Csehszlovákia Varsói Szerződés általi megszállásának 1968-ban 108 áldozata volt.
A legfiatalabb áldozat egy kétéves szlovákiai kisfiú volt, akit egy üzemanyagszállító ütött el, míg a legidősebb egy 82 éves cseh nyugdíjas asszony.
`Az áldozatok új számát a korabeli dokumentumok – rendőrségi, ügyészségi, egészségügyi és a katonai – részletes áttanulmányozása alapján lett megállapítva. A korábbi adat abból az összefoglaló jelentésből származott, amelyet 1968 decemberében egy különbizottság terjesztett Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetése elé.
A korabeli jelentést alapvetően a rendőrség és a katonai ügyészség dolgozta ki. Tisztességes munkát végeztek, de nyilvánvaló, hogy nem lehetett mindenhez hozzáférésük, s nem mindenről voltak információik. Ez az összefoglaló jelentés az 1968. augusztus 21. és december 17. között elhunyt áldozatokat tartalmazza.
Az áldozatok számának növekedése azzal magyarázható, hogy a jelentésben több olyan incidens is le van írva, amelynek cseh szereplői még csak „súlyos sérülést szenvedett személyként” vannak említve, de sérüléseikbe december 17. után belehaltak. Logikus, hogy ezeket a személyeket is a megszállás áldozatainak kell tekinteni.
A legvéresebb a megszállás első napja volt, s a legtöbb áldozatot a Csehszlovák Rádió prágai központjának elfoglalásakor kirobbant összetűzések követelték, ahol a szovjet katonák több civil polgárt agyonlőttek, míg másokat a tankok lánctalpai tapostak szét. Prágán kívül Liberecben, Brünnben, Pozsonyban és Kassán volt nagyobb számú áldozat.
A Varsói Szerződés öt tagállamának – Bulgária, Lengyelország, Magyarország, NDK, Szovjetunió – hadseregei mintegy 600 ezres létszámban 1968. augusztus 20-ról 21-re éjjel lépték át a csehszlovák határokat, hogy erőszakkal vessenek véget az Alexander Dubcek kommunista pártfőtitkár nevével fémjelzett reformfolyamatnak és liberalizációnak. Míg négy ország katonái néhány héten belül kivonultak az országból, s szovjet hadsereg tartózkodását szerződéssel törvényesítették, s a mintegy 90 ezer szovjet katona végül 23 évig maradt „ideiglenesen” Csehszlovákiában.
Az 1968-as megszállás áldozatai, illetve leszármazottaik egy három éve elfogadott törvény alapján 30 ezertől 150 ezer koronáig terjedő anyagi kárpótlásra jogosultak. Számos kérelmezőt a hivatalok azzal utasítottak el, hogy már a szocialista rendszer idején kárpótolták őket.
Forrás: MTI
magyartudat.com
A csehek nagyon jól tudják, hogy kényszerből,
felsőbb utasitásra, szovjet parancsra mentünk be.
Amit kevesen tudnak, több magyar alakulat be sem
tárazott, sőt a légierő egyik raja löszer nélkül szállt fel,
nehogy valaki „cowboyt” játszon idegességében.
A pk szerencsésen megpattant utána, alaszkai á.p.
Ahogy B.J. szinművész fogalmazott (tv):
„a csehek ugyanolyan balf@szok mint mi” 🙂
Tökéletes.