Most itt vagy
Itt > Főoldal > 1919. január 11. – Erdélyt a Magyar Királyságtól Romániához csatolták

1919. január 11. – Erdélyt a Magyar Királyságtól Romániához csatolták

A történelmi Erdély egy 300-480 méterrel a tengerszint felett levő fennsíkot, az úgynevezett Erdélyi-medencét foglalja magában a körülötte emelkedő hegyvonulatokkal.
Területe 57 000 km².
Határai: délen Havasalföldtől a Déli-Kárpátok, keleten Moldvától és Bukovinától a Keleti-Kárpátok választják el. Északon az Északkeleti-Kárpátok (Máramaros, Gutin-hegység, Szilágyság) határolták, nyugaton az Alfölddel, délnyugaton pedig a Bánsági-hegyvidékkel határos.
Az Erdélyi-medencét többek között a Maros és Szamos folyók szelik át, de innen ered az Olt folyó is. A történelmi Erdély fő bejárata nyugat felől a Király-hágó.

Erdély az államalapítás óta a Magyar Királyság “autonóm” egysége volt. Az ország három részre szakadása idején független, török vazallus állam, majd a törökök kiűzése után hol Magyarország autonóm része, hol a Habsburg Birodalom Magyarországgal egyenjogú “tartománya” volt. Először 1919-ben került Romániához és azóta folyamatosan annak része.
1940. augusztus 30-án egy részét (Észak-Erdély és Székelyföld) visszacsatolták Magyarországhoz, de ezt az 1947-es párizsi béke semmissé nyilvánította.

Oláh törzsek a XIII. században érkeztek a mai Románia területére és alapították meg a Havasalföldi és a Moldáviai Fejedelemséget, amelyek a XIV-XV. században török, illetve orosz uralom alá kerültek és csak az 1860-as években függetlenedtek, 1868-ban létrehozva az egységes Román Királyságot, Havasalföldi és a Moldáviai Fejedelemség uniójából.
——————————

Reményik Sándor: Átok

Most átkot mondok!
Ez a föld a mienk,
Ki nyomunkba hág itt völgyön-hegyen:
Megátkozott legyen!
Ezeréve mi vagyunk itt urak
Isteni, ősi jusson:
Honszerző vér jogán!
Hogy ez a föld bitang kezekre jusson,
Az nem lehet,
Nincs Isten, aki megengedje azt.

Most átkot mondok:
Ne leljen itt vigaszt,
Mosolyt, álmot, szerelmet,
Aki nyomunkba jő.
A termőföld
Legyen neki kiszikkadt temető.
Hova vágyai elepedve érnek,
Erdei források
Vize: forrása tisztátalan vérnek.
Olcsó prédául mit neki hagyunk:
Legyen viszálynak elátkozott magja
Az aranyunk.
Minden bokor rázörrenjen,
Rém kergesse nádon-éren;
Talpa alatt
Minden kavics lánggal égjen,
Minden fűszál leszáradjon,
Falvaira
Minden folyam kiáradjon.
Mit megkíván: fusson tőle,
Szálljon reá, mitől remeg,
Gyümölcs fáján rohadjon meg!
Legyen itt akkor minden május-évad
Virágtalan gally, száraz ág;
Kopárak legyenek itt a hegyek
S meddők az anyák.
Legyen a napfény oly sápadt, kevés,
Mint szűkös, nyirkos kripta-üregek
Dohos ölében a halotti mécs!

Akik nyomunkba jőnek,
Hordják szivökben idők tengerén
Fullánkját tört erőnknek.
Heverjen temetetlen bomló testük
És ne leljenek itt
Nyugodt álmot bolyongó lelkeik.

Verje meg az Úristen ezt a földet,
Ha tőlünk elveszik!!

1918 október

Kép: Hargita

Erdélyi Magyar Néppárt Érsemjén/ Magyar Nyelv

Powered by Facebook Comments

9 thoughts on “1919. január 11. – Erdélyt a Magyar Királyságtól Romániához csatolták

  1. Fonnyadt “spenót”! Ti mást sem tudtok, mint röhögni. Nem nevetni, kacagni, csak röhögni. Annyit tudhatnál, hogy idézni a pontosság mellett úgy KELL, hogy idézőjelbe teszed és megjelölöd a forrást. Nos, igyekezz!

  2. Fonnyadt spenót! Manipulálsz a kommentekkel is?! Öt(!) hozzászólást jelez a főoldalon ez a cikk, de a mostanin kívül kettőt hagytál meg! Törlöd a mocskod???

  3. 1.
    Az emberek többsége egyszerűen nem szól hozzá a közösségi médián belül folyó diskurzusokhoz, esetleg figyeli, beleolvas. Van egy tömeg, mely teljesen kivonja magát, nem érdekli. A másik oldalon vannak azok, akik telefonálgatnak tévé és rádióműsorokba, és vívják csatáikat a virtuális hálón. Vagyis ne gondoljuk azt, hogy az a valóság, amit a net közösségi oldalai mutatnak. Ezen a küzdő csoporton belül is csak valahány százalék az obszcénkodó, és ezen belül is csak elenyésző, akik trollkodnak, azaz akkor boldogok, ha kiválthatják másokból a verbális agressziót, akár magukkal szemben is.

    2.
    “Algéria az algériaiké” mondta De Gaulle és így is lett,
    a franciák kikullogtak az addigi gyarmatukból,
    ma már nem is emlékeznek rá, hiszen semmi közük
    nincs hozzá, az egy másik ország.
    Vagy hol van már Csehszlovákia, Yugoszlávia,
    Római Birodalom, Tatárok, Bizánc, Szovjetúnió,
    Osztrák-Magyar Monarchia.

    1. 1 -hez.
      “A” -nál van egy spec eset: demencia.
      A netezés nála így életmót, függőség (same hospice).
      “Let it be” , mondja a költő.

      2.
      A “történelmi” Magyarország az 1500 -as években
      megszünt,
      A maradék ország csak azért létezik, mert kelletünk
      lábtörlőnek, pajzsnak, végvárnak, kifosztandónak
      a tatárnak, töröknek, németnek, orosznak,
      hazai gazdagoknak,
      miközben mi meg egymással marakodtunk.
      Ez ma sem változott alapjaiban.

      Mondások, amelyek nem igazak:
      “gyáva népnek nincs hazája”
      “nyelvében él a nemzet”
      “jobb félni mint megijedni”
      Ezek (és több hasonló más) mondások nem állják
      meg a helyüket, egyszerűen nem igazak.
      Lehet végig gondolni:
      ki a bátor nép és ki a gyáva országostúl, vagy nélküle ?
      Sok nagy nemzetnek nincs saját nyelve.
      A félelem az egyik legsúlyosabb (magyar) betegség.

Vélemény, hozzászólás?

Top

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás