeget, és akkor az ellenségnél is jobban retteghetnek tőle!” 1514 ért 70000 parasztot gyilkolnak le! Szent István teremtette, uralkodó osztály!
    Miért is harcolt volna azért az országért, mely neki oly keveset adott? Nyomorával, verejtékével szolgálta urait, vérét már nem kívánta áldozni, hogy urai a „maguk urai lehessenek,” osztrák birodalmi fennhatóság nélkül. „az önkény, mint a tapasztalás bizonyítja, rendszerint karöltve jár az ostobasággal”— Jelenti ki Széchenyi a maga élete tapasztalatát 1857-ben. Magyarországon az önkény több emeletes volt, a birodalmi közigazgatás önkénye az urakon, a közigazgatáson. A Vagyonosok önkénye a szegényeken, a nemzetiségieken, (mely előttük, mint „magyar nemzeti” önkény jelent meg) összekeveredett az egyéni önkény az államival, illetve a földesúr elleni gyűlölet áttevődött a magyar államra, mert az állam és a törvényhozás szentesítette, az Ő elnyomásukat. Ez okozta Trianont is!

  2. II. Lajost Szapolyai István gyilkoltatta meg, István bátyja királyi ambíciói miatt! Sírját a tolnai-dóm felújításakor megtalálták! 1929 Supka Géza Habsburgok című könyvben írja!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás