Most itt vagy
Itt > Főoldal > 1919. március 21 – elkezdődik a vörös terror magyar földön -Tanácsköztársaság

1919. március 21 – elkezdődik a vörös terror magyar földön -Tanácsköztársaság

 

 

 

 

 

 

 

 

Tanácsköztársaság, (Szovjetköztársaság), a bolsevizmus államformája és közigazgatási rendszere. A T. elméletét Bucharin Nikoláj fejtette ki először A kommunisták programja c. művében, (1917).

A T. alkotmánya szerint a munkás-, katona- és földművestanácsokban, (szovjetekben) hozzák és végrehajtják a törvényeket s bíráskodnak azok megszegői felett; tehát az egész államhatalom a tanácsok kezében összpontosul.

A tanácsok egymás fölé vannak építve; a falusi tanácsok küldötteiből alakul a járások tanácsa, a járások és városok tanácsi küldötteiből a megyei tanács stb. A Szovjetunióban, (l. o.) a legfontosabb nemzetek külön T.-ot alkotnak. A tanácsok a folyamatos ügyintézésre szűkebb körű intézőbizottságokat alakítanak.

A T. a “proletariátus” osztályuralmát valósítja meg, az államhatalmak elválasztását megszüntetvén primitívebb államélethez tér vissza és nagy bürokratizmust tesz szükségessé, valójában zsidóterror a nemzsidó lakosság ellen.

Hazánkban az 1919. márc. 21.-én létesített T.-i rendszer kül- és belpolitikai kudarcai következtében már 1919. aug. 1.-én meg is bukott.

A Tanácsköztársaság ideje alatt (1919) erőszakos jellegükben az oroszországi eseményekhez hasonló atrocitások történtek. Ezek nem maradtak ideológiai megalapozás nélkül, amit főképp Szamuely Tibor és Lukács György népbiztosok végeztek, és ők voltak a Kormányzótanácsban a terrorisztikus eszközök bevetésének legkitartóbb támogatói. A kormányzótanács megosztott volt az új rend vélt vagy valós ellenségeivel szemben alkalmazott szervezett erőszak tekintetében. A szociáldemokrata politikusok nagy része ilyen intézkedéseket nem támogatott, a kommunisták azonban igen.

Szamuely és a vele egy véleményen lévők politikai háttámogatásával Cserny József vezetésével 200 fős különítményt állítottak fel, akik „Lenin-fiúk”nak nevezték magukat. Hírhedt páncélvonatukon járták az országot és mindenütt felléptek, ahol a tanácsrendszert veszélyeztető megmozdulásokat sejtettek. Ezen kívül, főleg Budapesten több kommandót állítottak fel, ezek eszközeikben szintén nem válogattak: Teréz körúti főhadiszállásukról rendszeresen jártak „rekvirálni” a kiszemelt lakásokból, preventív célból túszokat szedtek a polgári lakosság köréből; vélt ellenségeiket elfogták és megkínozták. A vidéki különítményesek nemegyszer a támadó alakulatok hátában helyezkedtek el, és géppuskával kényszerítették a visszavonuló katonákat az ellenséggel való újabb szembefordulásra.[forrás?] A vidéki lakosságot különösen érzékenyen érintette a proletárdiktatúra harcos egyházellenessége. A Budapestről érkező agitátorok nemegyszer provokatívan léptek fel, nemcsak kilátásba helyezték, hogy a templomokból mozikat csinálnak, valamint hogy a nőket „kollektivizálják”, hanem tettlegesen is bántalmazták, kézigránáttal felfegyverzett különítményeik szétkergették a miséző gyülekezetet. [3] A vörösterror halálos áldozatainak számát 300-600 közé teszik különféle források, dr. Váry Albert 1922-ben kiadott, A vörös uralom áldozata Magyarországon c. könyve 590 halálos áldozatot dokumentál.

Számos bűntényről maradt fenn beszámoló.

Lássuk most, kik voltak az első forradalmi kormányzótanács népbiztosai?

Elnök Garbai Sándor. (az egyetlen nem-zsidó)
Külügyi népbiztos Kun (Kohn) Béla, helyettese Ágoston (Augenstein) Péter.
Hadügyi népbiztos Pogány (Schwartz) József, helyettesei Szántó (Schreiber) Béla és Szamuely (Sámuel) Tibor.
Belügyi népbiztos Landler Jenő, helyettese Vágó (Weiss) Béla.
Pénzügyi népbiztos Varga (Weissfeld) Jenő, helyettese Székely (Waissit) Béla.
Közoktatásügyi népbiztos Kunfi (Kunstätter) Zsigmond, helyettese Lukács (Lőwinger) György.
Kereskedelmi népbiztos Landler Jenő, helyettesei Rákosi (Roth) Mátyás és Haubrich József.
Földművelésügyi népbiztos Hamburger Jenő, helyettesei Csizmadia Sándor, Vantus Károly, Nyisztor György.
Szocializáló népbiztos Bőhm Vilmos, helyettesei Hevesi (Honig) Gyula és Dvorcsák Antal.
Közélelmezési népbiztos Erdélyi (Ehrlich) Mór, helyettese Illés (Braun) Artúr. Német népbiztos Kalmár (Kohn) Henrik. Ruszin népbiztos Szabó Oreszt.
Budapest vezetői: Preisz Mór, Vince (Weinberger) Sándor és Dienes László.
A rendőrség és népőrség politikai biztosai: Bíró (Burger) Dezső és Seidler.
Az Osztrák-Magyar Bank kormányzója Lengyel (Goldstein) Gyula.
Wikipédia/Metapédeia/magyartudat.com

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top