1703-1711 A Rákóczi-szabadságharc lovassága

 

 

 

 

 

 

 

 

A 17-18. század függetlenségi mozgalmainak, Thököly Imre (1680-1690) és II. Rákóczi Ferenc (1703-1711) fejedelemségének katonáit nevezték kurucoknak.

A huszárság történetében kurucok alatt azt az átmeneti időszakot értjük, amikor a huszár fő fegyvere a kopja helyett a kard lesz, amikor rátér a szabályos egyenruha és hadszervezet útjára, de még nem a császári-királyi hadsereg soraiban.
A magyar huszár ekkor “két pogány közt egy hazáért” harcol. Apafi Mihály (1651-1690) erdélyi fejedelemsége, az általa támogatott bujdosók és kurucok, Thököly Imre sőt a Habsburg-házhoz hű főurak is kénytelenek a török és német hatalom között egyensúlyozni és próbálnak egy magyar nemzeti hadsereget létrehozni. Huszáraik részt vesznek a török kiűzésében, majd Rákóczi oldalán harcolnak a Habsburgok ellen az ország szabadságáért. Végül egy részük külföldi szolgálatba áll, más részük alapítója lesz az új császári-királyi huszárezredeknek.
Ez a korszak hadtörténeti szempontból egész Európában az átalakulás ideje. A páncélos nehézlovasság helyébe a tűzfegyverek, a főúri bandériumok és alkalmi zsoldosok helyébe az állandó állami tömeghadseregek lépnek, egységes fegyverzettel és egyenruhában.
A könnyűlovasság felértékelődik s eszményi formáját a magyar huszárságban találja meg. A huszár a kopja elhagyásával még inkább a portyázó hadviselésre tér, pisztollyal és puskával felszerelve pedig tűzerőhöz is jut s bármely korszerű lovassági feladatra alkalmassá válik.
A huszárezredeket felállító főurak szabadon határozzák meg a zászló és egyenruha formáját és színét, ezért ez a huszártörténelem legszínesebb és legváltozatosabb korszaka. Az egységek gyakran évenként alakulnak, feloszlanak, más zászló alatt, más egyenruhában szolgálnak tovább.

A kopjás huszárok szervezeti formája a (gyakran ötven fős) század (kompánia, zászló) volt, ennél nagyobb csapat ritkán szolgált a végvárakban. Századerejű egység volt a megyei és főúri bandériumok lovassága, az erdélyi fejedelmek lovaspuskásai is.
Az 1660-as évektől a császárai hadsereg reformjának hatására először a legnagyobb főúri családok szerveztek egy-egy lovasezredet. Thököly is erre törekedett. II. Rákóczi Ferenc pedig már teljesen így szervezte lovasságát. 1703 és 1711 között lovasezredről tudunk, miközben a másik oldalon, a császáriaknál is számos magyar lovasezred szolgált.
Ezek mind huszárok voltak. Bár megkülönböztettek karabélyos ezredeket, ezek is huszár módra harcoltak és öltözködtek, csak a szablya és pár pisztoly mellett puskával is felszerelték őket. De a korszak magyar lovassága sem a lovas puskás, sem a dragonyos (lovasított dragonyos) harcmodort nem alkalmazta.

Néhány nagy ütközet kivételével a kuruc kor huszárezredeit nem zárt alakzatban, hanem századonként (zászlónként) vagy ennél is kisebb portyázó egységekben alkalmazták. Az előőrs és utóvéd szolgálat, felderítés, rajtaütés, zsákmány- és fogolyszerzés, éjszakai harc, az ellenség hátában végrehajtott több száz kilométeres menetek – ezek voltak legnagyobb sikereik. A nagy összfegyvernemi csatákban, tüzérség és gyalogság ellen gyakran kudarcot vallottak, illetve önkényesen elhagyták a harcteret vagy zsákmányoláshoz fogtak.

A kopja elhagyása után a szablya lépett elő főfegyverré. Ennek jellegzetes magyar formája egyenes keresztvasú, csepp alakú markolatvégű, széles, enyhén ívelt, vércsatornás, fokéles. Az ujjakat néha lánc védi. Hüvelye fekete bőrrel borított fa, vas szerelékkel.
Mellékfegyverként használnak fokost, buzogányt, csákányt, ritkán hegyestőrt, pallost. A buzogány egyértelműen rangjelző, ahogy a süvegen viselt toll és forgó, vagy a farkas-, hiúz- és párduckacagány.
Lőfegyver az első nyeregkápa mellett fatokban hordott pár pisztoly és a bal vállra vetett pantallér szíjon függő különféle típusú puska.
A lőfegyver kezdetben keréklakatos, később franciakovás rendszerű.

A 17. század során a magyar öltözet és nemzeti egyenruha stílusa véglegesen kialakul. A sisakot és páncélt – amelyet nyugaton még sokáig használ a nehézlovasság – a magyar katona teljesen elhagyja, csak egyesek hordanak a ruha alatt láncinget vagy karvasat. Télen prémes szélű, színes leffentyűs süveg, nyáron fekete nemezsüveg fejfedő, félhosszú posztódolmány, selyemöv, magyar nadrág, csizma – ez addig kizárólagos sárga mellett piros, fekete, zöld színekben – és posztóköpeny a kuruc kor huszáröltözete. Ekkor lesz általános és ezredként egységes a színes posztó, fecskefarok alakú lótakaró (sabrak), a szablya mellett viselt lapos posztótarsoly és a bal vállon átvetett szíjon viselt tölténytáska (lóding).
A kor huszárjai nagyon színes, változatos és meglepő színösszetételű egyenruhákban pompáztak. Leggyakoribb színek a piros, fehér, zöld, sárga, narancs, világos- és sötétkék, de hordtak hamuszürke, violaszín, rózsaszín, barna, fekete ruhadarabokat és olyan színeket, amelyeket ma már nehéz azonosítani (tengerszín, testszín, publikán szín).
A tisztek és altisztek a legénységtől eltérő színű vagy fordított színösszetételű és finomabb anyagú ruhát hordtak.

Kuruc lovas és tiszt (1703-1711)
Kuruc lovas és tiszt (1703-1711)

Lovas fehér köpenyben, zöldruhás tiszt és mentéje (1-3)
1. Mezei lovasezred közvitéze. Több ezred viselt hasonló színösszeállítású öltözetet, és volt olyan, ahol még kompániákon (századokon) belül sem volt egységes. Ennek oka a posztóhiány. A leggyakrabban használt színek: vörös, kék, fehér.
2. A tisztek ruházatukat maguk csináltatták és meglehetős szabadságot élveztek, egyenruhájuk színe többnyire eltért a legénységétől. Ez a tiszt még karvasat visel a jobbján és sokan hordtak a dolmányuk alatt láncinget.
3. Fehér rókamállal szegett tiszti mente.

Kuruc lófelszerelés (1703-1711)

Szürke ló a felszerelés darabjaival
A ló fején bőr kantár feszítőzablával. Hátán pokróc, azon szügellővel, farmatringgal és hevederrel rögzített magyar nyereg. A nyeregre pár pisztolytok és rézkengyel van csatolva. A hátsó nyeregkápára posztóvirágos, fecskefarkas lótakarót (csótár, sabrak) akasztottak, végül felső hevederrel leszorított birkabőrrel takarták.
A huszár lószerszámnak ez a rendje a 19. század végéig nem változott.

Kuruc lófelszerelés (1703-1711)
Fehér ruhás kuruc huszárok
Fehér ruhás kuruc huszárok

Piros süveg, fehér ruhás lovas és gyaloghuszár, piros tarsoly (1-4)
II. Rákóczi Ferenc (1703-1711) fejedelem lovasezredei közül több is fehér abaposztó egyenruhát hordott.
1. A báránybőr szegélyű süveg piros
2. A lovason fehér posztóköpeny, dolmányán a “kutyafül” hajtóka is piros.
3. A háttal álló huszáron jól látszik az egyes felszerelési tárgyak felcsatolása. A karabély csatos pantallérszíjon a vállán függ. Ugyaninnen, de másik szíjon a veretes bőr tölténytáska (lóding) és a felporzó. Derekán öv tartja a szablyát és a tarsolyt. Mindez 150 évig nem változott.
4. Piros posztó tarsoly, rávarrt fehér posztó virággal.

Dolmány (1703)

Piros dolmány és szabásmintája, pitykegomb és kuruc hajviselet (1-4)
1. A kuruc kor elején a dolmány combközépig ér, 1720 körül már csak az ujja hosszáig. A szabás az évszázadokon át alig változott. Az ujjat meghosszabbító “kutyafül” nevű hajtóka a kézfejet védi, a bőrfölt a könyököt erősíti.
2. A dolmány szabásmintája
3. Pitykegombok
4. Kuruc hajviselet. A 17. század elejének törökös kopaszságával szemben hosszúra eresztett haj a divat, amit befonnak vagy lófarokba fognak össze.

Dolmány (1703)

 

Forrás : tudásbázis

magyartudat.hu

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás