Most itt vagy
Itt > Belföld > 98 éves a Vitézi Rend

98 éves a Vitézi Rend

Az első világháború alatt és után több vezető személyiségben felvetődött a gondolat, hogy valamilyen módon jutalmazzák a vitézül harcoló katonákat. Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök vetette fel az ötletet, hogy a hősöket földbirtokkal jutalmazzák. Teleki Pál miniszterelnök felkérte Horthy Miklóst e földbirtok-reform kidolgozására. Horthy Miklós elnökletével a feladat elvégzésére egy bizottság alakult, mely megalkotta a Vitézi Telkek Intézményét, létrehozták az Intézményt kormányzó, hatósági jogkörrel felruházott Vitézi Széket, amelyet miniszterelnöki rendelet szentesített 1920. augusztus 10-én.

A rendelet kimondja, hogy a vitézi telket elnyerő személyek nevük előtt viselhetik a „vitéz” rangjelző megjelölést. A kitüntetettek élvezhetik a ranggal együtt járó állami kedvezményeket. A Vitézi Szék 1920 novemberében tartott ülésén döntött arról, hogy a felavatott vitézek és a Vitézi Szék tagjainak közösségét ezentúl Vitézi Rendnek nevezik.

Az évek során a Rend működőképes szervezetté formálódott. 1944-ben tíz Vitézi Törzsszék működött az országban, ebből hatnak a központja Budán volt, a hetedik Ungváron, a nyolcadik Kolozsvárott, a kilencedik Sepsiszentgyörgyön, a tizedik Marosvásárhelyen.

A Vitézi Rendbe felvételre azok jelentkezhettek, akik a szervezeti szabályzatban előírt kitüntetéssel rendelkeztek, feddhetetlen előéletűek, erkölcsösek, testben-lélekben egészségesek és ízig-vérig magyar érzelműek.

A jelentkezőket a vitézek főkapitánya avatta fel, díszes ünnepség keretében.

A felavatottak pajzs formájú, a haza védelmét jelképező vitézi jelvény viselésére jogosultak.

Az 1930-as évektől elfogyott a vitézi telkekként kiosztható földterület, a vitézi jogok a gyakorlatban már nem kötődtek ténylegesen a vitézi telekhez. Az 1931/5863-as rendelet szerint a kitüntetettek viselhetik a vitéz jelzőt akkor is, ha telekadományban nem részesültek.

A Vitézi Rendnek, illetve a Vitézi Telkek Intézményének a mellett, hogy óriási gazdasági szerepe volt az által, hogy földhöz, tehát tisztességes megélhetéshez juttatta az arra érdemeseket, nem elhanyagolható az erkölcsi szerepe sem.

Az emberekben mintegy megerősítette a haza iránti ragaszkodást, jobb, több hazafias tevékenységre késztette őket a kitüntetés által.

A vitézség a nemességhez hasonlóan örökölhető volt. A Világháború elvesztését követően az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. évi 529. számú rendeletével feloszlatta a Vitézi Rendet.

Az 1989-ben életbe lépett egyesületi jogról hozott törvény lehetővé tette, hogy Magyarországon újra tevékenykedjen a Vitézi Rend. A törvény alapján a Vitézi Szék Münchenben megtartott 70 éves jubileumi ülésén határozatot hozott a Vitézi Rend újraalakításáról Magyarországon, a Vitézi Rend Magyarországi Tagozata néven.

Több változás, érdekütközés, meg nem értés után feloszlott a Vitézi Szék, ezzel lehetetlenné téve a magyarországi tagozat működését. A nemzetközi jogszabályt követve a Vitézi Rend újraszerveződött.

A szervezetek felépítése, működése nagy vonalakban megegyezik a Rend alakulásakor bevezetett szabályokkal.

Címlap fotó: dr. Szentváry-Lukács János gyűjteményéből

 

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Top