A kenderesi Isten hieroglifa segítette az otrantói hős nevelkedését

Minden vallás három elemből áll: elméletből, szertartásból és jelképekből. Ezek célja a tömegből nemzet kialakítása, hogy a közös célok érdekében képes legyen az összefogásra.

Tehát nem az a kérdés, hogy van-e Isten, hanem az, hogy teljesítjük-e a parancsait – mert ezek a parancsok a közjót, a nemzet érdekét szolgálják. Ezt illusztráló példát mutatok be ebben a cikkben.

A kenderesi református templomban őriznek egy régi, festett mennyezetkazettát, rajta a magyar hieroglif írás néhány rövid írásmutatványával, amelyet e cikkben elemzünk (1. ábra). A kazetta hieroglifái, a vallásos jelképek szokásos módján segítették, megfelelő környezetként szolgálták Horthy Miklós kormányzó úr, az otrantói hős ifjúkori neveltetését.


1. ábra. A kenderesi református templom mennyezetkazettáján egy kétpólusú világmodell látható (középen), az ábra két oldalán a mennyezetkazetta részletei, amelyek az Istennel azonos égig érő fát tulipánszerű alakban ábrázolják és Isten alakban elolvashatók, a bal oldalon lévő jelszerű tulipán a kazetta keretének négy sarkában jelenik meg, míg a jobb oldali képszerűbb tulipán csak két példányban szerepel a kétpólusú világmodell alján és tetején

A kenderesi mennyzetkazettán egy különleges, kétpólusú világmodell látható, amelyet egy négyszögletes keret vesz körül. E négyszögletes keretnek a fényképen alig látható sarkaiban van egy-egy jelszerű tulipánábrázolás (megtisztítva lásd az 1. ábra bal szélén!), ami megfelel a négyszögletes világmodellekről ismert hagyománynak. Ilyen például az énlakai unitárius templom négyszögletes mennyezetkazettáinak sarkaiban lévő tulipánszerű ábrázolás is, amely Egy Isten alakban kiolvasható (3. ábra). Isten olvasatú hieroglifákat találunk a dunántúli Szenna műemléktemploma mennyezetkazettáinak sarkaiban is. 


2. ábra. A székely írásjelek, a magyar népi hieroglifák és a hettita (újabb néven luviai) hieroglifák egyezései

E szójelekből alkotott ligatúrák templomi előfordulásai – bár nem alfabetikusak, hanem hieroglifikusak – cáfolják azt a finnugrista feltételezést, hogy a székely írás csak a Székelyföldön fordul elő. A magyar népi, uralmi és vallási jelhasználatban ugyanis megtalálható a székely írás legfontosabb jeleinek esetenként képszerű és díszes változata (2. ábra). 


A magyar hieroglif írás és a székely írás nem határolható el élesen egymástól, mert a székely írásnak is vannak szó- és mondatjelei. Ezekről Veit Gailel is beszámolt, valamint – capita dictionum néven – Thelegdi János Rudimentája is említi őket (mondketten az 1500-as években adtak hírt a szójeleinkről). A finnugrizmus csak azért tagadja a Székelyföldön kívüli írásemlékek és a székely szójelek létét, mert a székely írást ótürk (végső soron sémi) eredetűként kívánja bemutatni. E magyar- és tudományellenes prekoncepció szolgálatában – ugyanúgy minden alap nélkül – még a székelyek török származását és ismeretlen időkben történő elmagyarosodását is képesek előadni a Tudomány köpenyébe burkolózva.



3. ábra. Az énlakai unitárius templom mennyezetkazettáinak sarkaiban olvasható Egy isten mondatjel rokona a kenderesinek, az Istennel azonos égig érő fát ábrázolja tulipánszerű növény képében

A világmodellek általában kör alakúak, vagy négyszögletesek, mert az ősvallási elképzelés szerint a Föld négyszögletes, a rá boruló (üvegszerű kőzetből valónak gondolt) égbolt azonban félgömb alakú – ezért az ég és a Föld csak a négy sarkon érintkezik. A szokásos világmodellek alakja is e képhez igazodik s az égbe vezető út jelzése a négyzet sarkain látható.


4. ábra. A keret sarkaiban lévő, tulipánszerű ligatúra az égig érő fa jelszerű ábrázolása, az olvasata Isten, vagy – ha a keret sarkát is kiolvashatjuk, akkor sar/sarok Isten (mai magyarsággal Úristen

A kétpólusú világmodell kialakulásához az a felismerés vezethetett, hogy a forgó Földnek ténylegesen csak két sarka van: egy északon, egy másik meg délen, miközben keleti és nyugati sarok nincs is. E világkép ábrázolására alakíthatták ki eleink a kétsarkú világmodellt, amelyet a kenderesi mennyezetkazettán is megszemlélhetünk (1. ábra). A sarkokat (az égbe vezető utat) ez esetben is egy-egy tulipánszerű ábrázolás, az égig érő fa elolvasható ábrázolása díszíti, ám ezek már képszerűbbek.

5. ábra. A kétpólusú világmodell két sarkán lévő tulipán is az Isten ligatúra egyik képszerű változata, a tetején lévő  hieroglifákkal együtt az olvasata Jóisten 

A kenderesi református templom román és gótikus stílusban épült a XII. században. A barokk korban és 1930-ban is jelentősen átépítették. A török uralom alatt Kenderes csaknem teljesen elnéptelenedett, ám az ősi kőtemplom épségben maradt. Az 1704-es rác támadás során a falai közé menekült lakosságra rágyújtották a templomot. 1729-ben kezdték újra a rendes egyházi életet lelkész alkalmazásával az akkor már református lakosok. A középkori templom falait a romoktól megtisztították és náddal fedték be. A régi mintára kis tornyot is építhettek a XV. századból megmaradt falakra. 1765-ben egy vihar ledöntötte a templomtetőt és a tornyot is. A következő évben hozzáfogtak az ismét romokban heverő templom felújításához. A legnagyobb szabású renoválásra 1806-1807-ben került sor, 1829-ben két új harangot is beállítottak, 1844-ben a tornyot javították ki, majd 1861-ben újra renoválták az épületet. A templomnak festett kazettás mennyezete volt, melynek megmaradt táblái a torony alatti karzaton láthatók. E táblák egyikét mutatja be az 1. ábra. Ismert és látható a templomnak ama padja is, melyen Horthy Miklós kormányzó úr ült az istentiszteletek alatt. 


6. ábra. A kenderesi református templom  hieroglifája (balra) és a székely írás “j” betűje (jobbra), talán azért van belőlük négy darab, mert ezzel az Éden szent folyóira kívántak utalni ( szavunknak egykor “folyó” jelentése is volt) 



7. ábra. A kenderesi református templom mennyezetkazettájának Lyukó hieroglifája a napisten hun kori nevét rögzíti (balra), a székely írás “ly” betűje (jobbra)

A mítoszokból és a jelszerű ábrázolásokból kihámozható ismeretfoszlányok alapján az égig érő fa a természetben a Tejút, amelynek hasadékában karácsonykor a Nap felkel.

A Tejút a vallásos világképben az Ararát csúcsától, vagy az északi saroktól húzódik a Sarkcsillagig, azaz a teremtett és rendezett világ forgástengelye.

Az égig érő fa azonos az Istennel, aki tartja fejünk felett az eget, amivel megóvja világunkat az égszakadással bekövetkező pusztulástól. Ezen a csillagösvényen menekül üldözői elől az Auriga, Cassiopeia és Perzeusz csillagképek alkotta csillagszarvas a Sarkcsillag, a napisten palotája felé.

Az üldözői az Orion (Nimród) és fiai, a Gemini/Ikrek (Hunok és Magor). A szarvast üldözve eljutnak az égi palotához, ahol a szarvas az asszonyukká válik és egy boldogabb hazát találnak általa. Ezzel függ össze az Ipolyi Arnold által megőrzött híradás, miszerint a székelyek, ha meg akarnak emlékezni Attiláról és Csabáról, azaz a hőseikről, akkor a Tejútra tekintenek. 

Az égig érő fa a magyar népművészet leggyakoribb ábrázolása. Ezek az elolvasható hieroglifikus ábrázolások kimondatlanul is az isteni feladatra (a világ megmentésére) és a hősök példájának követésére intenek, írja Varga Géza a Hungary First portálon.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás